Mit szabályoz, mely munkavállalókra terjed ki és milyen esetben alkalmazandó az új keretmegállapodás? Mit jelent ez a magyar munkavállalókra nézve? Rövid összefoglaló a legfontosabb szabályokról.
Az alkalmazottak több mint fele létfontosságúnak tartja a rugalmas munkaidőt és a távoli munkavégzés lehetőségét, ugyanakkor minden harmadik küszködik a munka–magánélet-egyensúly kialakításával. Vidéken a távmunkások 40 százaléka már mobilinternet segítségével dolgozik, és az 5G még nagyobb lehetőségeket tartogat. A fejlődő országok munkaadói pedig félnek, hogy a távmunka miatt gazdagabb régiók cégei elszipkázzák előlük a tehetségeket. Mindez az Ericsson friss kutatásából derül ki, amelyhez több mint 40 ezer munkavállaló és döntéshozó megkérdezésével vizsgálták, milyen maradandó hatásokkal járt a munka világában a pandémia – írja közleményében a távközlési cég.
Alábbi írásukban a szerzők a távmunkavégzés és a kötetlen munkarend jogintézményének közös metszetét veszik górcső alá.
2023. január 1-től módosult a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.). A változás számos fontos területet is érintett, ezek többségét az alábbiakban tekintjük át. A mostani módosítócsomag két EU-s irányelv (2019/1152 és 2019/1158) átvételére vezethető vissza.
A rugalmas munkaidő-beosztási formák egyre népszerűbbek. Mint köztudott, a pandémia idején megugrott a home office-ban illetve távmunkában dolgozók száma is, mely munkavégzési forma gyakran – ámde nem szükségszerűen – együtt járt azzal, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztás terén is szabadabb kezet kapott. A cégek jelentős része – rezsikiadásainak csökkentése, más hatékonysági szempontok vagy a munkavállalók elégedettségének javítása végett – a járványhelyzettől függetlenül is fenntartotta az otthonról történő munkavégzés illetve a rugalmas munkaidő-beosztási rendszerek alkalmazását. A kötetlen munkaidő nemcsak a munkavállalónak lehet kedvezőbb, az életszervezésre nagyobb teret biztosító munkavégzési forma, hanem a munkáltató számára is jelentős adminisztratív könnyebbséget eredményez (különösen: nem kell munkaidő-beosztásokat készíteni, azok jogszerűségére figyelni, azokat szabályszerűen és időben közölni, a rendes és a rendkívüli munkaidőt nyilvántartani). Fontos azonban odafigyelni arra, hogy miként kerülhet sor szabályosan a kötetlen munkaidő bevezetésére. Ugyanígy körültekintést igényel, hogy hogyan lehet eltérni a kötetlen munkarendtől azokban az esetekben, melyekben a kötetlenséget jogszabály írja elő. Az ebbéli szabálytalanságok ugyanis ahhoz vezethetnek, hogy a munkáltató tévesen abban a hiszemben lesz, hogy a fent említett adminisztratív mentesülések rá is vonatkoznak, ezeknek nem tesz eleget, így később az ezek elmulasztásából eredő következmények őt sújtják.
Szokatlan helyzet állt elő: bár a távmunkavégzés új szabályai látszólag június 1-jén hatályba léptek, bizonytalan, hogy ez valóban megtörtént-e. Elemzés az új munkajogi szabályokról és feltételekről.
Milyen kockázati tényezők merülnek fel az új szabályozással? Mi a home office törvényi fogalma és mi lett a „rezsiátalánnyal”? Mikortól és milyen esetekben kell alkalmazni az új szabályokat? Cikkünkben a home office törvény kihirdetett szabályait elemezzük.
Ismét foglalkozott a jogalkotó az otthoni munka intézményével: a júliusban kihirdetett szabályok már konkrétabban szólnak a távmunka-home office mikéntjéről, a rezsiátalányról, munkavédelemről.
Milyen új, a járvány okozta kihívásokkal szembesülnek tavaly óta a munkáltatók, és milyen jogi megoldások vannak rá? Home office vagy távmunka? Hogyan érdemes visszatérni az irodába?
Milyen trendek voltak megfigyelhetők az otthoni munkavégzés (home office) terén hazánkban és uniós szinten? Vajon bevált ez a rohamos népszerűségre törő munkavégzési forma? Milyen jogszabályi keretei vannak, és milyen egyéb szempontokra érdemes figyelnie egy home office bevezetését fontolgató cégnek? Ezekre a kérdésekre keressük a választ ebben a cikkben.
