2021: Mikor adhatunk szárnyakat vágyainknak? Koronavírus

A 2020-as tragikus év után ismét növekedhet a légi forgalom, de a járvány miatt bevezetett egészségügyi óvintézkedésekkel hosszabb távon kell számolnunk.

Az újra repülni vágyók számára optimizmusra adhat okot, hogy 2021 januárjában a világ sok országában már tömegesen is elkezdődhetett az oltás a koronavírus-járvány megfékezése érdekében. Ennek hatására, a tavalyi drasztikus járatcsökkenés után, idén nyárra a repülőjáratok száma elérheti a 2019-es év felét is – olvasható az Eurocontrol, az európai légi forgalom szervezőjének összefoglalójában.

Sőt, az esztendő második felében a forgalom fokozatosan tovább is növekedhet. A szakemberek szerint azonban a 2020-as válság tanulságokkal járt, így újra kell gondolni a légi közlekedési rendszer pénzügyi hátterét éppúgy, mint szabályozását, és a környezetvédelemmel összefüggő tennivalókat is.

Légi közlekedés 2021 – földi kiszolgálás

A légitársaságok flottájuk felét voltak kénytelek a földön tartani 2020-ban (A szerző felvétele)

Padlót fogott, földön ragadt iparág

Nem túlzás azt állítani, hogy a világ légi közlekedése tragikus 2020-as évet zárt. Csak Európában 6 millióval, 5 millióra csökkent a járatszám, s több mint 56 milliárd euró veszteséget könyveltek el a légitársaságok, a repülőterek és a léginavigációs szolgáltatók. Az utasforgalom 1,7 milliárddal mérséklődött, 2019-hez képest. A legrosszabb hónapnak május bizonyult, amikor a járatok csaknem 90 százaléka kimaradt, és nyárra is csak a 2019-es útvonalak felén közlekedtek a gépek, naponta 18 ezer járattal. Európán belül az év egészében 54 százalékkal csökkent a számuk, ezen belül a fapadosok 62, a hagyományos társaságok 59 százalékkal voltak kénytelenek mérsékelni fel- és leszállásaikat. A legnagyobb napi járatcsökkenést, kétharmadnyit a Lufthansa-csoport könyvelhette el (2193-at), megelőzve a Ryanairt (1372, 59 százalék) és az Air France–KLM-et (1133, 55 százalék). Az easyJet és a Turkish Airlines is napi félezer járatát volt kénytelen törölni.

Európában az Egyesült Királyságban zsugorodott legjobban a légi piac (1,3 millió járattal), megelőzve Németországot (1,2 millió), Spanyolországot (1 millió), Franciaországot (900 ezer) és Spanyolországot (800 ezer); 2020 első két hónapjában ráadásul még zavartalan volt a forgalom.

Az Eurocontrol számításai szerint a légitársaságok flottájuk felét, több mint 4100 gépet tartottak a földön, az ágazat pedig csaknem 200 ezer munkavállalóját volt kénytelen elbocsátani.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről 2020-ban 12 milliónál több utas „tűnt el”. Míg 2019-ben 16,2 millió utazó fordult meg Ferihegyen, addig tavaly pontosan 3 859 379 induló és érkező utast kezelt a reptér, mely 76 százalékos visszaesés az azt megelőző évhez képest. Magyarország átrepülő forgalma tavaly, a 2019-es rekordévhez képest 57 százalékkal mérséklődött a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat általa felügyelt gépmozgásokat figyelembe véve. Az ország felett 430 ezerrel kevesebb gép haladt át.

Légi közlekedés 2021 – utazás maszkban

A repüléssel összefüggő szigorú egészségügyi szabályok még évekig velünk maradnak (Fotó: Budapest Airport)

Kilábalás és kockázatfelmérés

Az emberek utazási kedve mit sem csökkent az elmúlt évben, legfeljebb a lehetőségei zárultak be. Aki viszont már átesett a koronavírus-fertőzésen, vagy akit már beoltottak, egyre bátrabban tervezi idei nyári utazását. Erre ösztönzi a csaknem egyéves frusztráció, a bezártságból való kiszabadulás vágya is. Mindez persze még nem azt jelenti, hogy mindenki egyből repülni szeretne. Már a múlt nyáron, a járvány ideiglenes visszahúzódása idején is mind többen jöttek rá, hogy autóval is könnyen megközelíthetők eddig ismeretlen vidékek, s felértékelődtek a hazai tájak is. Ennek ellenére sokak szeretnének újra repülőre szállni, élvezni a repülés örömét, és eljutni távoli országokba, városokba is. Ráadásul több százezren vannak olyanok, akik külföldön élő, dolgozó családtagjukat szeretnék meglátogatni – vagy végre fogadni.

Ami biztos: repülni a következő években sem lesz könnyebb, mert a koronavírus nem fog egyik napról a másikra eltűnni. Az emberiségnek vélhetően még évekig együtt kell élnie vele, így az utazással összefüggő, csaknem egy éve hozott egészségügyi szabályok is sokáig érvényben lesznek. Kötelező maradhat a terminálépületekben, a fedélzeten a maszk viselése, és lehetőség szerint a távolságtartás. Mindenkinek továbbra is javasolják az internetes utasfelvételt és az önkiszolgáló poggyászfeladást.

Utazás előtt fontos az egyéni kockázatfelmérés. Őszintén kell válaszolni magunknak: egészségesek vagyunk-e, átestünk-e már a koronavírus-fertőzésen, azt követően mennyi idő telt el, beoltattuk-e magunkat, biztonságban érezzük-e majd magunkat a tervbe vett utunkon. Vajon mennyire biztonságos járványszempontból az az ország, ahová készülünk? Milyen színvonalú ott az egészségügyi ellátórendszer? Mennyit kockáztatunk? Megéri-e egyáltalán útra kelnünk?

A légitársaságok további újdonságokat is bevezethetnek az utasok egészségének megóvása érdekében. Érdekesség, hogy elsőként az Eurowings, a Lufthansa-csoport fapados társasága vezette be, hogy járatain az utazó kedvezményes áron blokkolhatja a sor középső ülését, hogy idegen ne foglalhasson mellette helyet. Példáját követte az Oman Air is, s talán mások is fogják, hogy utazáskor megvásárolható legyen a megfelelő távolság a közelünkbe jegyet váltott utastárstól. (Erre vélhetően addig lesz mód, amíg a gépek ismét nem telnek meg.)

Légi közlekedés 2021 – pilótafülke

Jogi kérdéseket is felvethet, kizárhatják-e az utazásból azt, akinek nincs igazolása a megkapott oltásról (A szerző felvétele)

Oltási kiskönyvvel? Anélkül? Kinek, mihez van joga?

Idén, ahogy nő a beoltottak és csökken a megbetegedettek száma, úgy enyhülnek majd az egyes országok ki- és beutazási szabályai, s indítják újra járataikat a légitársaságok. (Már amelyek nem mentek csődbe, amelyek megfelelő állami támogatást kaptak, vagy hitelt tudtak felvenni.)

Ma még nagy kérdés, hogy a társaságok kérnek-e az utasoktól jegyvásárláskor vagy beszállás előtt elektronikus vagy papíralapú oltási kiskönyvet annak igazolására, hogy megkapták a koronavírus elleni vakcinát. De mi a helyzet azokkal, akik már felgyógyultak a koronavírusból, egészségesek, és nem kellett oltást kapniuk? Nekik is lesz kiskönyvük? Utazhatnak-e a szoptatós kismamák, akiket nem tanácsos beoltani, illetve megtilthatja-e bárki, hogy repülőre szálljanak? Elég lesz-e friss negatív koronavírusteszt-eredményt bemutatni a repülőtéren?

Jogi kérdéseket is felvethet egy oltási kiskönyv léte vagy nem léte. Mi a helyzet az adatvédelmi jogokkal, a jogegyenlőséggel? Nem diszkrimináció megkülönböztetni oltási kiskönyvvel rendelkező és nem rendelkező embereket? (Használatát nem csupán utazáskor szabhatják feltételül, hanem például kulturális és sportesemények látogatásakor, vendéglátóhelyekre belépéskor, de akár munkahelyre érkezéskor, új állás betöltéséhez. Ezekben az esetekben is felmerülhet, jogi szempontból mi állja meg a helyét és mi nem.) Mindenesetre a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) vezetője, Gloria Guevara már kijelentette: ellenzi, hogy az utazásokhoz bárki is feltételül szabja a koronavírus ellen megkapott oltást.

Bécsben januárban már elkészült az elektronikus oltási könyv, a mögötte álló regisztrációs és dokumentációs rendszerrel, mellyel a beoltottak bárhol igazolhatják, hogy megkapták a vakcinát. Izraelben, ahol a világon a leggyorsabb az oltási folyamat, a második oltáson túlesett emberek fél évre „zöld útlevelet” kapnak, melynek birtokában mentesülnek a karantén alól, ha külföldről térnek haza vagy vírushordozóval érintkeznek.

Légi közlekedés 2021 – utazók

Akár már most útra kelhetünk Kuba, Mexikó vagy a Dominikai Köztársaság üdülőparadicsomaiba (A szerző felvétele)

Éledezik a piac

Sri Lanka – ahol a koronavírusban elhunytak száma a fertőzés megjelenése óta még nem haladta meg a napi tízet – bejelentette: 2021. január végén, kísérleti jelleggel, megnyitja nemzetközi repülőterét a kereskedelmi repülőjáratok előtt. Ezzel hivatalosan is újraindítja az ország turizmusát, a szigorú járványügyi intézkedések betartásával.

A légitársaságok is sorra jelentik be, hová kínálnak utakat, akár egzotikus országokba is, három napnál nem régebbi negatív PCR-teszt birtokában, melyet a fogadó országok követelhetnek meg. A Condor például téli menetrendjében a Dominikai Köztársaság három városába is repít járatokat hetente Frankfurtból. Ugyaninnen heti három alkalommal indul gép a kubai Varaderóba. Február közepétől e német városból pedig már naponta repülhetünk a mexikói Cancúnba. Budapestről Frankfurtba a Lufthansával juthatunk el, hetente tizennégy alkalommal. A KLM egy héten tizenhétszer repít Amszterdamba, ahonnan a világ sok pontjára lehet eljutni. A magyar fővárosból közvetlenül szállhatunk el az egyiptomi Hurghadáig az Egypt Air heti járatával. Az Emirates hetente kétszer visz Dubajba.

Éledezik tehát a piac, olyannyira, hogy az amerikai Delta Air Lines vezetői már 2021 tavaszára nyereséges járatokkal számolnak. De optimista a Wizz Air vezérigazgatója, Váradi József is, pedig társasága 2020 decemberében a 2019-es kapacitásának csak egyharmadát tudta elérni. Szerinte idén nyáron már csaknem hasonló nagyságban tudnak repülni, mint két évvel korábban. Azt azonban a Reuters hírügynökségnek januárban nyilatkozva elismerte: ma még csak nagyon rövid időre tudnak tervezni.

Légi közlekedés 2021 – pihenő

Kétszer is meggondolhatja a jövőben egy cégvezető, utaztatja-e munkatársát a világban, vagy elég lesz a videokonferencia… (A szerző felvétele)

Mi lesz veled üzleti utazás?

A szakértők egyetértenek abban, hogy az üzleti utazás már nem lesz olyan a pandémia után, mint amilyen a járvány kitörése előtt volt. Az üzletembereket megtanította a karantén, hogy napjaink digitális világában évente már nem kell kilométerek tíz- és százezreit repkedni ahhoz, hogy egy vállalat életét hatékonyan lehessen működtetni. Home office-ban, egy-egy zoom-konferencián is lehet tartani a kapcsolatot, akár más földrészen lévő munkatársakkal, cégvezetőkkel is. Bár az is igaz, hogy az emberek az elmúlt tíz hónapban már belefásultak a sok videokonferenciába, és a személyes találkozók hatásosabbak, közvetlenebbek a távbeszélgetéseknél. Ezek az érvek azonban sokszor kevésnek bizonyulnak majd, így valószínű, hogy az üzleti utak száma a jövőben radikálisan csökken majd. Elsősorban takarékossági okok miatt, de idővel talán már a környezetvédelmi szempontokat is jobban előtérbe helyezik a vállalatok irányítói.

Kapcsolódó cikkek:


Munkahelyi álmok, álmok munkahelye
2021. február 26.

Munkahelyi álmok, álmok munkahelye

Digitális nomádok – a home office terjedésével egyre inkább teret nyer ez az új kifejezés, mely alapvetően változtathatja meg jó néhány, a távmunkát választó életmódját, Budapesttől Madeiráig.

BMW 220d Gran Coupé – Ilyen még nem volt
2021. február 25.

BMW 220d Gran Coupé – Ilyen még nem volt

A Gran Coupé megjelenésével új kategóriát nyitott magának a BMW, most először a prémium kompakt kategóriában is elérhetővé válik a magasabb gépkocsi-szegmensekben hatalmas sikernek örvendő négyajtós kupék karosszériakoncepciója.

Az igazság művészete
2021. február 19.

Az igazság művészete

Online rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált 2021. március 1-je és 10-ike között, melyen 30 alkotást láthatunk – otthon, a fotelünkből.

Kamala Harris, a multikulturális alelnök
2021. február 12.

Kamala Harris, a multikulturális alelnök

Az Egyesült Államok alelnökének útja a San Diegó-i ügyészi, Kalifornia állam főügyészi székéből vezetett a szenátusig, majd a Fehér Házig. A hogyant mutatja be a Kamala Harrisről szóló új életrajzi könyv.

Virul a fotelturizmus
2021. február 5.

Virul a fotelturizmus

Karanténfogságunk remélhetően utolsó hónapjaiban egyelőre még maradnak a virtuális ország- és múzeumlátogatások. Az internetes oldalak sok lehetőséget kínálnak.