Jogválasztás és az „öröklési szerződés”
Az alábbi cikk a jogválasztás és az „öröklési szerződés” kapcsolatát mutatja be a luxembourgi bíróság egyik döntésével összefüggésben.
Bejegyzések végintézkedés címkével
Tudatosabban intézik jogi ügyeiket az állampolgárok, de digitális lehetőségeiket nem használják ki
Egyértelműen javultak az állampolgárok jogi ismeretei és tudatosabban is járnak el jogi ügyeikben, mint egy évtizeddel ezelőtt, de továbbra is sok a jogi tévhit. Lényegesen többen készítenek végintézkedést, többszörösére emelkedett a különféle vagyonjogi szerződések száma, és egyre többen fordulnak közjegyzőhöz vagy ügyvédhez például lakásbérlet vagy magánkölcsönök kapcsán. – hangzott el azon a háttérbeszélgetésen, amit a polgári közjegyzőség visszaállításának harmincadik évfordulójához és a 2022. november 18-19. között megrendezésre kerülő 33. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumhoz kapcsolódóan szervezett a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). A beszélgetés résztvevői voltak: Dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke, Dr. Parti Tamás, a MOKK elnökhelyettese és Dr. Gyimóthy Eszter, a MOKK ügyvezetője.
A szerzői vagyoni jogok öröklése
A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez című kiadvány második, átdolgozott kiadása átfogóan ismerteti a szerzői jog magyar, európai uniós és nemzetközi szabályrendszerét. A nagykommentár részletesen elemzi a legjelentősebb nemzetközi egyezményeket, a szerzői jogi törvényt, annak szakaszaihoz kapcsolódóan a vonatkozó uniós joganyagot, valamint a magyar joggyakorlaton túl részletesen bemutatja az Európai Unió Bírósága szerzői jogi döntéseit is. Az alábbiakban a szerzői jogi törvény 9. §-ához írt magyarázó szövegből olvashatnak egy részletet, amely a szerzői vagyoni jogok öröklésével foglalkozik. A részlet szerzője dr. Gyertyánfy Péter.
Magyar öröklési jog az októberi diploma után – 3. rész
Cikkünkben a magyar polgári törvénykönyv megalkotásának szükségességéről és az ahhoz kapcsolódó jogfilozófiai irányzatokról olvashatnak.
Ügyvédi segítség igénybevétele a kijárási korlátozás idején
Sürgős és bizalmi ügyekben továbbra is fel lehet keresni az ügyvédeket.
Tanú sem kell a holográf végrendelethez
Mi szükséges ahhoz, hogy érvényes legyen egy írásbeli végrendelet? Főszabályként megállapíthatónak kell lennie, hogy az örökhagyótól származik és az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést kell tartalmaznia. Az érvényességi kritériumok azonban a különböző végrendelkezési formáknál eltérőek lehetnek. Különbség van például a sajátkezűleg írt és a más által írt végrendelet esetén. Írásbeli magánvégrendeletnél, ha az örökhagyó sajátkezűleg írja és aláírja a végrendeletet, akkor nem kell tanú. A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik. Ha más írja a végrendeletet, akkor már két tanú szükséges, akiknek az együttes jelenlétében kell a végrendeletet aláírni, vagy ha az az örökhagyó azt már aláírta, akkor a két tanú együttes jelenlétében kell azt a magáénak elismernie. Mindkét esetben elmondható, hogy egyértelműen ki kell derülnie a végrendeletből, ha azt valaki tanúként írta alá. Ez azért is lényeges, mert számos olyan ügyben, ahol a végrendelet érvényessége vitatott, nem mindegy például, hogy az ügyvéd, aki szerkeszti a végrendeletet, csak okiratszerkesztői minőségben szerepel, vagy tanúként is. Az okiratszerkesztő ügyvéd ugyanis lehet tanú is, nincs kizáró ok. Sok szó esett a végrendelet aláírásáról, mi a helyzet, ha…