A kérelmező azt állította, hogy két parlamenti képviselő ügyvédként nagy összegű szerződéseket kötött a választókerületükben működő állami cégekkel,
Az ügyben a Bíróságnak lehetősége nyílt a közérdekű adatokhoz való joggal kapcsolatban a Helsinki Bizottság ügyében kimunkált szempontok alkalmazására. A civil szervezet, illetve újságíró kérelmezők kiemelt társadalmi szerepe nem volt kérdés, ugyanakkor az adatkérés okát nem jelölték meg, és nem bizonyították azt sem, hogy a kért adatok alapvető fontosságúak lettek volna tényfeltáró munkájukhoz. Az ügyvéd kérelmező esetében a Bíróság kiemelte, hogy puszta kíváncsiság még közéleti szereplő folyamatban lévő korrupciós ügyében sem alapoz meg korlátlan iratmegismerési jogot.
A svájci médiahatóság megállapította, hogy a botoxos plasztikai kezeléssel foglalkozó, egészségügyi tájékoztató műsorban meg kellett volna említeni, hogy a készítmények előállítása során állatokon tesztelik az erős idegmérget. A Bíróság szerint a médiahatóság javaslata annak érdekében született, hogy a nézők megalapozott véleményt alkothassanak a kezelésről. Szankciók hiányában ez nem tekinthető a véleménynyilvánítás szabadságába való beavatkozásnak.
A közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos perek bírósági gyakorlatát bemutató cikksorozatunkat dr. Gelencsér Dániel kúriai főtanácsadó nemzetközi kitekintésének ismertetésével zárjuk.