Bejegyzések szerződésszegéssel okozott kár címkével

Az ügyvezető jogviszonya
2022. október 10. Cégvilág

Az ügyvezető jogviszonya

Az ügyvezetők, mint vezető tisztségviselők fontos szerepet töltenek be a társaság életében, hiszen az általuk végzett tevékenységen múlik a cég alapvető gazdasági működése. Felelősségük jelentős, éppen ezért a feladatellátásuk kereteit és a pozíciójukhoz fűződő kötelezettségeiket pontosan ismerniük kell annak érdekében, hogy a társaság érdekeit szem előtt tartva folytassák tevékenységüket. Az ügyvezető és a társaság közötti kapcsolatot a létrejött jogviszonyra tekintettel szükséges értékelni.

2021. december 10. Világjogász

A VW nem ismeri el a dízelbotrány miatti felelősségét

Több mint 90 000 panaszos kér kártérítést, miután a Volkswagen-csoporttól vásárolt autókat – köztük Audikat, Seatokat és Skodákat –, de kiderült, hogy azoknak a több a károsanyag-kibocsátásuk ki a légszennyező nitrogén-dioxidból, mint amennyit a cég állított.

Az ügyvédi kártérítési felelősség – 3. rész
2021. július 27. Szakma

Az ügyvédi kártérítési felelősség – 3. rész

A Wolters Kluwer gondozásában, dr. Baranyi Bertold szerkesztésében megjelenő, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényt magyarázó nagykommentár a gyakorlatban felmerült kérdések, problémák megválaszolásával nyújt praktikus segítséget. Célját – a törvény szövegének átfogó elemzése mellett – a vonatkozó alkotmánybírósági, bírósági gyakorlat bemutatásával, a szabályozáshoz vezető okok és releváns előzmények feltárásával, a szabályozás feltehető céljai megvalósulásának vizsgálatával éri el. Az alábbiakban az ügyvédi tevékenységről szóló törvény 14 §-ához írt magyarázó szövegből olvashatnak egy részletet, amely az ügyvédi kártérítési felelősséggel, közte az árnyékperek, a kimentés és a kirendelt ügyvédi felelősség kérdésével foglalkozik.

A tanulmányi szerződés bírói gyakorlata-I.rész
2019. június 19. Szakma

A tanulmányi szerződés bírói gyakorlata-I.rész

A Kúria által vizsgált ügyekben a munkáltatók és a munkavállalók közel azonos mértékben nyújtottak be keresetet. Viszontkereset két ügyben fordult elő. Az egyik ügyben a munkavállaló azért kért sérelemdíjat, mert a tanulmányi szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, hogy az túlzottan korlátozni fogja az életvitelét, a munkáltató azonban nem biztosított számára több kedvezményt.