Teljességi záradék és joglemondás
Ami a tényállást illeti, az alperes által aláírt adásvételi szerződés szerint a felperes 40 000 000 forint vételáron üzlethelyiségeket vásárolt az alperestől. A vételárat az ingatlanok tehermentesítése érdekében teljes egészében a jelzálogjogosult részére kellett átutalni és az eladó kijelentette, hogy annak jóváírását követően a vevővel szemben követelése semmilyen további jogcímen nem állhat fenn. A szerződés értelmében az eladónak az ingatlanokat a vételár teljes kifizetését követően kellett a vevő birtokába adnia. A felperes az összeget a szerződés szerint átutalta. A felek a szerződéskötést megelőzően ténylegesen 60 millió forint vételár megfizetésében állapodtak meg, erre tekintettel a felperes további 5 000 000 forintot utalt, további vételárat nem fizetett, az ingatlanokra bejegyeztette a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba, de az alperes nem adta azokat a birtokába. A felperes arra kérte a bíróságot, hogy kötelezze az alperest az ingatlanok birtokba adására. Az alperes további 15 000 000 forint vételár megfizetésére kérte kötelezni a felperest, mivel az írásos szerződésben kikötött vételártól eltérően a megállapodásuk szerinti tényleges vételár 60 000 000 forint volt és az ingatlanokat csak a hátralékos vételár megfizetését követően köteles a felperes birtokába adni. Az…