A korrupció időszerű kérdései a Kriminálexpón

Az Ügyészek Országos Egyesülete és a Legfőbb Ügyészség május elején rendezte meg a KRIMINALEXPO IT-SEC nemzetközi konferenciát és szakkiállítást. Az Európa Kongresszusi Központban az állami és civil szervezetek, valamint a biztonsági, informatikai, kommunikációs és más vállalkozások részvételével 3 napon keresztül a bűnüldözéssel, a bűnmegelőzéssel és a közbiztonsággal foglalkozó előadássorozatot és szakkiállítást hallhattak és láthattak az érdeklődők. Ennek során az egyes kiállított eszközök helyszíni kipróbálására is lehetősége nyílt az odalátogatóknak.

A konferencia öt témakörre épült, úgymint biztonság (köz-, magán- és üzlet), bűnmegelőzés, bűnüldözés, igazságszolgáltatás és informatika. Ezeken belül az alábbi szekciók szerepeltek:

– A hamisítások elleni küzdelem: A közegészségre leginkább veszélyt jelentő élelmiszer- és gyógyszerhamisítások elleni hatékony védekezésre, valamint az okmányvédelemre hívták fel a hallgatóság figyelmét az érintett állami hivatalok, illetve a tudományos testületek képviselői, de jelen voltak a gyártók és a forgalmazók is.

– Közbiztonsági konferencia: Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szervezésében létrejött szekció a közbiztonság és közrend védelmében, valamint fenntartásában érintett szervek, szervezetek közötti együttműködésről és a kistérségi közbiztonság javításáról tanácskozott.

– A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet munkatársainak előadásai: A kutatók bemutatták a szakértői terület új lehetőségeit, törekvéseit. Az előadások az okiratok, a daktiloszkópia, a kábítószer és a DNS-profil vizsgálati területét fogták át.

– A vállalkozási informatikai szektor szervezésében telekommunikációs, térfigyelő, kormányzati IT rendszerekkel, hatósági igazolványokkal foglalkozó tanácskozások színesítették a rendezvényt.

– A Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetségének kerekasztal-beszélgetése: A disputa a droghasználók körében alkalmazott elterelés kérdéseit tekintette át.

– Az áldozatsegítés és a jogi segítségnyújtás gyakorlati tapasztalatairól szólt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazságügyi Hivatal programja.

– Büntetés-végrehajtási szekció: A fogva tartottak foglakoztatásának gyakorlati problémáit tekintették át a szakemberek.

– A korrupció elleni küzdelem: A korrupció elleni fellépés a gazdasági világválság idején még nagyobb jelentőséggel bír. A leginkább érintett állami, gazdasági és társadalmi szervezetek munkatársai tartottak előadásokat a korrupcióról.

A szekció egyik előadóját, Hack Pétert kérdezzük a korrupcióval kapcsolatos legfontosabb kérdésekről, többek között arról, hogy a korrupció elleni fellépésnek milyen intézményi keretei ismertek.

Hack Péter: A korrupcióval kapcsolatos ügyek felderítésére, kivizsgálására és kezelésére Magyarországon jelenleg több mint tíz szervezet rendelkezik hatáskörrel. Ezek között szerepel többek között a rendőrség, ügyészség és bíróság, a kormányzati szervek körében pedig különösen a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, illetve a nemzetbiztonsági szervezetek.

A hazai intézmények közül az Állami Számvevőszéknek nincsenek ezen a területen feladatai?

Az ÁSZ törvényes hatásköre nem terjed ki a korrupció elleni küzdelemre, a gyakorlatban viszont a szervezet mégis jelentős szerepet játszik ezen a területen. Az ÁSZ ellenőrzései során kiemelt figyelmet fordít a korrupciós kockázatok azonosítására, illetve jelzi azokat. Az ÁSZ emellett a korrupció okait elemző, a kockázatokra, tendenciákra rámutató összefoglaló tanulmányokat is készít. Ha az ellenőrzése során bűncselekmény gyanúját állapítja meg, megállapításait az illetékes hatósággal haladéktalanul közölni köteles.

A korrupció elleni küzdelem jogi szabályozásán belül melyik törvényt emelné ki, és mire hívná fel az olvasó figyelmét?

A különböző korrupciós bűncselekményeket a Btk. XV. fejezete definiálja és szankcionálja. E cselekmények büntetési tételei 2002-ben szigorodtak. A büntetőjogi szigorítás mögötti kriminálpolitikai törekvés ugyanakkor önmagában nem biztosíthatja a korrupció elleni küzdelem sikerét.

A korrupció leküzdése a rendszerváltástól napjainkig csak tüneti kezelésben merült ki. Ez azt jelenti, hogy a jogalkotást helyezték előtérbe.

A Btk. rendelkezésein kívül milyen háttér-jogszabályok képesek megfékezni hazánkban a korrupciót?

Nyilvánvaló, hogy a korrupció jelensége nem azonosítható a büntetőjogilag is szankcionált magatartásokkal, ugyanakkor az is egyértelmű, hogy ezek képezik a korrupció legsúlyosabb eseteit. A Btk.-n kívül az Alkotmányt, valamint az állami szerveket és a fontosabb demokratikus intézményeket körülíró jogszabályokat említem meg. Az alkotmányos hatalmi ágak elválasztása, a fékek és egyensúlyok, valamint függetlenség (politikai, gazdasági) követelményének érvényesülése érdekében mindegyik kivétel nélkül szabályozza az egyes területekre vonatkozó összeférhetetlenségi eseteket. A közélet tisztaságát biztosítják a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, illetve az egyes összeférhetetlenségi eseteket megállapító jogszabályok. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről 22 hatályos törvény rendelkezik. Többek között a bírák, közhivatalt betöltők, parlamenti és helyi önkormányzati képviselők, polgármesterek, az egymillió forintot meghaladó egyedi állami vagy önkormányzati támogatásokról történő döntés-előkészítésben, döntéshozatalban részt vevő, valamint a támogatások felhasználásával való elszámoltatást végző személyek; emellett a legalább többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai a jogszabályoknak megfelelően kötelesek évente vagyonnyilatkozatot tenni. Ez rendkívül költséges, sok időt és energiát felemésztő rendszert eredményezett, amely a gyakorlatban teljesen működésképtelen. Bevezetése óta több mint négyszázezer vagyonnyilatkozat készült. A jogalkotói elképzelés az, hogy a vagyonnyilatkozatok alapján, nyomon követhető az igazolhatatlan vagyongyarapodás. Ez úgy történne, hogy rendszeresen vizsgálnák, hogy a nyilatkozatot tevők vagyona hogyan gyarapodott.

Hány esetben indult ennek alapján büntetőeljárás?

A több mint négyszázezer nyilatkozat alapján mindössze 7 (nem tévedés hetes!) esetben indult vizsgálat, törvénytelen vagyongyarapodást pedig egyetlen egy esetben sem állapítottak meg. A döntéshozónak ezen adatok ismeretében elemeznie kellene, mi az oka annak, hogy ez a máshol jól működő intézmény, nálunk teljességgel alkalmatlannak bizonyul rendeltetésének betöltésére. Ehelyett a magyar törvényhozás a vagyonnyilatkozatok körének ismételt kiterjesztéséről dönt.

Milyen más jogszabályok születtek még a korrupcióval kapcsolatban?

A korrupciós ügyletek során keletkező tiltott vagyoni előnyök megakadályozására szolgál a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény. Ez részletes kötelezettségeket tartalmaz a szolgáltatók vonatkozásában, hiszen azonosítaniuk kell ügyfeleiket, jelenteniük kell a gyanús ügyletet a pénzmosás elleni osztálynak, számviteli adatokat és dokumentumokat kell nyilvántartaniuk, és külön oktatásban kell részt venniük a pénzmosási bűntettek felderítését illetően.

A könyvvizsgálók, könyvelők és jogi szakemberek (ügyvédek és közjegyzők) emellett szerepelnek azon személyek listáján, akiknek külön jelentéstételi kötelezettségük van, ha olyan tevékenységekkel találkoznak, amelyek pénzmosással lehetnek kapcsolatosak. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására szolgál továbbá a 2007. évi CXXXVI. törvény. Ez az ügyvédek részére megállapított kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése érdekében egy új típusú felügyeleti jogkört vezetett be.

A gazdaság kifehérítését és a korrupció elleni küzdelmet célozza a társasági adóról és osztalékról szóló 1996. évi LXXXI. törvény. Ennek 3. melléklete értelmében a vesztegetés vagy a befolyással való kereskedés bűntettével kapcsolatos, illetve abból eredő költségeket nem lehet az adóból levonni.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény értelmében az adóhatóságok kötelesek a bizalmas adózási információt a nyomozó hatóság számára rendelkezésre bocsátani az utóbbi kérésére.

A csalásról, félreértelmezésről és hibákról szóló 240 sz. magyar országos számviteli szabvány pedig a könyvvizsgálók feladatává teszi, hogy vezetőségüknek vagy közvetlenül a jogalkalmazó hatóságnak (ha vezetőségük érintett a bűntett elkövetésében) jelentsék a csalás gyanúját vagy a számviteli félreértelmezést, beleértve a korrupciós gyakorlatok gyanúját.

A hazai szabályozás hátterében milyen nemzetközi egyezmények állnak?

Az ENSZ Korrupció Elleni Egyezménye, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény, az OECD nemzetközi üzleti kapcsolatokban a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni Egyezmény, valamint az Európa Tanács Korrupcióról szóló Polgári Jogi és Büntetőjogi Egyezmény.[1]

Az egyezményeken túl az ajánlások is fontos szerepet töltenek be. Ezeket az egyezmények végrehajtását felügyelő nemzetközi szervezetek fogalmazzák meg a részes államokkal szemben. Főleg az UNODC, az OECD, a GRECO és az OLAF ajánlásaira gondolok.

Megfelelő-e az intézmények közötti együttműködés?

Az intézmények közötti koordináció egyáltalán nem megoldott. Nem véletlenül szűnt meg 2007-ben a Tanácsadó Testület a Korrupciómentes Közéletért, illetve még azelőtt, 2004-ben a Miniszterelnöki Hivatal Közpénzügyi Államtitkársága. A 2007-ben létrehozott Antikorrupciós Koordinációs Testületből (AKT) is kiváltak 2008 végén a civilek, mivel a kormány nem hajlandó érdemben foglalkozni a testület által kidolgozott korrupcióellenes stratégia tervezetével.

A korrupcióval kapcsolatos jogalkalmazást figyelve, miben látja a legnagyobb nehézséget?

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy kriminális korrupció esetén kevés a felderített ügyek száma. Évente mintegy 240–350 korrupciós bűncselekmény jut el a bírósági szakaszig. A büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletek pedig enyhe büntetést szabnak ki. A döntésben megjelenő joghátrány kockázata így eltörpül az elérhető haszon mellett. A legnagyobb baj mégsem ez, hanem sokkal inkább az, hogy a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek az esetek döntő többségében csak kisebb súlyú vesztegetéseket tudnak leleplezni. Vagyis a bíróságok elé kerülő kevés ügy nagy része is inkább kis összegű (5 és 20 ezer forint közötti) korrupciót takar. Minél nagyobb volumenű az ügy, annál kisebb a lebukás kockázata.

Hogyan lehetne Ön szerint a korrupciót leküzdeni?

Az AKT által kidolgozott stratégia helyesen állapítja meg, hogy paradigma-váltásra van szükség. A tervezet egyértelmű prioritásokat javasol. Ezek a következők:

– a párt-és kampányfinanszírozás átláthatóbbá tétele,

– a közbeszerzési folyamatok átláthatóbbá tétele,

– a fejlesztési támogatások tiszta és átlátható felhasználása,

– a korrupció visszaszorítása a hatósági engedélyezési eljárások során.

Mindaddig, amíg ezeken a területeken nem történik áttörés, addig a korrupcióellenes fellépés minden területe csak költséges és kevés hasznot hozó látszatintézkedés marad. A kampányfinanszírozás és a közbeszerzések területén a változás szükségességét már annyiszor elmondták, hogy azt felesleges ismételni. Ugyanakkor jól látható, hogy a helyzet változatlanul maradása mellett a politikai és a gazdasági elit egy jelentős részének olyan komoly érdekeltsége található, hogy ezek még mindig felülírhatják a polgárok közösségének, a társadalomnak a hosszú távú érdekeit. A prioritások mellett pedig nem új szervezetekre, hanem a meglevő intézmények kudarcainak feltárására és kiküszöbölésére lenne szükség.

dr. Kiss Anna

[1] 2005. évi CXXXIV tv., 2005. évi CXV. tv., 2000. évi XXXVII. tv., 2004. évi L. tv., 2004. évi L. tv.