A magyar Picasso

Gorka Géza kerámiaművész alkotásaiból nyílt meg a karantén utáni első kiállítás a Kieselbach Galériában, melyhez társult a pályaművet összegző, minden eddiginél jelentősebb magyar iparművészeti album megjelenése is.


Egyszerre volt művész, dizájner, menedzser, s olyan művészetet képviselt, amely eljutott a polgári otthonokba – jellemezte az alkotót Kieselbach Tamás művészettörténész. A megtörhetetlen Gorka című kiállítás megnyitóját megelőző sajtóbemutatón hallhattuk ezt a házigazda galériatulajdonostól, aki felidézte a régi mondást is: „Mindenkinek van egy Gorkája”. A mester több manufaktúrát is alapított, de a legutolsóban, a nógrádverőcei műhelyében, ahogy mondják, folyamatosan lobogott az égetőkemence lángja. Kezei közül sorra kerültek ki a különleges és egyedi mázú kerámiák, melyek igen népszerűek voltak. Sokan vásárolták szépségük és megfizethető áruk miatt – és lettek lakások ezreinek dísztárgyai.

Gorka Géza-kiállítás – Kieselbach Galéria

„Mindenkinek van egy Gorkája” (A szerző felvételei a kiállításon készültek)

E mostani életműkiállítás Czhovanecz Balázs műgyűjtő, antikvárius és régiségkereskedő több mint ezer darabos gyűjteményén alapul. Mint a sajtóbemutatón említette, kezdetben apja gyűjtötte a művész alkotásait, ő hamar megszerette ezt a világot, 14 évesen pedig már meglett az első „gorkája”. Másfél évtizede szisztematikusan gyűjti a műveit, húsz országból vásárolta össze eredeti, saját kézírással ellátott tárgyait, még Peruból is sikerült szereznie egyet a maga nemében világsztár műveiből. Gyűjteményében ezerkétszáznál is több alkotása szerepel, melyből ötszáz látható e budapesti kiállításon.

Gorka Géza-kiállítás – Kieselbach Galéria

A tablókon megelevenedik az élettörténete

Gorka Géza (1894–1971) Munkácsy- és Kossuth-díjas magyar keramikus az a művész, akinek életén végigvonul a szinte teljes XX. század, annak viharos történelme. De őt soha nem lehetett megtörni, mindig képes volt újrakezdeni. Készített art déco és népies kerámiákat, korongolt edényeket és plasztikákat, asztali dizájntárgyakat, habán-ihletésű darabokat (a habánok vagy hutteriták protestáns közössége ónmázas edényeiről volt híres). 1945-ben szó szerint szétlőtték addigi életművét. Gorka Lívia, szintén keramikus lányának visszaemlékezése szerint vagy százötven orosz katonát szállásoltak el a verőcei házukban, s az ott lévő kerámiákra célba lőttek: „agyaggalamb-lövészetet” rendeztek. Az alkotások széttört cserepei bokáig értek. Maga Gorka készített belőlük emlékmozaikot, mely szintén megtekinthető tárlaton. A kiállítás tablóin részletesen is olvashatunk érdekes élettörténetével.

Gorka Géza-kiállítás – Kieselbach Galéria

Nógrádverőcei műhelyében folyamatosan lobogott az égetőkemence lángja

Külön fejezetet kapott annak megidézése, miért ragadt rá „a magyar Picasso” elnevezés, mely igencsak megnövelte az érdeklődést iránta mind külföldön, mind Magyarországon. Egy modern hazai mesternek nagy dicséretet jelentett, ha a világ sztárművészéhez hasonlították. Gorka 1959-ben találkozott Picassóval, amikor kiállították műveit a kerámiahagyományáról híres, Cannes-hoz közeli Vallauris városkában. A világhírű festő ekkor már gyakorta dolgozott a Madoura-műhelyben, ahol kedvére kísérletezhetett az agyaggal. Hol ráfestett a kerámiaedényekre, hol újrafestette, ismét kiégettette őket, vagy épp átalakította a vázák formáját. Picasso kerámiái iskolát teremtettek a hatvanas években, sokszorosított művei – elérhető áruk miatt – hamar népszerűek lettek.

Gorka Géza-kiállítás – Kieselbach Galéria

Picasso és Gorka mást gondolt a kerámiáról

Gorka és Picasso beszélgettek is a művészetről. A nagy festő hozzáállása a verőcei alkotónak nemigen tetszett: számára ugyanis a kerámia olyan autonóm művészi technikát képviselt, amelynek saját törvényei vannak. Ellenben Picasso festőként tekintett az agyagra, ahogy azt az ókori görögök is tették a cserépedényekkel, amikor jeleneteket pingáltak rájuk. Gorka szerint a Picasso-kerámiák inkább festői, mint keramikai élményt jelentenek. A magyar művész iránt az érdeklődés jelentősen megnőtt annak hatására, hogy Picasso is foglalkozott a kerámiával. Gorka nógrádverőcei otthonában őrzött egy Picassótól kapott kerámiát.

Gorka Géza-kiállítás – Kieselbach Galéria

A magyar iparművészet jeles fejezetéről szól a most megjelent, igényes Gorka-kötet

Kieselbach Tamás, a tárlatnak otthont adó galéria tulajdonosa egyben a Gorka-könyv kiadója is. Szabó Lilla művészettörténész kutatómunkája révén a vaskos kiadványban a keramikus teljes életművéről képet alkothatunk, s több mint ezer kerámia fotója is helyet kapott benne. A magyar iparművészet egy jeles fejezetéről olyan kötet született, amely a jövőben eligazodási pont lehet, s a további kutatások számára is megkerülhetetlenné válhat – hangsúlyozta Kieselbach Tamás, aki szorgalmazta: a jövőben akadémiai kutatócsoportok alakulhatnának, hogy munkájuk révén ilyen igényes, alapvető festészeti, iparművészeti könyvek születhessenek meg.

A Rieder Gábor kurátori, Szabó Lilla szakértői munkájával megvalósult elsőrangú kiállítás 2020. augusztus 15-éig tart nyitva.



Kapcsolódó cikkek:


Kertmozik előnyben
2020. július 17.

Kertmozik előnyben

Sorra nyílnak az országban a kertmozik, melyek 2020 nyarán népszerűbbé válhatnak, mint az előző években.

Művészeti fesztiválok 2020 – lesznek is, meg nem is
2020. július 10.

Művészeti fesztiválok 2020 – lesznek is, meg nem is

Nem tántorítják el a nyári magyar összművészeti és jazzfesztiválok szervezőit a tavaszi kényszerű leállások. Ahol lehet, megtartják az eseménysorozatot vagy átalakítják a programokat, ahol nem, ott már a jövő nyárra készülnek.

Szabad szabadtéri színházak
2020. július 3.

Szabad szabadtéri színházak

Mégsem marad el a nyári szezon, megkötések nélkül láthatunk szabadtéri színházi előadásokat, koncerteket 2020 nyarán is.

Mit tud, és miért jó a podcast?
2020. június 19.

Mit tud, és miért jó a podcast?

Egyre többen kerülünk az új hangzóformátum bűvkörébe, minden előnyével, bárhol, bármikor. 2020 májusában jelent meg kiadónk első ilyen darabja, a Jogtár® szerkesztőségi podcast.