Bejegyzések a ‘tulajdonhoz való jog’ címkével ellátva

AB: diszkriminatív volt az illetéktörvény

A sérelmezett szabályozás észszerű indok nélkül tett különbséget a visszatérítésre jogosult alanyok homogén csoportján belül, és megállapította a szabályozás alaptörvény-elleneségét, továbbá alkalmazási tilalmat rendelt el a folyamatban lévő ügyekben.

AB: jogalkotói mulasztás terheli az Országgyűlést az e-cigaretta szabályozása körében

Sérti az elektronikus cigaretta és a kapcsolódó termékek kiskereskedelmét folytatók vállalkozáshoz való jogát, ha a kereskedelem koncesszióköteles dohányboltokra történő korlátozásával egyidejűleg nem rendelkezik a jogalkotó a vállalkozáshoz való jog korlátozásának megfelelő kompenzációról.

AB: az önkormányzatok alkotmányjogi panasszal élhetnek az Alaptörvényben rögzített hatásköreik védelme érdekében

A helyi önkormányzatok számos esetben szükségszerűen kerülnek alárendelt helyzetbe, így igen kényes a központi állami szervek és a helyi önkormányzatok egymáshoz való viszonya.

AB: hiányos a választási plakátok szabályozása

A Ve. nem biztosítja, hogy a plakát elhelyezését a nemzeti vagyonba tartozó dolog vagyonkezelője csak indokoltan és arányos módon korlátozhassa.

Felelőssé tehető-e egy cég tagja a törölt társaság tartozásaiért?

A Nagykamara értékelése szerint a társaság korlátolt felelősségének áttörése nem járt a tulajdonhoz való jog sérelmével.

AB: nem alaptörvény-ellenes a lakástakarékok átalakítása

Az Alkotmánybíróság elutasította a lakástakarékpénztárakról szóló törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A döntéshez különvéleményt csatolt Czine Ágnes és Pokol Béla.

Egyezménysértő jogszabállyal kizárni a már elbirtokolt földek tulajdonjogának bejegyzését

A három török kérelmező egy törökországi természetvédelmi területen vásárolt az ingatlan-nyilvántartásban ekkor még nem szereplő földeket. Ezt követően egy kataszteri felülvizsgálat során az államkincstár bejegyeztette tulajdonjogát a földekre, amivel szemben a kérelmezők – a saját és és az eladók megszakítatlan használatán alapuló elbirtoklásra hivatkozva – pereket indítottak. A török parlament azonban ezután nyolc évvel, de még a perek jogerős lezárása előtt úgy módosította a természetvédelmi törvényt, hogy természetvédelmi területek ne legyenek elbirtokolhatóak, így a kereseteket a bíróság elutasította, kártalanítást pedig a kérelmezők nem kaptak. Az Emberi Jogok Európai Bírósága most megállapította, hogy az ügyben a török állam a három földvásárló tulajdonhoz való jogát és a bírósági jogvita ésszerű időben való elbírálásához való jogát is megsértette.

Nem volt jogsértő a bírák nyugdíjazása

Az EJEB nem találta megalapozottnak a magyar bírák azon kérelmét, hogy Magyarország a kötelező nyugdíjbavonulás előírásával megsértette a tisztességes eljáráshoz, a tulajdon védelméhez, illetve a magánélethez való jogukat.