A technológiai ipar vezető szereplői nyílt levélben sürgették szerdán a mesterséges intelligencia fejlesztések azonnali felfüggesztését a társadalmat fenyegető kockázatok miatt.
Az Alaptörvény elfogadásával az alkotmányozó egy politikailag neutrálisabb, mindazonáltal nagyon erős alapjogvédelmi felhatalmazással rendelkező, az európai fősodorba jobban beleillő alkotmánybíróság létrehozása mellett tette le a voksát.”
A NAIH egyetértett a Google-lel a törlési kérelmek elutasításáról, mivel a cikkek, amelyek a linkekre mutattak pusztán ténymegállapításokat közöltek és a kérelmezőt név nélkül is be lehetett volna azonosítani.
Alábbi cikkünkben a 2021/22–25. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok válogattunk.
A sérelemdíj mértékének meghatározásakor figyelembe veendő körülmények nem mindegyike áll okozati összefüggésben a sértettnél jelentkező hátrány nagyságával. Így a jogsértés ismétlődő jellegét akkor is értékelnie kell a bíróságnak, ha az nem volt kihatással a nem vagyoni sérelem nagyságára. A sérelemdíj mértékének meghatározásakor a jogintézmény büntető funkciójára is az okozott hátrány nagyságától függetlenül kell figyelemmel lenni – a Kúria eseti döntése.
Az mediációval érintett ügycsoportok száma egyre nő, 2020-tól például a gyámhatóságoktól a bíróságokhoz kerülnek a kapcsolattartás végrehajtásával összefüggő ügyek.
Az Európai Unió luxemburgi bíróságának döntése értelmében a felejtéshez való jog nem terjed ki az egész világra, kizárólag az Európai Unió valamennyi tagállamára.
A munkaviszonyok jelentős része három hónap próbaidővel kezdődik, amely alatt igen könnyen, indokolás nélküli, azonnali hatályú felmondással bármely fél kiléphet a kötelemből, és új szerződő partner után nézhet. Milyen helyzet azonban akkor, ha a felek a munkaszerződést már megkötötték, azonban a munkaviszony tehát még nem kezdődött el? Erre szolgál a munkaszerződéstől való elállás intézménye; cikkünk ennek szabályairól szól.
