Bejegyzések tulajdoni hányad címkével


Kötelező-e az elővásárlásra jogosultak megkeresése?
2021. június 17. Cégvilág

Kötelező-e az elővásárlásra jogosultak megkeresése?

Mindannyiunk számára jól ismert, hogy ha osztatlan közös tulajdonban álló ingatlant készülünk eladni, a vételi ajánlatot közölni kell az elővásárlási jogra jogosultakkal. De vajon ez minden esetben kötelező-e még akkor is, ha az elővásárlásra jogosultak száma aránytalanul magas? A Kúria 2021.147. számú bírósági határozata megadja számunkra a választ jelen kérdésben.

Januártól jóval egyszerűbbé vált az osztatlan közös tulajdonban álló termőföldek felosztása (X)
2021. február 17. Napi

Januártól jóval egyszerűbbé vált az osztatlan közös tulajdonban álló termőföldek felosztása (X)

Új lendületet kaphatnak a zöldmezős fejlesztések. Az új szabályok ráadásul megoldást adnak a beazonosíthatatlan tulajdonosok nevére bejegyzett földek helyzetére is. Az így elérni kívánt tisztább, átláthatóbb földtulajdoni struktúra ugyanakkor nem csak a mezőgazdasági művelés hatékonyságát segítheti, de a zöldmezős ingatlanberuházásokat is felpörgetheti. Bihari Levente, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda senior ügyvéde foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.

Ingatlanjog 4. – Az elővásárlási jog
2020. október 14. Szakma

Ingatlanjog 4. – Az elővásárlási jog

Az alábbiakban részleteket közlünk a Wolters Kluwer gondozásában megjelent Ingatlanjog I. című könyvből, melynek szerzői számos gyakorlati példán át mutatják be a peres gyakorlatot – a negyedik részben az elővásárlási jog kérdéskörében.

A földtörvény a bírói gyakorlatban 3. rész
2020. február 19. Szakma

A földtörvény a bírói gyakorlatban 3. rész

Az adásvételi szerződés elővásárlási jogosulttal szembeni hatálytalansága iránti per egy megállapítási per, ezért az ingatlan-nyilvántartás adatait nem érinti, a bíróság erre irányuló külön, a hatálytalansági kereset alapossága esetére előterjesztett további kereseti kérelem hiányában az ítélet rendelkező részében nem határozhat a felperes és az eladó között létrejött szerződés teljesítési kérdéseiről.

Ingatlan adásvétel: nem számít a felek szándéka, ha nincs róla írásbeli szerződés
2018. október 15. Szakma

Ingatlan adásvétel: nem számít a felek szándéka, ha nincs róla írásbeli szerződés

Ami a tényállást illeti, a felperes (vevő) és az alperes (eladó) között 2006. augusztus 30-án adásvételi és tulajdonközösség megszüntetési szerződés jött létre, amely alapján az alperes eladta az összes tulajdoni illetőséget (gyep és szántó). Ebből a szántót, mint az édesanyja nevén jegyzett várt örökséget adta el, kötelezettséget vállalva arra, hogy a hagyatéki eljárást lefolytatja, majd a tulajdonjog átvezetéséhez szükséges közjegyzői okiratot a földhivatalhoz benyújtja. A gyep művelési ágú ingatlan esetében mindez 1107/4759 tulajdoni hányad átruházását jelentette. Az adásvételi szerződés aláírását megelőzően a helyi önkormányzatnál kifüggesztésre került a felperes részéről az alperes számára az adásvételi szerződés tárgyát képező két ingatlan vonatkozásában adott vételi ajánlat, amelyen azonban a gyep ingatlan tulajdoni hányadaként 3652/4759 rész került feltüntetésre. A vételi ajánlatot az alperes írta alá a két okirati tanú mellett. A póthagyatéki eljárás során a szántó tekintetében a hagyatéki eljárás eredményeként az alperes tulajdonjoga bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba, majd a felperes erre a "várt örökségre" adásvétel jogcímén szerzett tulajdonjogot. A gyep ingatlan 1107/4759 tulajdoni hányadára adásvétel jogcímén került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, de csak 2009-ben (mikor megpróbálta eladni tulajdoni hányadát) szembesült azzal, hogy a tulajdoni…