Bejegyzések a ‘tényállás tisztázása’ címkével ellátva

Hogyan perelhet az ügyvéd egy másik tagállamban?

Az EUB-nak arról kellett döntenie, hogy jogszerű-e, ha egy tagállam előírja, hogy a bíróságai előtt eljárni jogosult ügyvéddel együtt kell működnie a más tagállamban letelepedett ügyvédnek, ha ügyfelét az adott tagállam bírósága előtt akarja képviselni és a jogi képviselet nem kötelező.

Ingatlanjog II. – Az ingatlanügyi hatóság vizsgálatának keretei

Mit tehet és mit nem az ingatlanügyi hatóság? Mi minősül az okiratokból való megállapításnak és mikortól lehet már bizonyításról beszélni? Többek között ez is kiderül az Ingatlanjog II. című kötet mai részletéből.

Identitási kérdések az igazságügyi szakértésben

A szakértői vizsgálat végeredménye a bizonyítottság, vagy a szakértői álláspont határozottsága hiányában – bár kirendelő számára ideális lenne – gyakorta nem kategorikus, azaz nem éri el a 100%-os, illetve azt megközelítő bizonyítottsági szintet.

AB: a bíróság hivatalból is elrendelhet bizonyítást

Az Alkotmánybíróság elutasította a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 164. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. A döntéshez különvéleményt csatolt Pokol Béla.

20 millióra bírságolta a DIGI-t a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal módosította a DIGI-Invitel fúziót jóváhagyó tavasszal kiadott határozatát és egyúttal eljárási bírságot szabott ki a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft-re ismételten hibás információ-szolgáltatás miatt. Az eljárás alá vont vállalkozás újfent nem tájékoztatta a hatóságot a valós helyzetről, mely azonban utólag kiderült.

A tényállás kiegészítését rendelte el a Kúria

A bíróságok tájékoztatási kötelezettsége és a feleket terhelő bizonyítási szabályok figyelembevételével kell állást foglalni arról, hogy a munkavállaló betegségének munkaviszonnyal való összefüggése nagymértékben valószínűsíthető-e, továbbá megállapítható-e, hogy a kárt a munkáltató működésével összefüggésben szenvedte el.