Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az államfő által aláírt törvény szerint akár el is bocsáthatják azt a bírót, aki kétségbe vonja frissen kinevezett kollégái legitimitását.
Aláírta Andrzej Duda elnök az utóbbi években kinevezett bírák legitimitását védő törvénymódosításokat – közölte az államfő szóvivője. Az új előírásokat az ellenzék bírálta, az európai szervek pedig a törvényhozói folyamat során ezek el nem fogadását szorgalmazták.
Az államfői szóvivő, Blazej Spychalski a lengyel közszolgálati rádiónak elmondta: Duda azok mellé állt, akik szerint a lengyel jogrendben szükség van az új előírásokra. Rámutatott: a végső döntés előtt az államfő széles körű konzultációt folytatott, az ellenzéki pártokkal is.
Az államfő kabinetfőnök-helyettese, Pawel Mucha miniszter a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtévének elmondta: a Duda által figyelembe vett elemzések nem mutatták ki, hogy az előírások „bármilyen módon is sértenék a lengyel alkotmányt vagy az európai jogot”.
A több európai intézmény által bírált törvénymódosítások különböző fegyelmi büntetéseket, sőt elbocsátást helyeznek kilátásba azoknak a bíráknak, akik kétségbe vonják kollégáik legitimitását, illetve akik „a bírói függetlenséggel összeegyeztethetetlen politikai tevékenységet” folytatnak. Megváltoztatják továbbá a legfelsőbb bírósági elnök megválasztásának módját.
A 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) által előterjesztett módosításokat január végén szavazta meg a lengyel parlament alsóháza (szejm), felülírva ezzel az ellenzéki többségű felsőháznak (szenátus) döntését, amely – szintén a bírói függetlenségre hivatkozva – elvetette a tervezetet.
Az utóbbi időben a lengyel legfelsőbb bíróság azon tagjai, akiket még az előző kormányok idején nevezték ki, többször is kétségbe vonták a PiS-kormányzat idején kinevezett bírák legitim státuszát. Legutóbbi döntésüket azonban múlt héten felfüggesztette a többségében a PiS-kormányzat idején kinevezett alkotmánybíróság.
A fő ellenzéki erő, a Polgári Platform államfőjelöltje, Malgorzata Kidawa-Blonska Twitter-bejegyzése szerint Duda egy, „a jogállamiságot rontó” jogszabályt írt alá, ez „újabb lépést jelent a polexit (az Európai Unióból való lengyel kilépés) felé”.
Piotr Müller lengyel kormányszóvivő szerint az új jogszabályok „véglegesen eloszlatják a bírák legitimitásával összefüggő kétségeket”, stabilizálják a lengyel jogrendszert.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
