A 2015 és 2020 között működő magyar tranzitzóna rengeteg jogi problémát vetett fel, és bár már több mint két éve megszűnt, az EJEB továbbra is ontja magából a Magyarországot elmarasztaló ítéleteket az egyezményt sértő gyakorlat miatt.
Az alábbiakban dr. Varga Judit igazságügyi miniszter közleményét olvashatják az Alkotmánybíróság döntéséről.
Döntött az Alkotmánybíróság Varga Judit igazságügyi miniszter beadványáról. A testület döntése az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára nem terjed ki, ugyanakkor megállapították: az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az EUB ítéletének felülvizsgálatára.
Az EUB ítéletében megállapította, hogy az uniós jogba ütközik a menedékkérelem benyújtásában való segítségnyújtás büntetőjogi üldözése.
Az ügy középpontjában a magyar államhatárról szóló törvény által bevezetett “feltartóztatás és átkísérés” intézkedés áll, amely felhatalmazást nyújtott a rendőrség számára, hogy a Magyarország területén illegálisan tartózkodó külföldi állampolgárokat határozat nélkül a határkerítés külső oldalára (a szerb határra) szállítsa. Az eljárás során Magyarország megsértette a kollektív kiutasítás tilalmát, mivel egyedi határozat hiányában a kérelmezőt, magatartásától függetlenül, 11 társával együtt kitoloncolta anélkül, hogy valódi és hatékony módot biztosított volna számukra a Magyarországra való beutazásra, illetve a megfelelő jogorvoslatra.
A kérelmezők tranzitzónában való ellátása sértette a kínzás és embertelen bánásmód tilalmát és a szabadsághoz való jogot.
A röszkei tranzitzóna sérti az uniós jogot, azonban annak bezárása, nem oldja meg az EUB által kifogásolt eljárási garanciákat nélkülöző magyar menekültügyi eljárás hiányosságait.
Csak az ország határain kívül, külképviseleteken lehet menekültügyi kérelmet benyújtani – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki online sajtótájékoztatóján.
Az EUB döntése szerint az uniós jog még akkor sem jogosítja fel a tagállamokat arra, hogy a nemzetközi védelmet kérelmezőket négyhetes időszakon túl határaikon vagy valamelyik tranzitzónájukban tartsák őrizetben, ha a nemzetközi védelmet kérelmezők nagyszámú érkezése lehetetlenné teszi a tranzitzónákban az eljárások lefolytatását e határidőn belül.
A Nagykamara, megfordítva a Bíróság korábbi döntését, úgy ítélte meg, hogy a Szerbiából a röszkei tranzitzóna területére belépett bangladesi kérelmezők önként távozhattak volna a zónából Szerbia irányába, így az, hogy e területen korlátozott volt a szabadságuk, nem minősül szabadságelvonásnak, így a vonatkozó garanciák sem érvényesülnek. Azt, hogy Szerbiában an ENSZ jelentések szerint is gyakori a rutinszerű további visszaküldés, és a görög menekülttáborokban a Bíróság szerin is embertelen állapotok uralkodnak, ebből a szempontból a Nagykamara nem ítélte relevánsnak. Egyezményt sértett ugyanakkor a magyar kormány azzal, hogy a hatóságok nem mérték föl megfelelően, milyen veszélyek várnak a visszaküldött kérelmezőkre Szerbiában.
