Egymilliárdos adóadócsalással gyanúsítanak egy nemzetközi céghálózatot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség indítványára hat embert tartóztattak le a napokban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy egy Európára kiterjedő céghálózat tagjaiként fiktív számlákkal, közel egymilliárd forint forgalmi adót csaltak el – közölte a főügyész csütörtökön.

Reszl Ildikó tájékoztatása szerint a hálózatot irányító férfit nem sikerült elfogni, ellene nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki. Őt azzal gyanúsítják, hogy 2015 óta fiktív számlákat kiállító bűnszervezetet hozott létre és irányított, amelynek része volt a többszintű, nemzetközi számlázási láncolatot alkotó céghálózat.

A fiktív számlákat két, informatikai szektorban működő tatabányai vállalkozás fogadta be, összesen 16 cégtől. Az általános forgalmi adó fizetésére vonatkozó kötelezettségük mértékét csökkentették, így a magyar állami költségvetésnek közel egymilliárd forintos kárt okoztak.

A fiktív számlákat kiállító alvállalkozók bankszámláira a haszonhúzó két tatabányai gazdasági társaság teljesített utalásokat, melyeket a bűnszervezetet irányító férfi utasításai szerint továbbküldtek más cégek számláira.

Innen jellemzően készpénzfelvevő automatákból felvették a pénzt, és azt visszajuttatták a bűnszervezet vezetőjének, illetve a fiktív számlákat befogadó társaságok képviselőinek.

A tatabányai vállalkozások részére fiktív számlákat kiállító gazdasági társaságok szintén valótlan tartalmú alvállalkozói számlákat fogadtak be. A számlakiállító cégek ügyvezetőinek nagy része szlovák, lengyel, angol állampolgár volt. Ők tényleges ügyvezetői tevékenységet sosem végeztek, a cégeket és azok könyvelését a bűnszervezet vezetője fogta össze.

A bűnszervezet vezetője különböző gazdasági társaságok ügyvezetőjeként a költségvetési csalásból származó pénzösszegeket Csehországban, Horvátországban, Szlovákiában, és az Egyesült Királyságban alapított cégek bankszámláira utalta, ahonnan az visszaáramlott egy tatai székhelyű vállalkozáshoz.

A tatai céget a céghálózat irányítójának hozzátartozója vezette. A jogtalanul megszerezett összegekből 12 ingatlant vásároltak, melyeket bérbeadás révén hasznosítottak.

A főügyészség az ügyben öt európai államhoz intézett jogsegélykérelmet, amelyek során gyanúsítotti, és tanúkihallgatások, vagyonbiztosítási intézkedések, kutatás, és lefoglalás történt.

A bűnszervezetben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, pénzmosás bűntette és más bűncselekmények miatt hat férfi letartoztatását indítványozták, melyet a nyomozási bíró egy hónapra rendelt el.

Közülük ketten a két haszonhúzó gazdasági társaság ügyvezetői, három személy a számlázási láncban lévő cégek ügyvezetője, egy gyanúsított a költségvetési csalásból származó pénz befektetője, a pénzmosást végző cég ügyvezetője.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.