Bejelentkezés Hírlevél

Bejegyzések vádlott címkével

Jogszerűtlenül kezdeményezte az előzetes döntéshozatalt a PKKB bírája
2019. szeptember 11. Napi

Jogszerűtlenül kezdeményezte az előzetes döntéshozatalt a PKKB bírája

A Kúria a 2019. szeptember 10-én nyilvános ülésen kihirdetett ítéletével (Bt.838/2019.) helyt adott a legfőbb ügyész törvényesség érdekében benyújtott indítványának és kimondotta, hogy törvénysértő a büntetőeljárás előzetes döntéshozatal kezdeményezése végett történő felfüggesztése, ha a kezdeményezésre irányuló kérelem nem európai közösségi norma, uniós szervek, intézmények vagy hivatalok aktusai értelmezésére, érvényességére, hanem a bíróság előtt folyamatban levő ügy kimenetelét nem érintő, az ügy tárgyával össze nem függő kérdésekre vonatkozik.

Kizárt az ügyvédi tevékenység gyakorlása az ügyészi jogviszony megszűnését követő két évig
2019. június 17. Napi

Kizárt az ügyvédi tevékenység gyakorlása az ügyészi jogviszony megszűnését követő két évig

Az Üttv. 20. § (3) bekezdése alapján az ügyvéd nem járhat el azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv által gyakorolt eljárásban, amelynél jogviszonya fennállt. Ez a tilalom olyan más közhatalmat gyakorló szerv (jelen esetben bíróság) előtti eljárásra is érvényes, amelyben az a közhatalmat gyakorló szerv (ügyészség) is részt vesz, amellyel az ügyvéd korábban jogviszonyban állt.

Több mint 1000 távmeghallgatás hat hónap alatt
2019. április 15. Napi

Több mint 1000 távmeghallgatás hat hónap alatt

A 2018. szeptemberétől működő 72 távmeghallgatási rendszert eddig több mint 1000 alkalommal használták a bíróságok. 2018. szeptember-november között összesen 191, míg 2019. márciusában már 402 távmeghallgatást tartottak. Legtöbbször a Fővárosi, Miskolci, Győri, Nyíregyházi és Szegedi Törvényszéken alkalmazták az új technológiát.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben III. rész
2018. szeptember 5. Szakma

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben III. rész

Cikksorozatunk előző számaiban a revízióról, a másodfokú bíróság reformatórius és kasszatórius jogköréről, valamint a teljes és a részleges megalapozatlanságról volt szó, mostani cikkünkben pedig a súlyosítási tilalomról írunk.