Bejegyzések a ‘tanúbizonyítás’ címkével ellátva

Kúria: így kell eljárni a polgári peres és nemperes eljárásokban veszélyhelyzetben Koronavírus

A Kúria PK véleményekben ismertette a tárgyalások mellőzésével és az elektronikus tárgyalástartással kapcsolatos véleményt.

Tanú sem kell a holográf végrendelethez

Mi szükséges ahhoz, hogy érvényes legyen egy írásbeli végrendelet? Főszabályként megállapíthatónak kell lennie, hogy az örökhagyótól származik és az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést kell tartalmaznia. Az érvényességi kritériumok azonban a különböző végrendelkezési formáknál eltérőek lehetnek. Különbség van például a sajátkezűleg írt és a más által írt végrendelet esetén. Írásbeli magánvégrendeletnél, ha az örökhagyó sajátkezűleg írja és aláírja a végrendeletet, akkor nem kell tanú. A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik. Ha más írja a végrendeletet, akkor már két tanú szükséges, akiknek az együttes jelenlétében kell a végrendeletet aláírni, vagy ha az az örökhagyó azt már aláírta, akkor a két tanú együttes jelenlétében kell azt a magáénak elismernie. Mindkét esetben elmondható, hogy egyértelműen ki kell derülnie a végrendeletből, ha azt valaki tanúként írta alá.  Ez azért is lényeges, mert számos olyan ügyben, ahol a végrendelet érvényessége vitatott, nem mindegy például, hogy az ügyvéd, aki szerkeszti a végrendeletet, csak okiratszerkesztői minőségben szerepel, vagy tanúként is.  Az okiratszerkesztő ügyvéd ugyanis lehet tanú is, nincs kizáró ok. Sok szó esett a végrendelet aláírásáról, mi a helyzet, ha…

Zaklatta a romákat a tiszavasvári önkormányzat

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) megállapította, hogy a Tiszavasvári Önkormányzat megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és zaklatta a szegregátumban élő helyi kisebbséget, amikor az önkormányzat munkatársai a Becsület  Légiója egyesülettel együtt tartottak bejárást és ellenőrzést a kisebbség által lakott településrészen.

Egyezménysértő jogszabállyal kizárni a már elbirtokolt földek tulajdonjogának bejegyzését

A három török kérelmező egy törökországi természetvédelmi területen vásárolt az ingatlan-nyilvántartásban ekkor még nem szereplő földeket. Ezt követően egy kataszteri felülvizsgálat során az államkincstár bejegyeztette tulajdonjogát a földekre, amivel szemben a kérelmezők – a saját és és az eladók megszakítatlan használatán alapuló elbirtoklásra hivatkozva – pereket indítottak. A török parlament azonban ezután nyolc évvel, de még a perek jogerős lezárása előtt úgy módosította a természetvédelmi törvényt, hogy természetvédelmi területek ne legyenek elbirtokolhatóak, így a kereseteket a bíróság elutasította, kártalanítást pedig a kérelmezők nem kaptak. Az Emberi Jogok Európai Bírósága most megállapította, hogy az ügyben a török állam a három földvásárló tulajdonhoz való jogát és a bírósági jogvita ésszerű időben való elbírálásához való jogát is megsértette.