A kultúra 50 arca

Idén már 10 kategóriában szavazták meg a jeles magyar kulturális személyiségeket.

„József Attila Eszmélet című versének egészen más az akusztikája egy Vágány utcai hajléktalanszálláson, mint mondjuk egy kultúrház színpadán – magyarázta Csuja Imre. – Az ottani emberek hiperérzékenyek, és csodálatos módon, nem vesztették el belső erejüket. Humorérzékkel reagálnak a világra, önmagukra, öniróniájuk van – és szeretik a szép verseket. Én is kaptam tőlük, nem csak adtam! Az egyik úr írt egy verset, amit felolvasott nekem, egy másik pedig felolvasta az Eszméletet, az eddigiektől eltérő felfogásban, értelmezésben – nem is akárhogyan!”

A kétszáz méter hosszú szerelvény több mint száz hajléktalan férfi éjszakai menhelye a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szervezésében. Ide jár szavalni a népszerű művész, amikor csak hívják.

Kult50 - Csuja Imre

Csuja Imre, a versadományozó (Fotó: Kaszás Tamás)

A Rózsavölgyi Szalonban beszélt arról, milyen érzésekkel keresi fel e szerelvényt, és találkozik a hányatott sorsú, nyíltszívű emberekkel. Az apropót az adta, hogy 2019. április 16-án a Szalonban hozták nyilvánosságra, ki számít jelenleg a magyar kultúra 50 arcának, azaz 2018-ban munkája, művészi tevékenysége, teljesítménye alapján kik „pörgették” a honi kulturális életet.

Szakmai szervezetek, a közönség, valamint a Kult50 kiadvány és program kitalálói, a Fidelio kulturális magazin szerkesztőségének tagjai választották ki a győzteseket. Kategóriánként öten-öten kerültek be a Kult50 rangos csapatába. Az idei szavazás során hétről tízre bővült a kategóriák köre, melynek védnökei között találunk korábbi „kultötveneseket” is. Ők is segítették a döntést a beérkezett szavazatok alapján.

Íme a kategóriák (zárójelben a védnökökkel): prózai színház és bábszínház (Szikszai Rémusz), zenés színház (Bodor Johanna), tánc és mozgásszínház (Gergye Krisztián), film (Tasnádi István), irodalom (Háy János), vizuál (Magyarósi Éva), klasszikus zene (Vajda Gergely), jazz, folk, world zene (Szirtes Edina Mókus), popkultúra (Novák Péter), ügy (Miklósa Erika). Önálló kategóriát kapott a tánc, a popkultúra és az ügy, a vizuális kategória pedig kiegészült a divattal, az építészettel és a dizájnnal.

Kult50 - csapatkép

Együtt a Kult50 tagjai a Rózsavölgyi Szalonban (Fotó: Gordon Eszter)

„Az Ügy kategóriában azokat szeretnénk elismerni, akik számára a kultúra, a kultúraközvetítés társadalmi szerepvállalás is, akik tehetségeket karolnak fel, fesztiválokat szerveznek, akik művészettel gyógyítanak, akik a társadalom legégetőbb vagy legmélyebb problémáihoz nyúlnak, vagy kultúrát visznek el olyan helyekre és olyan embereknek, akikhez nélkülük az nem jutna el” – fogalmazott Molnár Barbara, a Kult50 főszerkesztője. – A popkultúra megjelenésével pedig azt szeretnék hangsúlyozni: nem attól színvonalas valami, hogy azt popkultúrának vagy magas kultúrának nevezzük, és a mainstreambe emelése nem jelent színvonalesést. Hisz az irodalom a klasszikus zene, a képzőművészet egyszerre lehet a magaskultúra és a popkultúra része is.

A Kult50 nem rangsor, hanem tisztelgés azok előtt, akik gyakran erejükön felül dolgoznak a kultúrában, és közben kiemelkedő dolgokat hoznak létre. Ezt vallják a program, s ennek részeként e lista létrehozói, akik immáron harmadik éve nevezik meg azokat a személyiségeket, akikről úgy ítélik meg, átlagon felül teljesítenek.

Ilyen személyiség Csuja Imre, akit az Ügy kategóriában a hajléktalanoknak vitt versadományokért választottak meg kultúrarcnak. E kategória jeles tagja Vecsei H. Miklós, a Vígszínház művésze, aki elindította POKET-projektjét: köztereken felállított automatákban lehet vásárolni olcsón irodalmi köteteket: Szerb Antal, Esterházy, Krúdy, Molnár Ferenc műveit.

Idén először már nemcsak embereket, hanem szervezeteket, közösségeket is lehetett jelölni, választani. Az ArtMan Egyesület is Ügy-es: tagjai a fogyatékkal élők művészeti integrációjáért tevékenykednek, hisznek abban, hogy a művészet gyógyító erejű. Ennek szellemében a kortárs tánc eszközeivel alkotnak táncszínházat, ahol együtt lépnek fel épek és fogyatékosok.

A 24.hu csapata azzal érdemelte ki a Popkultúra kategóriában az elismerést, hogy elindította Ady 100 elnevezésű projektjét: a költő halálának kerek évfordulója tiszteletére 100 napon át tettek közzé weboldalukon egy-egy Ady-verset videón, ismert közéleti emberek szavalataival.

Csepelyi Adrienn újságíró ugyanebben a kategóriában a Popfilter című rádióadásával érdemel figyelmet hétről hétre – és lett a Kult50 tagja. Dresch Mihály a jazzben alkot maradandót, Garaczi László az irodalomban, Reisz Gábor filmben (Rossz versek), Mohácsi János ezúttal az Egy piaci nap című remek Radnóti Színházbeli rendezésével kiált bele világba.

(A további példák helyett érdemes átböngészni a Kult50 teljes listáját itt!)

Az első két évben a Kult50 szereplőivel csak könyvben ismerkedhettünk meg. Ezúttal egy füzet összegzi portréjukat, ám kiválasztásuk mára programmá vált. Hetente két alkalommal videón mutatják be a Fidelio magazin weboldalán a kultúrarcokat, és személyesen is lehet majd velük találkozni pódiumbeszélgetéseken, szerte az országban. Mert a fő cél az, hogy minél többen megismerjék az 50 személyiség, szervezet munkáját, feladatvállalását, tevékenységét, s az mindenki számára válhasson példaértékűvé.

Kapcsolódó cikkek:


A szabadság fokai
2019. augusztus 9.

A szabadság fokai

Két vadonatúj, izgalmas könyv hihetetlen, de igaz történetek alapján.

Lexus RC 300h Luxury – Élekkel határolt
2019. augusztus 2.

Lexus RC 300h Luxury – Élekkel határolt

Kevés olyan kupémodell van a piacon, ami erőforrások területén ennyire a szélsőségek határait feszegeti. Az RC erősebbik verziója öt literes V8-as 464 lóerővel kecsegtet, míg tesztalanyunk 6,5 literes átlagfogyasztásával kápráztat el és mindkettő őrjítően jól néz ki.

Michelle Obama: Így lettem
2019. július 26.

Michelle Obama: Így lettem

Tanulságos könyvet írt az Amerikai Egyesült Államok első afroamerikai, jogász végzettségű first ladyje.

Lexus ES 300h Luxury – Útra készen
2019. július 19.

Lexus ES 300h Luxury – Útra készen

A sikeres GS kiváltásával a hetedik generációs ES új korszakot nyit a márka legrégebbi és legnépszerűbb modelljeinek történetében. Az ES 1989-es piaci szereplése óta nem szerepelt a Lexus európai modellprogramjába, most az LS-hez hasonlóan egy szélesebb vásárlóközönséget szeretne megszólítani.