
Versenyjog? Stratégia? Projektmenedzsment?
Cikkünkben a versenyjogi stratégiák tervezéséről és a versenyjogi ügyek jogi menedzseléséről olvashatnak a CLM Bitai&Partners Ügyvédi Iroda szakértőitől.
Cikkünkben a versenyjogi stratégiák tervezéséről és a versenyjogi ügyek jogi menedzseléséről olvashatnak a CLM Bitai&Partners Ügyvédi Iroda szakértőitől.
Az Európai Unió Törvényszéke megállapította, hogy a felperesnek a jogtalan bírság megfizetésének időpontjától jár a késedelmi kamat.
A GVH kartellgyanú miatt vizsgálatot indított a BKV hajóüzemeltetésre vonatkozó közbeszerzésével kapcsolatban. A versenyhatóság az ügy feltárásához rajtaütéseket tartott a közbeszerzés egyes ajánlattevőinél.
A GVH a bírósági jogorvoslati döntéseknek megfelelően – csökkentette a megyei napilapok piacait felosztó regionális lapkiadókra 2014-ben kiszabott versenyfelügyeleti bírságot.
A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Tóth Tihamér által írt Uniós és magyar versenyjog című könyv célja, hogy a versenyjog egészéről átfogó képet adjon, mind az uniós, mind a magyar, illetve mind a vállalati, mind a tagállami szabályokat felölelve, nagy hangsúlyt fektetve a normatív szabályok mögött meghúzódó közgazdasági, versenypolitikai kérdésekre. Az alábbiakban a könyv EUMSZ 101. és 102. cikkének, valamint a Tpvt. 11. és 21. §-ának alkalmazásával foglalkozó fejezetéből olvashatnak egy részletet a kártérítéshez való jogról.
A kúria megállapította, hogy nem jogszerűtlen a párhuzamosan folyó és még be nem fejezett büntetőeljárás keretében jogszerűen beszerzett bizonyítékok felhasználása közigazgatási eljárás keretében, amennyiben a tisztességes eljárás garanciái érvényesülnek.
Nyilatkozatot tett közzé a járványügyi helyzet (COVID-19) következtében megváltozó piaci körülményekre tekintettel az Európai Versenyhatóságok Hálózata.
Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága elfogadta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2018. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazásával összefüggő tapasztalatairól szóló beszámolót.
A Fővárosi Törvényszék ítélete azt eredményezi, hogy a jövőben kartelltől kell majd tartani, ha a közös alvállalkozó korábbról ismeri a fővállalkozókat és a pályázat megengedi, hogy az alvállalkozó biztosítsa a referenciát, illetve, hogy sem a közbeszerzési, sem a versenyjogi szabályok nem tiltják azt, hogy egy vállalkozás, esélyeit maximalizálva, több fővállalkozó alvállalkozójaként is rész vegyen az eljárásban és – korábbi referenciamunkái során szerzett ismereteire támaszkodva – nekik egyenként segítséget nyújtson a pályázati adatlap kitöltésében, mégis megállapítható a kartell létrejötte.
A támadott közigazgatási határozat meghozatala után több évvel később hozott újabb közigazgatási határozatot a per tárgyát képező közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálatánál relevánsan értékelhető.