Ülj be a legizgalmasabb perekre!
Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.
Bejegyzések személyiségi jog címkével
Meddig mehet el a sajtó? Tudósítás a büntetőeljárásról
Ami a tényállást illeti, a Nyomozó Ügyészség Gy. városbeli rendőrtiszt felperes őrizetbevételét, majd előzetes letartóztatását rendelte el rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntette és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt indult büntetőeljárásban 2014. március 15-én. Az alperes műsorszolgáltató 2014. március 18-ai hírműsorában kiemelten foglalkozott a hamis élelmiszerek forgalmazásával. A híranyag anyag alatt egyrészt folyamatosan látható volt szalagcímként a „gy.-i parancsnok került előzetesbe” felirat, valamint ez az információ a tudósításban is elhangzott. A felperest a Nemzeti Élelmiszerlánc-Bizottsági Hivatal (NÉBIH) 2014. augusztus 12-én 105 000 forint élelmiszerlánc-felügyeleti bírság és 56 731 forint eljárási költség megfizetésére kötelezte. A felperes keresetében 3 500 000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte az alperest kötelezni, mivel álláspontja szerint ugyan valós volt annak közlése, hogy őt őrizetbe vették, a közlés módja azonban jogszabálysértő módon tette őt beazonosíthatóvá, olyan hamis látszatot keltve, hogy ő egy bűnszervezet tagjaként járt el. Meglátása szerint a közlés módjával sérült a becsület védelméhez, illetve a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi joga, ráadásul a közlés miatt őt és családját súlyos hátrányok érték. Az alperes azzal védekezett, hogy valós tényeket közöltek egy megindított büntetőeljárásról, így a kereset jogalapja teljességgel…
Nem jár kártérítés, ha valaki az állam jogalkotási mulasztásai miatt nem tudja személyiségi jogi igényeit érvényesíteni
Ami a tényállást illeti, a felperes úgy ítélte meg, hogy az egészségügyi törvényben és az egészségügyi intézményekre vonatkozó, a személyes adatok kezelésére és védelmére vonatkozó jogszabályokat az egészségügyi intézmények nem tartják be. Ennek egyik indoka álláspontja szerint az volt, hogy az alperes magyar állam által alkotott jogi szabályozás nem megfelelő. A felperes az egészséghez fűződő joga sérelmének megállapítását, valamint 200 000 forint nem vagyoni kártérítést kérte. Érvelése szerint az alperes, mint jogalkotó nem megfelelő jogi szabályozást hozott létre és ezért nincs megfelelő jogkövetkezménye annak, ha az egészségügyi intézmények, az egészségügyi szolgáltatók megsértik az egészséghez, emberi méltósághoz való jogát, megsértik a tájékoztatási kötelezettségüket, téves diagnózist állítanak fel vagy hiányosan, nem megfelelő módon vezetik a dokumentációkat, a betegeket indokolatlanul várakoztatják, megsértik az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való jogot, nem őrzik megfelelően az egészségügyi dokumentációt. Sérelmezte, hogy ilyen jogsértések esetén a magyar jogszabályok nem tartalmaznak érdemi szankciókat. Abból pedig, hogy ezen jogok megsértését sérelmére több esetben megállapították a bíróságok, de kártérítésre nem kötelezték az intézményeket, arra a következtetésre jutott, hogy nem biztosítja a számára az alperes jogalkotása a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az alperes…
Ki felel a rossz harmonizációért?
Ami a tényállást illeti, a felperes 2014 decemberében, a keresőképtelen állomány végét követően igénybe kívánta venni évi rendes szabadságát, hogy a karácsonyi ünnepeket immár gyógyultan családjával és unokáival tölthesse. Munkáltatója azonban a munka törvénykönyve (Mt.) értelmében (115. §), mivel éves betegszabadsága meghaladta a harminc napot, időarányosan 2013-ban négy, 2014-ben pedig 27 napot vont le az éves szabadságából. Az alapvető jogok biztosának 2014. novemberi jelentésében megállapította, hogy az Mt. azon rendelkezése visszásságot valósít meg, mely szerint a szabadság megállapítása szempontjából naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség minősül csak munkában töltött időnek. Meglátása szerint ez a rendelkezés sérti az Alaptörvényben meghatározott éves fizetett szabadsághoz fűződő jogot [XVII. cikk (4) bekezdés]. Ráadásul a szabályozás nem áll összhangban a 2003/88/EK irányelvvel, valamint nem tesz eleget maradéktalanul a nemzetközi szerződésekből adódó követelményeknek sem. A szabály 2015. január 1-jei hatállyal módosult. Az indokolás szerint azért, mert az Európa Parlament és Tanács 2003/88/EK irányelvnek a fizetett szabadságra vonatkozó rendelkezései nem teszik lehetővé, hogy az irányelv szerinti éves minimális szabadság azért csökkenjen, mert a munkavállaló az év egy részében keresőképtelen volt. 2015. január 1-től a keresőképtelenség…
Jön a harmadik nem a német jogi szabályozásban
Az alkotmánybíróság utasítására bevezetnek egy harmadik nemet Németországban a személyiségi jogi szabályozásban, az erről szóló törvénytervezetet a szerdai ülésén fogadta el a szövetségi kormány.