Devizahiteles ügyben tanácskoztak a Kúrián

Októberben is ülésezett a devizahiteles törvények hatálya alá tartozó szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perekkel foglalkozó konzultációs testület.

A Kúria mellett működő, bírókból álló szakmai grémium 2019. október 30-án tartotta megbeszélését.

A Kúria Polgári Kollégiumának vezetője által összehívott Konzultációs Testület az alábbi napirendi pontokat tárgyalta meg.

1. A Testület 2019. április 10-ei és 2019. június 19-ei állásfoglalásainak hatályosulása

A Kúria Polgári Kollégiumának vezetője –annak érdekében, hogy megállapítható legyen: mennyiben hatályosulnak a bírói gyakorlatban a Konzultációs Testület 2019. április 10-ei és 2019. június 19-ei ülésein elfogadott állásfoglalásai –felhívást intézett az alsóbb fokú bíróságok kollégiumvezetőihez, és a Konzultációs Testület nem kúriai bíró tagjaihoz, hogy küldjenek meg olyan határozatokat, ahol a bíróságok az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötés –tájékoztatás nem megfelelő volta miatti –tisztességtelensége folytán a szerződés érvénytelenségét állapították meg, és az érvénytelenség további jogkövetkezményeit alkalmazták.A Konzultációs Testület több mint 50 ügyet vizsgált meg, és megállapította, hogy bár a bíróságok jelentős része ismeri a Konzultációs Testület 2019. április 10-ei és június 19-ei állásfoglalásait, az eltelt rövid időszakban azonban még nem született elegendő határozat ahhoz, hogy alkalmazásának gyakorlatából következtetéseket lehessen levonni.

2. Az adós elállásának vagy felmondásának joghatása az adóssal szembeni végrehajtási eljárásban

Kecskeméti Törvényszék kollégiumvezetője 2019. július 12-én megkereste a Kúria Polgári Kollégiumának vezetőjét, hogy a Konzultációs Testület vitassa meg azt a kérdést:mi a jogkövetkezménye annak, ha az adós a közjegyzői okiratba foglalt, szabályszerűen felmondott kölcsönszerződés záradékolása révén elrendelt végrehajtási eljárásban védekezésül olyan közjegyzői okiratba foglalt, a végrehajtás alapjául szolgáló kölcsönszerződéstől való elállási nyilatkozatot csatol, amelynek időpontja a felmondásnál korábbi.

A kérdés különösen akkor vetődik fel élesen, amikor ugyanaz a közjegyző foglalja közokiratba és kézbesíti az adós elállását és a hitelező felmondását, és ez a közjegyző dönt a kölcsönszerződés végrehajtási záradékkal való ellátásáról.

A Konzultációs Testület álláspontja szerint a végrehajtási nemperes eljárás keretében a végrehajtandó követelés érvényes fennállása nem bírálható el, ha tehát a végrehajtást kérő vitatja az adós állítását, miszerint a követelés alaptalan vagy megszűnt, akkor nem a végrehajtás megszüntetésének, illetve a végrehajtási záradék törlésének, hanem a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per (a korábbi szabályozás szerint a régi Pp. 369. §-ának a) vagy b) pontjára alapított végrehajtás megszüntetése iránti per) megindításának van helye.

Ezt támasztja alá a Vht. 56. §-ának (1) bekezdésének b) pontja is, miszerint a végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti vagy korlátozza a végrehajtást, ha jogerős bírósági határozat alapján megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony egészben vagy részben érvényesen nem jött létre.

A Konzultációs Testület tehát egyetértett a Civilisztikai Kollégiumvezetők 2019. április 15-16-ai Országos Tanácskozásának 33. számú állásfoglalásában kifejtettekkel, mely szerint „[a]közjegyző a végrehajtás elrendelése során nem vizsgálhatja, hogy a felmondás a jogszabályi vagy a szerződéses rendelkezéseknek megfelelt-e, pusztán azt jogosult vizsgálni, hogy van-e olyan közokirat, amely a feltétel bekövetkezését tanúsítja. Erre figyelemmel a közjegyzői eljárás kereteit meghaladja annak vizsgálata, hogy a szerződés megszűnt-e, […] a közjegyző feladatát képező formális vizsgálat pusztán a megfelelő tartalmú közokirat meglétére terjedhet ki, amely így rendelkezésre áll”.

3. A tartozásátvállaló árfolyamkockázatról való tájékoztatásának kérdése

A joggyakorlatban felmerült az a kérdés, hogy a pénzügyi intézményt a fogyasztónak minősülő tartozásátvállalóval szemben is terheli-e ugyanaz a tájékoztatási kötelezettség a deviza alapú kölcsönszerződésben rejlő árfolyam-kockázatot illetően, amit a jogelőd adós megkapott.

A Konzultációs Testület álláspontja szerint, mivel ebben az esetben a fogyasztó adós és a fogyasztó tartozásátvállaló között létrejött szerződésről van szó, a 6/2013. PJE határozat indokolásának az a megállapítása, hogy „[a] deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések esetén a felek között információs egyensúlyhiány áll fenn”, az adott szerződésre nem igaz.

Mivel ennek a szerződésnek a pénzügyi intézmény nem alanya, sőt, adott esetben kifejezetten megtagadta a hozzájárulását, semmi alap sincs annak megkövetelésére, hogy a tartozásátvállalót tájékoztassa a devizaalapúságban rejlő kockázatokról.

Más a helyzet abban az esetben, ha az eredeti adós nem kapta meg a szükséges tájékoztatást a pénzügyi intézménytől; ebben az esetben a tartozásátvállaló is –mint az eredeti adós jogutóda –hivatkozhat a hitelezővel szemben arra, hogy a szerződés árfolyamkockázatra vonatkozó kikötése nem világos és nem érthető volta miatt tisztességtelen, és ezért a szerződés semmis.

4. Az Európai Unió Bíróságának C-621/17., C-34/18. és C-260/18. sz. ítéleteinek megvitatása.

A Konzultációs Testület megvitatta az Európai Unió Bíróságának C-621/17., C-34/18. és C-260/18. sz. ítéleteinek értelmezésével kapcsolatosan felmerült kérdéseket, és a Konzultációs Testület tagjainak többsége egyetértett a szóban forgó ítéleteknek a Kúria 2019. október 11-ei Sajtóközleményben kifejtett értelmezésével.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Indul a Munkaszüret!
2020. április 9.

Indul a Munkaszüret!

Munkaszüret néven indít mezőgazdasági álláslehetőségeket kínáló internetes oldalt az Agrárminisztérium.

Zavartalanul működik a Kúria
2020. április 9.

Zavartalanul működik a Kúria

A Kúria a járványügyi veszélyhelyzet idején is magas szakmai színvonalon látja el az Alaptörvényben és a jogszabályok által előírt ítélkezési és jogegységesítési feladatait.