Ha a közalkalmazott felperes maga tünteti fel munkáltatóját Facebook adatlapján, így saját személye közvetlenül összefüggésbe hozható a munkáltatójával. A Facebookon történt közlés tartalma miatt a közalkalmazott magatartása objektíve alkalmas lehet a munkáltató jóhírnevének megsértésére, amely magatartás megalapozhatja a jogviszony megszüntetését – a Kúria eseti döntése.
Dr. Anna Loutfi, az Egyesült Királyság elismert emberi jogi ügyvédje lesz a Danube Institute következő eseményének vendége. Loutfi tudományos és gyakorlati munkája során az egyenlőségi törvénnyel és a szólásszabadság korlátozásával kapcsolatos kérdéseket vizsgálja Európa és az Egyesült Királyság „common law” jogrendszerében. Délig lehet regisztrálni az eseményre.
A Kúria szerint a sérelmezett kifejezés mint politikai vélemény a véleménynyilvánítás szabadságának fokozott védelmét élvező közügyek szabad vitatásának fogalmi körébe tartozik. A Kúria az elsőfokú bírósággal egyetértve azt állapította meg, hogy az adott esetben a felperes a személynevének politikai véleményt tükröző használatát tűrni köteles.
A tervek szerint a változásokkal a felhasználók beleszólhatnak majd, abba, hogy az internetes óriáscégek milyen módszerekkel érik el őket. És könnyebb lesz az illegális tartalmak eltávolítása is. Azonban sokak szerint veszélyezteti a szólásszabadságot a tervezet.
Megvétózta a lengyel elnök a külföldi részesedésű média működéséről szóló törvény módosítását. Andrzej Duda a jogszabály által kiváltott negatív bel- és külpolitikai visszhangra hivatkozott.
Nincs alapja semmilyen jogi eljárásnak Norvégia ellen ebben az ügyben – válaszolta a 444.hu kérdésére Ine Marie Eriksen Soreide norvég külügyminiszter. Július 22-én sajtóhírekből derült ki, hogy Magyarország elesik a 77 milliárd forintos támogatástól, mert nem sikerült a donor országokkal (Norvégi, Izland és Liechtenstein) megállapodni arról, hogy ki dönthet az ebből az összegből a civileknek szánt 4 milliárd sorsáról. A norvég külügyminisztérium augusztus elején erősítette meg, hogy nem elérhetők Magyarország számára a Norvég Alap forrásai, a magyar kormány jogi lépéseket ígért.
Ron DeSantis Florida republikánus kormányzója hétfőn aláírta azt a törvényt, amely az Egyesült Államokban elsőként lehetővé teszi, hogy a déli állam lakosai pert indítsanak a nagy technológiai vállalatok közösségi platformjai ellen, amennyiben azok cenzúrázzák, vagy letiltják őket – számolt be az amerikai sajtó.
Magyarországon is elindítja a fact-checking, azaz tényellenőrző programját a Facebook – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján a cég.
A magyar és a lengyel igazságügyi miniszter szerint a techcégek jogsértően korlátozzák a konzervaítv nézeteket.
A ’gúnyosan nevetgélő’ bíró és az ’intellektuálisan túlterhelt’ rendőr kijelentések nem becsületsértők. A trágár mocskolódás pedig tartalmilag összefügghet egy politikai vitával és így a szólásszabadság része – ítélkeztek az elmúlt években a német bíróságok.
