Mindannyiunk számára jól ismert, hogy ha osztatlan közös tulajdonban álló ingatlant készülünk eladni, a vételi ajánlatot közölni kell az elővásárlási jogra jogosultakkal. De vajon ez minden esetben kötelező-e még akkor is, ha az elővásárlásra jogosultak száma aránytalanul magas? A Kúria 2021.147. számú bírósági határozata megadja számunkra a választ jelen kérdésben.
Új lendületet kaphatnak a zöldmezős fejlesztések. Az új szabályok ráadásul megoldást adnak a beazonosíthatatlan tulajdonosok nevére bejegyzett földek helyzetére is. Az így elérni kívánt tisztább, átláthatóbb földtulajdoni struktúra ugyanakkor nem csak a mezőgazdasági művelés hatékonyságát segítheti, de a zöldmezős ingatlanberuházásokat is felpörgetheti. Bihari Levente, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda senior ügyvéde foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.
Az alábbiakban részleteket közlünk a Wolters Kluwer gondozásában megjelent Ingatlanjog I. című könyvből, melynek szerzői számos gyakorlati példán át mutatják be a peres gyakorlatot – a negyedik részben az elővásárlási jog kérdéskörében.
Az adásvételi szerződés elővásárlási jogosulttal szembeni hatálytalansága iránti per egy megállapítási per, ezért az ingatlan-nyilvántartás adatait nem érinti, a bíróság erre irányuló külön, a hatálytalansági kereset alapossága esetére előterjesztett további kereseti kérelem hiányában az ítélet rendelkező részében nem határozhat a felperes és az eladó között létrejött szerződés teljesítési kérdéseiről.
Ami a tényállást illeti, a felperes (vevő) és az alperes (eladó) között 2006. augusztus 30-án adásvételi és tulajdonközösség megszüntetési szerződés jött létre, amely alapján az alperes eladta az összes tulajdoni illetőséget (gyep és szántó). Ebből a szántót, mint az édesanyja nevén jegyzett várt örökséget adta el, kötelezettséget vállalva arra, hogy a hagyatéki eljárást lefolytatja, majd a tulajdonjog átvezetéséhez szükséges közjegyzői okiratot a földhivatalhoz benyújtja. A gyep művelési ágú ingatlan esetében mindez 1107/4759 tulajdoni hányad átruházását jelentette. Az adásvételi szerződés aláírását megelőzően a helyi önkormányzatnál kifüggesztésre került a felperes részéről az alperes számára az adásvételi szerződés tárgyát képező két ingatlan vonatkozásában adott vételi ajánlat, amelyen azonban a gyep ingatlan tulajdoni hányadaként 3652/4759 rész került feltüntetésre. A vételi ajánlatot az alperes írta alá a két okirati tanú mellett. A póthagyatéki eljárás során a szántó tekintetében a hagyatéki eljárás eredményeként az alperes tulajdonjoga bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba, majd a felperes erre a "várt örökségre" adásvétel jogcímén szerzett tulajdonjogot. A gyep ingatlan 1107/4759 tulajdoni hányadára adásvétel jogcímén került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, de csak 2009-ben (mikor megpróbálta eladni tulajdoni hányadát) szembesült azzal, hogy a tulajdoni…
