A koronavírus-járvány óta egyre többen dolgoznak heti néhány napot home office-ban vagy távmunkában, és a munkáltatók többsége is támogatóan áll az otthoni munkavégzéshez. Természetesen nem minden munkakör és vállalati struktúra alkalmas erre, viszont az egyre növekvő rezsiköltségek a foglalkoztatókat is hátrányosan érintik, így előtérbe kerülnek az olyan megoldások, amelyek alkalmasak lehetnek a kiadások féken tartására.
A munkaképes korú magyar munkavállalók 10,6 százaléka dolgozott otthoni vagy hibrid munkavégzés keretében tavaly az Eurostat adatai szerint. Ez az érték kevesebb mint fele az EU 27 országa 22,4 százalékos arányának. A lemaradást tovább növelheti, hogy idén – elsősorban hatékonysági okokra hivatkozva – a munkáltatók jelentős része kezdte visszarendelni (részben vagy teljesen) irodai munkavégzésre dolgozóit. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy megfelelő keretek mellett a távmunka – annak számos egyéb előnye mellett – nem okoz hatékonysági problémákat.
Mit szabályoz, mely munkavállalókra terjed ki és milyen esetben alkalmazandó az új keretmegállapodás? Mit jelent ez a magyar munkavállalókra nézve? Rövid összefoglaló a legfontosabb szabályokról.
Az alkalmazottak több mint fele létfontosságúnak tartja a rugalmas munkaidőt és a távoli munkavégzés lehetőségét, ugyanakkor minden harmadik küszködik a munka–magánélet-egyensúly kialakításával. Vidéken a távmunkások 40 százaléka már mobilinternet segítségével dolgozik, és az 5G még nagyobb lehetőségeket tartogat. A fejlődő országok munkaadói pedig félnek, hogy a távmunka miatt gazdagabb régiók cégei elszipkázzák előlük a tehetségeket. Mindez az Ericsson friss kutatásából derül ki, amelyhez több mint 40 ezer munkavállaló és döntéshozó megkérdezésével vizsgálták, milyen maradandó hatásokkal járt a munka világában a pandémia – írja közleményében a távközlési cég.
A munka törvénykönyvének 2023. január 1-i módosítása sokféle tárgykört ölelt fel a próbaidő szabályaitól kezdve a munkavállaló számára adandó tájékoztatáson át az egészségügyi alkalmatlanságra vonatkozó rendelkezésekig. A módosítások érintettjei közül kiemelhetünk egy olyan munkavállalói csoportot, akiknek az új rendelkezések számos kedvezményt ígérnek annak érdekében, hogy munkaviszonyukban és magánéleti nehézségeik terén is helyt állhassanak: ők a beteget gondozó munkavállalók. E cikksorozatunkban a rájuk vonatkozó szabályokat tekintjük át részletesen. Az előző részben a gondozó munkavállaló törvényi defincíójával ismerkedhettünk meg, továbbá a gondozói munkaidő-kedvezmény szabályairól volt szó. Ebben a részben a beteget gondozó munkavállalók számára rugalmas munkafeltételeket biztosító újdonságokat mutatjuk be.
Alábbi írásukban a szerzők a távmunkavégzés és a kötetlen munkarend jogintézményének közös metszetét veszik górcső alá.
Egy kanadai munkavállalót kötelezett a bíróság arra, hogy fizessen kártalanítást egykori munkaadójának, miután a munkáltató által telepített tevékenységet figyelő szoftverrel rajtakapták, hogy hamis kimutatást készített a ledolgozott óráiról.
.Mivel a munkáltató köteles a munkavállalónak a munkaviszony teljesítésével felmerülő költségeket megtéríteni, ez az elrendelt otthoni munkavégzés miatt megnövekedett energiaszámlára is kiterjedhet abban az esetben, ha a dolgozó igazolni tudja a költségek indokoltságát, ám az összefüggés bizonyítása nem egyszerű – mutattak rá a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda budapesti munkajogi szakértői csütörtökön szakmai anyagukban.
Január 1-től ismét változik a minimálbér, a garantált bérminimum, és az ún. rezsiátalány.
Nem engedhetjük meg, hogy a nem teljes mértékben tisztázott körülmények miatt bárki is a külföldi munkavállalást vagy az itthonról külföldre való munkavégzést válassza.
