Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jónak tartja a szakmai párbeszédet a kormány és az igazságszolgáltatás között az utóbbi időben nagyobb nyilvánosságot kapott ügyek kapcsán Darák Péter, a Kúria elnöke, aki joggyakorlat-elemző csoport felállítását rendelte el a fogvatartottak kártalanítási eljárásainak vizsgálatára.
Darák Péter – a Kúria közleménye szerint – az InfoRádió Aréna című, előző napi műsorában azt mondta: konkrét eseteket elemezve nem állapítható meg, hogy a joggyakorlat helytelen irányba haladna, illetve, hogy ez közvetlenül a Kúria beavatkozását tenné szükségessé.
Az egyes ügyek kapcsán a kormányzat és az igazságszolgáltatás között folyó szakmai párbeszédet a gördülékeny kommunikáció jó példájának nevezte.
Az összegzés szerint a Kúria megvizsgálta a szülői felügyelet és a feltételes szabadságra bocsátás jogintézményeivel kapcsolatos bírósági gyakorlatot és az eredményekről a Kúria elnöke szóban már tájékoztatta az igazságügyi minisztert.
Darák Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a feltételes szabadságra bocsátás nem alanyi jog. Amikor erről dönt a büntetés-végrehajtási bíró, tekintettel kell lennie a társadalom védelmére is. A büntetés-végrehajtási bírók képzését szerinte hatékonyabbá kell tenni.
A Kúria elnöke szólt arról, hogy joggyakorlat-elemző csoport felállítását rendelte el azoknak a kártalanítási eljárásoknak a vizsgálata érdekében, amelyeket az elítéltek, fogvatartottak alapvető jogait sértő elhelyezési körülményeire hivatkozva indítottak.
Az egyes bírói döntések kapcsán az utóbbi időben megfogalmazott bírálatokról a főbíró úgy vélekedett: az igazságszolgáltatás előnyére szolgál, ha az eljáró bíró tisztában van döntése társadalmi hatásával. Ugyanakkor a közéletben megfogalmazott vélemények nem befolyásolják a bírókat abban, hogy a törvényeknek, saját lelkiismeretüknek megfelelő és igazságos ítéletek hozzanak.
A Kúria elnöke az igazságügyi reform érdekében idén életbe lépő törvénymódosítások kapcsán úgy fogalmazott: „hatalmas változások előtt áll a Kúria, az ítélkezésben a jogegység biztosítása még hangsúlyosabbá válik”.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
