Együttműködik az ÁSZ és a GVH


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szorosabbra fűzi együttműködését az Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal – erről állapodott meg Domokos László az ÁSZ elnöke, és Rigó Csaba Balázs, a GVH újonnan kinevezett elnöke.

Az ÁSZ 2011-ben indította el azt a nemzeti korrupcióellenes együttműködést, melynek célja a közpénzügyi helyzet javítása, a közpénzt használó és közvagyont kezelő szervezetek szabályozottságának támogatása, korrupció elleni védettségének erősítése. Ehhez az együttműködéshez való csatlakozási szándékát jelezte most a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is.

Munkamegbeszélést tartott Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke és Rigó Csaba Balázs, aki 2020. április 15-i hatállyal vette át a GVH vezetését. Az egyeztetésen az ÁSZ és a GVH közötti jövőbeli együttműködési lehetőségekről és kölcsönös tudásmegosztásról esett szó.

Domokos László rámutatott: az ÁSZ számos elemzése érinti a GVH alaptevékenységéhez tartozó területeket, mint például a tisztességes piaci versenyt, vagy a különböző piaci szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók védelmét. Mint mondta: az ÁSZ a törvényben előírt tanácsadó tevékenysége keretében széleskörű tudásmegosztó tevékenységet végez, amelynek célja a közpénzügyi helyzet javítása, illetve az állampolgároknak szolgáltatásokat nyújtó közszolgáltatásokat biztosító rendszerek fejlesztése.

Rigó Csaba Balázs – aki eddig a Közbeszerzési Hatóság elnöke volt – elmondta: a GVH elnökeként  az állampolgárok fogyasztói jólétének növelésére, a verseny tisztaságának védelmére és a versenykultúra fejlesztésére törekszik. Mindehhez elengedhetetlen a versenyhivatali eljárások gyorsítása, a szervezet működésének innovatív megújítása és a Gazdasági Versenyhivatal társadalmi elismertségének növelése – fejtette ki.

A megbeszélésen szó esett arról, hogy 2011 novemberében az Állami Számvevőszék kezdeményezése alapján a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban pedig a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank. A résztvevő szervezetek vezetői a saját alkotmányos kereteik között szorosan együttműködnek, és évente közösen értékelik az elért eredményeket.

Rigó Csaba Balázs a megbeszélésen kezdeményezte a Gazdasági Versenyhivatal csatlakozását az intézményközi összefogáshoz. Az integritás, a közélet tisztasága olyan értékek, amelyeket a GVH-nak is mindenek felett biztosítania kell működésében, hiszen csak így garantálható, hogy beavatkozásai a torzítatlan verseny érvényesülését eredményezik a piacokon. Domokos László üdvözölte Rigó Csaba Balázs kezdeményezését, és biztosította a GVH elnökét, hogy támogatni fogja Versenyhivatal csatlakozását, és erről tájékoztatja az együttműködés tagjait.

(gvh.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.