Cikksorozatunkban a szerző azt vizsgálja, hogy a munkaügyi kapcsolatokban tanúsított magatartással összefüggésben okozott károkért a szakszervezet mikor és milyen feltételekkel felel.
A tanulmány célja a jogalkalmazók számára rövid áttekintést nyújtani az Emberi Jogok Bírósága szerteágazó gyakorlatának arról a szeletéről, amely kifejezetten az online térben megvalósult személyiségi jogsértéseket érinti. Ebből következően elsősorban azoknak a jogeseteknek, illetve vizsgálati szempontoknak a bemutatására koncentrál, amelyek az internet szerepéből és a közösségi kommunikációból fakadó sajátosságokat tükrözik. Nem terjed ki azokra a jogesetekre, amelyekben az internetes felületnek az értékelésben nincs jelentősége, az online platformtól függetlenül megfogalmazott elvekre és tesztekre pedig csak korlátozottan, a döntések értékeléséhez szükséges mértékben tér ki. A feladat jellegére figyelemmel igyekszünk a jogalkalmazás szempontjából fontos kérdésekre rávilágítani, a kritikai értelmezés ezért inkább háttérbe szorul.
A Krónikus” című karikatúra közzétételével a Népszava kiadója megsértette a felperes keresztény vallási közösséghez tartozásával összefüggésben érvényesített, emberi méltóság védelméhez való személyiségi jogát – állapította meg a Kúria.
Az EUB döntése értelmében a jogsérelmet szenvedett konkrét személyek megjelölése nélkül is indíthat pert egy fogyasztóvédelmi szervezet a személyiségi jogok védelme érdekében.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel, amelynek tagjai a jogirodalmi álláspontok, a nemzetközi gyakorlat és az elemzett magyar joggyakorlat alapján élénk szakmai vitát folytattak arról, hogy a gyógyulási esélyt a kártérítési felelősség és a személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos perekben hogyan kell értékelni.
A Morgan Stanley megállapodott a felperesekkel, hogy 60 millió dollárt fizet azon ügyfeleinek, akik szerint a Wall Street-i bank jogellenesen nyilvánosságra hozta személyes adataikat, amikor nem tudta megfelelően leváltani a régebbi informatikai rendszerét.
A NAIH egyetértett a Google-lel a törlési kérelmek elutasításáról, mivel a cikkek, amelyek a linkekre mutattak pusztán ténymegállapításokat közöltek és a kérelmezőt név nélkül is be lehetett volna azonosítani.
Alábbi cikkünkben a 2021/22–25. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok válogattunk.
Nem árt tisztában lenni azzal, hogy milyen következményei lehetnek egy járványügyi intézkedésnek a munkaviszonyunkra, társadalombiztosítási helyzetünkre.
