Bejegyzések Wolters Kluwer Hungary Kft. címkével


Az érvelés ifjú kiválóságai
2019. november 20. A jövő jogásza

Az érvelés ifjú kiválóságai

Múlt csütörtökön zárult a hatodik Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Verseny, az alábbiakban a megmérettetés döntőseivel készült interjúinkat olvashatják. Abban mind a négy díjazott egyetért, hogy joghallgatóként – helyezéstől függetlenül – érdemes volt kipróbálnia magát egy ilyen nívós magánjogi versenyen.

„Egy briliáns elme iránytűje” – Terítéken az érvelés művészete
2019. november 15. A jövő jogásza

„Egy briliáns elme iránytűje” – Terítéken az érvelés művészete

Szopkó Rebeka, az ELTE negyedéves hallgatója nyerte az idei, immár a hatodik Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyt, mely emléket állít e jogászi műfaj kiváló, néhai művelőjének, a 2013-ban fiatalon elhunyt ügyvédnek. A vetélkedő célja, hogy támogassa a névadóhoz hasonló tehetségű fiatal jogászokat, amit az érvelési verseny megrendezésével és a kapcsolódó díjazással szeretne elérni.

Megkezdődött a II. Global Legal Hackathon
2019. február 23. Szakma

Megkezdődött a II. Global Legal Hackathon

Tegnap este elkezdődött a történelem legnagyobb jogi hackathonja a világ számtalan országában, városában. Magyarországon este 6 órakor nyitották meg a II. Global Legal Hackathon budapesti fordulóját. A Wolters Kluwer Hungary Kft. és a KPMG Legal társszervezésében életre hívott versenyre összesen 45 résztvevő, 9 csapatba szerveződve regisztrált. Az idei év technikai főtámogatója a Microsoft, de számos szponzor növeli az esemény színvonalát (Ars Boni, Dentons Réczicza Law Firm, Elsa, Everprove, iCentre, Invitech, Ivanics Csoport (Volvo), IVSZ Szövetség a Digitális Gazdaságért, Loginet, ProLawyer Consulting, Red Bull, SMART PR, Szecskay Ügyvédi Iroda).   A 2018-as, a Wolters Kluwer által szervezett magyarországi fordulón győztes csapat, a Closers bejutott a világ minden tájáról kiválasztott legjobb 14 csapat közé, így április 21-én, New Yorkban a Revealu projekttel képviselték hazánkat a Global Legal Hackathon végső fináléjában, ahonnan az első díjat hozták végül el. A szervezők remélik, a 2019-es év a hasonló innovatív tehetségek felfedezésének és szakmai karrierjük megalapozásának éve lesz.   Az idei verseny különlegesnek és példaértékűnek tekinthető abból a szempontból, hogy a szervezők missziójuknak tekintik, hogy minél több nő és női vezető bizonyíthasson a jogi innováció /…

Meggyőző érvek: a perfelvételi tárgyalás tanulságai az új Pp. alapján
2019. február 19. Szakma

Meggyőző érvek: a perfelvételi tárgyalás tanulságai az új Pp. alapján

Az új polgári perrendtartás 2018-as hatálybalépésével sok olyan kérdés felmerült a jogalkalmazók részéről, ami tisztázásra vár(t), ezért a IV. Wolters Kluwer Polgári Jogi és Eljárásjogi Konferencia egyik legnépszerűbb programja tavaly tavasszal a Pp. egyes kényesebb kérdéseire választ kereső perszimulációs előadás volt, melyen kellő humorral fűszerezve, de a szakmaiságot megőrizve igyekeztek választ adni néhány újabb, vagy már létező, de megváltozott szabály alkalmazására. Az előadáson Dr. Somogyi Dávid (beosztott bíró/jogi szakreferens [Igazságügyi Minisztérium]) a bíró szerepében, Dr. Wallacher Lajos (ügyvéd, választottbíró, c. egyetemi docens) a felperes, Dr. Tamási Artúr (ügyvéd) pedig az alperes jogi képviselőjének szerepében játszották el fiktív jogeseteken keresztül, hogy milyen kihívásokkal találkozhatnak egy perfelvételi tárgyalás során. A perszimulációs előadás lényege – ahogyan azt hangsúlyozták is –, hogy funkciójának megfelelően a rendes tárgyalásokhoz képest bőbeszédűbben, többet magyarázva, a bírói kitanítás eszközét többször igénybe véve segítsék a hallgatóság megértését. Háromféle perfelvételi tárgyalást adtak elő, ebből emelünk most ki néhány érdekességet az új Pp. kapcsán. Meg kell jegyezni, hogy a perszimuláció idején még csak néhány hónapja volt hatályban a törvény, és ahogy azt Dr. Wallacher Lajos megjegyezte, legjobb tudomásuk szerint ez az…

Mesterséges intelligencia és szerzői jog
2019. február 18. Cégvilág

Mesterséges intelligencia és szerzői jog

Isaac Asimov 1976-os „Kétszáz éves ember” („Bicentennial Man”) – majd az annak alapján készült, Asimov és Robert Silverberg 1992-es „A pozitron-ember” – című írásában Andrew (NDR-113), a háztartási robot emberré válásának rögös, két évszázados folyamatát ismerhetjük meg. Az 1999-ben Robin Williams főszereplésével megfilmesített alkotás Asimov robotvilágának egyik legérdekesebb darabja, amely olyan kérdésekkel foglalkozik, mint az érzelem és értelem, a rabszolgaság és szabadság, szerelem, humanizmus, szellemi kreativitás. A történet egyik fontos eleme, hogy Andrew a háztartási feladatainak kötelességszerű teljesítése mellett örömét leli a fafaragásban. Ennek eredményeként olyan kreatív alkotásokat hoz létre (például kakukkos órákat), amelyeket a robot tulajdonosa, Richard Martin részben Andrew javára értékesít. A rendkívül szerteágazó, összességében a „mi az ember” kérdésre választ kereső mű így egy apró szeletében a szerzői jog és a mesterséges intelligenciával rendelkező, önmagát folyamatosan fejlesztő robot viszonyrendszerét is körbejárja. Ha Asimov robot-világa valósággá válna és a szerzői jog jelenlegi paradigmája fennmaradna, Andew egyáltalán nem rendelkezhetne szerzői jogokkal. A szerzői jog jellegéből adódóan csak az emberek kreatív alkotásait védi. (Érdekes vita alapja lehet, hogy a történet szerint Andrew emberként hunyt el, miután pozitron agyának élő szövetre…

5 érv, amiért érdemes perszimulációs előadásokra járni
2019. február 13. Szakma

5 érv, amiért érdemes perszimulációs előadásokra járni

A perszimuláció tulajdonképpen olyan, mint a Moot court, csak kényelmesebb, mert nem kell rá külön készülni. Csupán be kell ülni az előadásra, ahol a meghívott bíró és az alperes-felperes szerepeket eljátszó ügyvédek tárgyalótermi keretek között tálalják az esetet és a lehetséges megoldás(oka)t. Ez mégsem egy „sima” tárgyalás, hanem olyan, mint amikor benézhetünk a kulisszák mögé, és látjuk, hogy a bűvész valójában hogyan varázsolja elő a nyulat a kalapból. A legtöbbet az ügyvédek, ügyvédjelöltek és a joghallgatók profitálhatnak belőle, de természetesen bárki számára nyitottak az előadások. Nincsen rossz kérdés Akinek már volt kellemetlen tárgyalótermi tapasztalata ügyvédjelöltként vagy ügyvédként (vagy akár joghallgatóként előadáson találkozott azzal, hogy valamit nagyon nem értett, de nem mert kérdezni) tudja, hogy néha nagyon jól jött volna, ha informálisan, és nem jegyzőkönyvbe mondva megkérdezheti: itt mit is kellene akkor csinálni? Vagy rosszabb esetben a per lezárulta után tette volna fel a kérdést: mit kellett volna (máshogy) csinálnom? A perszimulációknál az előadás végén is nyugodtan lehet kérdezni, de általában az előadásra már úgy készülnek az adott felet játszó szereplők, hogy kifejezetten a leginkább kérdéses, vitatott (eljárásjogi) részekre térnek ki…

Mi az a Moot court és miért (kinek) jó?
2019. február 5. Szakma

Mi az a Moot court és miért (kinek) jó?

A Moot court, vagy mooting a perbeszédverseny angolszász megfelelője. A mooting alapvetően az egyetemi szférában, jogi karokon kialakult tárgyalótermi körülményeket imitáló verseny, hasonlít egy perszimulációhoz. Általában néhány fős csoportok versenyeznek egymással, úgy, hogy egy fiktív jogeset megoldásához alperesi és felperesi beadványokat készítenek, és akárcsak egy valódi tárgyaláson, meg kell védeniük az álláspontjukat a bíróság előtt, melynek tagjai helyben bármit kérdezhetnek tőlük az esettel kapcsolatban. Többnyire egy másodfokon (fellebbviteli bíróságon) játszódó esetet szimulálnak, és annyiban másabb csak egy igazi tárgyalásnál, hogy tanúkat vagy szakértőket általában nem hallgatnak meg, illetve tárgyi bizonyítékokat nem mutatnak be, így a fókusz magán az írott jogi érvelésen, és annak szóbeli előadásán (valamint a gyors és pontos azonnali reflektáláson) van. Míg az ilyen versenyeken az anyagi jogi megoldás áll a fókuszban, addig a nem versenyalapú perszimulációs előadásoknál inkább az eljárásjog gyakorlati oldalára fektetik a hangsúlyt. A mooting és a perszimulációs rendezvények látogatása igazából befektetés a jövőbe, egy korán elkezdett tudatos karrierépítés része. Noha a perbeszédversenyeken klasszikusan joghallgatók vesznek részt, valójában később az ügyvédjelöltek és a munkáltatók is profitálnak belőle, ugyanis olyan képességeket szereznek meg a résztvevők, amiket…