Április 10-től újra lehet időközi választásokat és helyi népszavazásokat tartani
Az országos szint után helyi szinten is megnyílik a lehetőség a helyi népszavazásokra és az időközi választásokra
Bejegyzések választás2022 címkével
A győzteskompenzáció
A mai napig az egyik legnagyobb és legtöbb vitát kiváltó változás a mandátumok kiosztása során.
Politikai reklám, politikai hirdetés, politikai direkt marketing, közvélemény-kutatás
A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, Dr. Cserny Ákos és Dr. Péteri Attila által írt Választójogi és népszavazási nagykommentárok című e-könyv az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (választójogi), az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény – anyagi és eljárási – szabályait értelmezi és magyarázza jogeseteken, példákon és jogtudományi kategóriákon keresztül, követve a fenti jogszabályok szerkezetét, összekapcsolva az anyagi és eljárásjogi normákat. Az alábbiakban a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény nagykommentárjának a médiakampány elemeivel kapcsolatos magyarázatát olvashatják el.
Külképviseleti szavazás rendkívüli helyzetekben
Az NVI a koronavírusra és az ukrajnai eseményekre is kitért tájékoztatójában.
A választási eljárás jogorvoslati rendszere
Akár napi több, mint 30 jogorvoslati kérelmet bírál el a Nemzeti Választási Bizottság. Rengeteg ügy és rendkívül szoros határidők jellemzik a választási eljárás jogorvoslati rendszerét.
A választási eljárás alapelvei – A jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség
A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, Dr. Cserny Ákos és Dr. Péteri Attila által írt Választójogi és népszavazási nagykommentárok című e-könyv az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (választójogi), az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény – anyagi és eljárási – szabályait értelmezi és magyarázza jogeseteken, példákon és jogtudományi kategóriákon keresztül, követve a fenti jogszabályok szerkezetét, összekapcsolva az anyagi és eljárásjogi normákat. Az alábbiakban a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény nagykommentárjának a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségére vonatkozó választási eljárási alapelv kapcsán kiemelt legfontosabb megfontolásait olvashatják el.
Választás: a névjegyzékkel kapcsolatos szabályok
Érdemes nem megszokásból eljárni idén, mert megváltoztak a névjegyzékkel kapcsolatos határidők. Az idei választásokon március 25-ig van lehetőség az átjelentkezésre másik szavazókörbe és szintén eddig van lehetőség a külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelem benyújtásának.
A Kúria az országgyűlési választások kampányának nem résztvevője, hanem pártatlan bírája
„Törvényes kötelezettségeink teljesítése megköveteli, hogy a választási kampány kezdetétől az új összetételű Országgyűlés alakuló üléséig a Kúria és vezetői a szokásosnál is visszafogottabb magatartást tanúsítsanak a nyilvánosság előtt folyó vitákban.”
Hajsza a pénzért – sikerül-e megfékezni a kamupártokat
Bár még zajlik az ajánlásgyűjtés, lassan már kezd körvonalazódni, hogy ki mekkora mértékű kampányfinanszírozásra válik jogosulttá. Hatalmas összegekről van szó, de a felelősségi szabályok miatt érdemes óvatosan megfontoltan bánni velük.
Nem alaptörvény-ellenes az állandó lakóhely fogalmának módosítása
Az Alkotmánybíróság elutasította a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A testület álláspontja szerint a törvény módosítása kizárólag az egyéni választókerületi választójog gyakorlásának helyére lehet kihatással, de ez a politikai részvételi jogok feltételeit érdemben nem befolyásolja.