Bejegyzések a ‘semmisségi ok’ címkével ellátva

Földtörvény a bírói gyakorlatban

A földdel szomszédos ingatlant használó kft-ben fennálló üzletrész nem alapozza meg a tulajdonos magánszemély vonatkozásában, hogy őt helyben lakó szomszédnak és állattartó telepet üzemeltetőnek lehessen tekinteni.

Nem ütközik a jóerkölcsbe a Lánchíd Palota bérleti szerződése

A Kúria szerint önmagában nem ütközik a jóerkölcsbe, ha valaki bérbeadás céljából vásárol ingatlant, még akkor sem, ha az ingatlan vevője a vételár teljesítéséhez bankkölcsönt vesz fel, és ennek biztosítékául a bérleti díjak szolgálnak.

Munkajogi megállapodás érvénytelensége

A jogerős ítélet csak olyan körben támadható felülvizsgálattal, amely az első és másodfokú eljárásban is felmerült.

Jóerkölcsbe ütköző szerződés semmissége

Nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik ugyanis az a szerződéses kikötés, amelyben az alvállalkozó díjának megfizetését a szerződéses partnere saját megrendelőjének teljesítésétől teszi függővé.

Hivatalból megsemmisítette a Kúria a semmis adóhatósági döntést

A Kúria a felülvizsgálati eljárást érdemben nem folytathatta le, de az adóhatósági határozat jogerős ítélettel való megsemmisítését kimondó ítéletet hatályában fenntartotta, mivel hivatalból észlelte annak semmisségét.

AB: méltányossági döntések esetében is szükséges a hatékony jogorvoslat

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 2018. január 1. és 2018. december 31. között hatályos 44. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenes volt, ezért az a folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Pokol Béla.