Bejegyzések szabad véleménynyilvánítás címkével


Véleménynyilvánítás az emberi méltóság tükrében
2021. március 26. Szakma

Véleménynyilvánítás az emberi méltóság tükrében

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette az I. és II. rendű felperes emberi méltóságát az általa üzemeltetett internetes oldalon 2018. november 8-án megjelent „Magyar ember nem lop, csak kalandozik” című cikkében tett kijelentéseivel.

Büntethető-e a kurd terroristavezérnek tekintett Öcalan véleményének meghallgatására buzdító nyilatkozat?
2019. július 23. Világjogász

Büntethető-e a kurd terroristavezérnek tekintett Öcalan véleményének meghallgatására buzdító nyilatkozat?

A magas rangú kurd politikus kérelmező egy nyilatkozatában azt javasolta, hogy a török kormány vegye figyelembe az általa kurd terroristavezérnek tekintett Öcalan Törökország demokratizálására és a kurd-kérdés békés rendezésére vonatkozó javaslatait. A kérelmező ellen terrorszervezet érdekében folytatott propaganda vádjával büntetőeljárás indult. A Bíróság szerint a 10 hónap börtönnel fenyegető eljárás a véleményszabadság egyezménysértő korlátozását jelentette.

Ha a közlés véleménynek minősül, nem valósul meg a jóhírnév megsértése
2018. július 27. Szakma

Ha a közlés véleménynek minősül, nem valósul meg a jóhírnév megsértése

Ami a tényállást illeti, az alperes elektronikus levelet tett közzé, melyben a következőt írta a felperesről: "elnökének botrányaitól volt hangos eddig a sajtó". A felperes egyesületi elnök úgy ítélte meg, az alperes ezzel megsértette a jóhírnevét. Álláspontja szerint mindez valótlan tényállítás, mert semmilyen botránynak nem volt részese sem magánszemélyként, sem pedig egyesületi elnökként. Az állítás kifejezésmódját is sértőnek, lealacsonyítónak nevezte. Kifogásolta, hogy az állítólagos botrányokat nem nevezte meg, így az alperes célja egyedül a hatáskeltés és a felperes lejáratása volt. Mivel meglátása szerint az alperesi közlés objektíve valótlan tényállítás, ezért alkalmas volt a felperes társadalmi és szakmai megítélésének negatív irányú befolyásolására. Az alperes azzal védekezett, hogy a kifogásolt közlés nem tényállítás, hanem a véleményének kifejezése volt. Álláspontja szerint nem alap nélküli véleményt formált és a közéleti vita keretében fejtette ki saját álláspontját.   Az első- és másodfokú eljárás  Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy az alperes által írtak nem értékelhetőek tényállításként, csupán a nyilatkozat alapjául szolgáló újságcikkekből a felperessel kapcsolatban levont következtetésnek, így véleménynyilvánításnak minősül, amely a hivatkozott cikkek tartalmára figyelemmel okszerű és helytálló volt. Mivel nem tényállításról és…