Bejegyzések társasház címkével

Ülj be a legizgalmasabb perekre!
2019. december 13. A jövő jogásza

Ülj be a legizgalmasabb perekre!

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.

Fizetési meghagyásos eljárás: még mindig gyors és népszerű (X)
2019. augusztus 12. Szakma

Fizetési meghagyásos eljárás: még mindig gyors és népszerű (X)

Amennyiben a fél, azaz mind a jogosult, mind pedig a kötelezett rendelkezik magyarországi kézbesítési címmel, ez a közjegyzői nemperes eljárás szinte bármilyen pénzköveteléssel kapcsolatban igénybe vehető. Évente átlagosan félmillió eljárás indul, ami nagyjából a polgári peres eljárások duplája.

A társasházi épület közös tulajdonú részei állagának megóvására fizetett összeg beszámítása a közösköltség-tartozásába
2019. július 12. Szakma

A társasházi épület közös tulajdonú részei állagának megóvására fizetett összeg beszámítása a közösköltség-tartozásába

Ami a tényállást illeti, az alperest a tulajdonában álló épületrész a felperes társasház 10/100-át meghaladó mértékben jogosítja, illetve kötelezi a tulajdonosi jogok gyakorlására, illetve a kötelezettségek teljesítésére. A közös tulajdonú tetőszerkezet állapotára és a szükséges javítási munkálatok felmérésére az alperes 2014 októbere és 2015 decembere között 4 szakvéleményt készíttetett, és mindösszesen 1 130 000 forint + áfa összegű szakértői díjat fizetett ki. Ezek alapján az derült ki, hogy a tető 9 hónapon belüli teljes felújítása szükséges. Erről az alperes tájékoztatta a közös képviselőt és a közös költségbe történő beszámíthatóság esetén a szükséges munkálatok saját költségen történő elvégzését is felajánlotta. Az állagmegóvás szükségességét a közös képviselő nem vitatta, de fedezethiány miatt nem tartotta kivitelezhetőnek. Az alperes tulajdonában álló épületrész 2015 nyarán a tetőszerkezet hibái miatt beázott, a károsodások kijavítására az alperes 1 131 510 forint + áfa összeget fizetett ki, további 2 675 954 forint + áfa összeget pedig az általa kötött vállalkozási szerződés alapján, a tetőszerkezet állagmegóvási munkálataira. Mindezek következtében 2014. május 1. és 2016. december 31. között nem teljesítette a közös-költség fizetési kötelezettségét, és 8 716 062 forint összegű…

A közös képviselő külön felhatalmazás nélkül is perelhet
2018. november 9. Szakma

A közös képviselő külön felhatalmazás nélkül is perelhet

Ami a tényállást illeti, az alperes tulajdonosa a felperes társasház külön helyrajzi szám alatt felvett 134 m² alapterületű lakásának és a lakás alatti pincében lévő két közös tulajdonú, de az alperes kizárólagos használatában lévő 8 és 12 m² tárolóhelyiségnek. A 2013. július 15-ei társasházi közgyűlésen az alperes tájékoztatta a lakókat, hogy a lakást orvosi rendelő céljából vásárolta meg, és ennek kialakítása érdekében átalakítási munkálatokat tervez, melyek a pincehelyiséget is érintették. A társasházközösség 2013. december 13-án írásban szavazott arról, hogy nem járul hozzá az alperes lakásának funkcióváltásához és a közös használatú, illetve kizárólagos használatú helyiségek, épületberendezések, tartószerkezetek, különös tekintettel a falak, födémek és közművek műszaki állapotának megváltoztatásához. A felperes 2013. december 18-án birtokvédelmi eljárást kezdeményezett az alperessel szemben, de mivel a jegyző hatáskörének hiányát állapította meg, a bírósághoz fordult.   A kereset A felperes annak megállapítását kérte, hogy az alperes a társasház közös tulajdonában álló, de az alperes kizárólagos használatában lévő pincehelyiségeknek a felette elhelyezkedő lakással való egybekapcsolásával - a födém több ponton történő átfúrásával - birtokháborítást követett el. Hivatkozott arra is, hogy az alperes a saját használatú pincehelyiségekben funkcióváltást hajtott…

A társasház, a Házirend és a kutyák
2018. szeptember 28. Szakma

A társasház, a Házirend és a kutyák

Ami a tényállást illeti, az alperesi társasházban egy 39 m2-es lakás tulajdonosa volt az I. rendű felperes. A lakásban a lánya (II. rendű felperes) élt, aki ott hobbi célból nyolc spániel kutyát tartott. Az alperes időközben elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatának (SzMSz) mellékletét képező Házirend az Állattartás címszó alatt határozta meg az állattartás szabályait a közös és a külön tulajdonú területeken. Rögzítette, hogy a közös területeken állat nem tartható, a külön tulajdonú lakásban pedig csak az önkormányzati rendelet szabályainak megfelelően. Tartalmazta azt is, hogy a háziállatot a lakás lakója köteles a jegyzőnél bejelenteni, illetve tartási korlátként lakásonként egy kutya és egy macska, vagy két macska, vagy két közepes testű kutya tartását tette lehetővé. A felperesek keresete a rendelkezések érvénytelenségének megállapítására irányult. Álláspontjuk szerint a Házirend állattartásra vonatkozó szabályai sértik a vonatkozó jogszabályokat [Ptk., állatvédelmi törvény, kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló Korm. rendelet]. Sérelmezte, hogy az állatok nyilvántartásáról szóló kormányrendelet nem ír elő bejelentési kötelezettséget, a jegyzőnek pedig az állatvédelem körében hatásköre sincs. A közgyűlési határozatot ezen túl a társasházi törvénybe ütközőnek is vélték, mivel szerintük a visszamenőleges jogalkotás…