Nem megfelelő Németország korrupcióellenes szabályozása
Eljárást indít az ET Németország ellen, mert nem tett eleget a GRECO ajánlásában foglaltaknak.
Eljárást indít az ET Németország ellen, mert nem tett eleget a GRECO ajánlásában foglaltaknak.
A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség gyorsított eljárásban állította bíróság elé azt a rendőr őrnagyot, aki információkat szolgáltatott ki egy tervezett rendőrségi akcióról.
Az EJEB megállapította a jogsértést, mert mindkét eljárás büntetőjogi természetű volt, mindkét eljárás azonos tényeken alapult, és a második processzus a jogerősen lezárt első eljárást ismételte meg.
Fakivágások ellen tüntettek 2010-ben Ukrajnában, a tüntetést többek között biztonsági őrnek tűnő, de engedéllyel nem rendelkező “kopaszok” oszlatták fel, amit a rendőrség tétlenül nézett. A döntésből az is kiderül, hogy aki a tüntetésen van, tüntetőként viselkedik és ellenáll a rendőri intézkedésnek, az tüntető még akkor is, ha azt mondja, hogy csak nézelődött, és így az Egyezmény védi őt.
Az Üttv. 20. § (3) bekezdése alapján az ügyvéd nem járhat el azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv által gyakorolt eljárásban, amelynél jogviszonya fennállt. Ez a tilalom olyan más közhatalmat gyakorló szerv (jelen esetben bíróság) előtti eljárásra is érvényes, amelyben az a közhatalmat gyakorló szerv (ügyészség) is részt vesz, amellyel az ügyvéd korábban jogviszonyban állt.
2019. szeptember 1. napjától kizárólag az elektronikusan benyújtott iratok hatályosak a büntetőügyekben is.
Február 1-jével az ügyészségi nyomozás eddigi széttagolt rendszere egy egységes struktúrába, a Központi Nyomozó Főügyészséghez és az alárendeltségében működő regionális illetékességű ügyészségekhez kerül – közölte a Legfőbb Ügyészség.
Az ügyészség 2017. évi tevékenységéről szóló beszámoló tárgyalásán Polt Péter beszélt az Országgyűlésben a testület tavalyi működéséről.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) 71. § (4) bekezdése, a 72/B. § (8) bekezdése és a 72/D. § (13) és (14) bekezdései alaptörvény-ellenesek, ezért azokat 2019. március 31-i hatállyal megsemmisítette. A döntéshez különvéleményt csatolt Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária.