semmisségi ok -

Bejegyzések a ‘semmisségi ok’ címkével ellátva

Szerződés érvénytelenségéről döntött a Kúria

A szerződés jogszabályba ütközését, a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok alapján kell megítélni.

Földtörvény a bírói gyakorlatban

Szerző: dr. Gerse Márton
Dátum: 2020. február 12.
Címkék: adásvételi szerződés, adásvételi szerződés jóváhagyásának megtagadása, Alkotmánybíróság, alkotmánybírósági határozat, állattartó telep üzemeltető, anyagi jogi határidő, bírósági ítélet, bírósági jogorvoslat, elfogadó nyilatkozat, elfogadó nyilatkozat érvénytelensége, elővásárlási jog, felhalmozási cél, feltűnő értékaránytalanság, földhasználati jog, földhasználó, földtörvény, forgalmi érték, helyben lakó szomszéd, helyrajzi szám, hiánypótlás, hiánypótlási felhívás, ingatlan-nyilvántartás, ítélkezési gyakorlat, ítélőtábla, jegyző, joggyakorlat elemzés, joggyakorlat-elemző csoport, jogorvoslat, jogszabályba ütköző szerződés, jogvesztő határidő, kifüggesztés, Kúria, mezőgazdasági igazgatási szerv, ranghely, semmisségi ok, termőföld-adásvétel, törvényszék, üzletrész, vételár
Rovat: Szakma

A földdel szomszédos ingatlant használó kft-ben fennálló üzletrész nem alapozza meg a tulajdonos magánszemély vonatkozásában, hogy őt helyben lakó szomszédnak és állattartó telepet üzemeltetőnek lehessen tekinteni.

Nem ütközik a jóerkölcsbe a Lánchíd Palota bérleti szerződése

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. február 11.
Címkék: ajánlat, Alaptörvény, állami tulajdon, bankhitel, bérleti díj, bérleti szerződés, bizonyítás, eljárási szabálysértés, ellenkérelem, elővásárlási jog, engedményezés, érvénytelenség, érvénytelenségi ok, érvénytelenségi per, Eximbank, feltűnő értékaránytalanság, felülvizsgálati ellenkérelem, felülvizsgálati kérelem, Fővárosi Ítélőtábla, hitelszerződés, ingatlan adásvétel, jóerkölcsbe ütközés, jóerkölcsbe ütköző megállapodás, jogalap nélküli gazdagodás, jóhiszeműség és tisztességes magatartás, kaució, késedelmi kamat, közbenső ítélet, közpénzzel való gazdálkodás, Kúria, lehetetlen szolgáltatás, megtámadhatóság, MNV Zrt., nyilvánvaló jóerkölcsbe ütközés, opciós megállapodás, piackutatás, polgári jog, projekttársaság, régi Pp., régi Ptk., rendeltetésszerű használat, semmisségi ok, szakértői vélemény, székház, szerződésszegés, tanúvallomás, viszontkereset, zálogjog
Rovat: Szakma

A Kúria szerint önmagában nem ütközik a jóerkölcsbe, ha valaki bérbeadás céljából vásárol ingatlant, még akkor sem, ha az ingatlan vevője a vételár teljesítéséhez bankkölcsönt vesz fel, és ennek biztosítékául a bérleti díjak szolgálnak.

Munkajogi megállapodás érvénytelensége

A jogerős ítélet csak olyan körben támadható felülvizsgálattal, amely az első és másodfokú eljárásban is felmerült.

Jóerkölcsbe ütköző szerződés semmissége

Nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik ugyanis az a szerződéses kikötés, amelyben az alvállalkozó díjának megfizetését a szerződéses partnere saját megrendelőjének teljesítésétől teszi függővé.

Hivatalból megsemmisítette a Kúria a semmis adóhatósági döntést

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. szeptember 17.
Címkék: 1/2019 KMPJE, adóalany, adóhatóság, adóigazgatási rendtartás, alaki hiányosság, eljárásjogi akadály, építményadó, érvénytelenségi ok, felülvizsgálat, hatályon kívül helyez, helyi adó, ingatlan, közigazgatási bíróság, közigazgatási cselekmény, közigazgatási perrendtartás, Kp., Kúria, megsemmisítés, semmisségi ok, új eljárásra utasítás, visszavonás
Rovat: Napi

A Kúria a felülvizsgálati eljárást érdemben nem folytathatta le, de az adóhatósági határozat jogerős ítélettel való megsemmisítését kimondó ítéletet hatályában fenntartotta, mivel hivatalból észlelte annak semmisségét.

AB: méltányossági döntések esetében is szükséges a hatékony jogorvoslat

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. április 17.
Címkék: alaptörvény-ellenesség, Alkotmánybíróság, alkotmánybírósági határozatok, bírósági felülvizsgálat, iskoláztatási támogatás, jogorvoslathoz való jog, nevelési ellátás, semmisségi ok, tisztességes bírósági eljáráshoz való jog
Rovat: Szakma

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 2018. január 1. és 2018. december 31. között hatályos 44. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenes volt, ezért az a folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Pokol Béla.