A válság kényszer, de egyben lehetőség is


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén Romániában és Bulgáriában tervez irodát nyitni a közép-kelet-európai régióra fókuszáló, független irodákból álló bnt-csoport. Az ügyvédi piac kettős szorításban van; egyre nagyobb teret kapnak az elektronikus eljárások, az ügyvédségnek másrészt a válságból eredő új kihívásokhoz is alkalmazkodnia kell. Ötéves lett a bnt-csoport, a kifejezetten a közép-kelet-európai régióra specializálódott ügyvédi irodák hálózata, budapesti irodájuk pedig januártól új székhelyre, az egykori német követség Stefánia úti épületébe költözött. Az ez alkalomból tartott sajtótájékoztatón dr. Szabó Levente Antal és Tom Rainer, a bnt…

Idén Romániában és Bulgáriában tervez irodát nyitni a közép-kelet-európai régióra fókuszáló, független irodákból álló bnt-csoport. Az ügyvédi piac kettős szorításban van; egyre nagyobb teret kapnak az elektronikus eljárások, az ügyvédségnek másrészt a válságból eredő új kihívásokhoz is alkalmazkodnia kell.

Ötéves lett a bnt-csoport, a kifejezetten a közép-kelet-európai régióra specializálódott ügyvédi irodák hálózata, budapesti irodájuk pedig januártól új székhelyre, az egykori német követség Stefánia úti épületébe költözött. Az ez alkalomból tartott sajtótájékoztatón dr. Szabó Levente Antal és Tom Rainer, a bnt Szabó Tom Burmeister Ügyvédi Iroda partnerei úgy fogalmaztak: előbbiek apropóján itt az alkalom, hogy a szélesebb nyilvánosság előtt is bemutatkozzanak, illetve beszámoljanak arról, milyen tendenciákat érzékelnek a közép-kelet-európai ügyvédi piacon.

A cég markáns megkülönböztető ismérvek alapján építkezik. A legfontosabb a közép-kelet-európaiság, hiszen a budapesti iroda egy közép-kelet-európai hálózat része. Dr. Szabó Levente Antal elmondása szerint azért erre a régióra fókuszálnak, mert hiszik, hogy annak gazdasági ereje és sokszínűsége jelenleg és a jövőben is izgalmas működési terepe lesz az ügyvédi irodáknak. A régióban az ügyvédi piac több tízezer embernek ad munkát, a csak a gazdasági jog területén működő irodáknál több tízmilliárd forintos árbevételről lehet beszélni.

Fontos ismérve a bnt-csoportnak a függetlenség, az alapítók már a kezdetben elhatározták, nem a hagyományos utat követik. „Magunk akartunk felépíteni egy Közép-Kelet-Európára koncentráló hálózatot, amelyben az egyes irodák nem egy nagy iroda fiókjaiként működnek” – jegyezte meg dr. Szabó Levente Antal. Vállalkozásuk a kizárólag ebben a régióban dolgozó ügyvédek irányításával alakult, a budapesti iroda tagjai egyben a bnt-csoport alapítói között is voltak, és irányító szerepet töltenek be a régiós aktivitás szervezésében. Tudatosan úgy építették fel szervezetüket, hogy az rugalmas és teljesítményorientált legyen, ne legyen benne olyan főhadiszállás, overhead, amelyet az irodáknak el kell tartani, és amely nem végez produktív tevékenységet. A bnt-csoport tavaly év végére érte el a 150 fős létszámot a régióban, több mint száz jogász és adótanácsadó kollégát foglalkoztatva.

A bnt-csoport fontos alapelve, hogy szétterített ügyfélkört épít, azaz nem csak a multikra vagy csak a kis- és középvállalkozásokra, hanem minden területre kiemelt figyelmet fordít. Az igen széles ügyfélbázis biztosítja, hogy a szervezet „válságálló” legyen.

Az elsők között nyújtottak a régiót átfogó nemzetközi gazdasági jogi szolgáltatást a nagy nyugat-európai vagy tengerentúli ügyvédi irodahálózatoktól függetlenül. Az egyik legfontosabb szakterületük az ingatlanjog, számos nagy nyugat-európai befektetőt képviselnek. Több, Budapest ékességét jelentő ingatlanprojektben vettek részt, azokhoz jogi támogatást nyújtva. Lényeges szakterületük a klasszikus társasági és munkajog, amelyre az irodán belül külön csapatot hoztak létre. Fontos területnek tartják a versenyjogot, amelynek körében a klasszikus vállalkozási összefonódások engedélyeztetése mellett fogyasztóvédelmi ügyekben is komoly praxisuk alakult ki.

Az adójog képviselete nélkül nincs komolyan vehető gazdasági-jogi iroda. Ide kapcsolódnak azok a speciális területek is, amelyeket úgymond az ügyfelekkel együtt alakítottak ki, például az alternatívenergia-jog (szélerőmű beruházások jogi támogatása révén), külön csapat dolgozik a vállalatfelvásárolásokra szakosodva, több nyugat-európai befektető zöldmezős beruházásának komplex kezelését is ők végezték, az első kapavágástól a teljes munkajogi szervezet felépítéséig.

Az első, budapesti és nürnbergi bnt-irodák 2003-ban jöttek létre, rá egy évre Rigában, Prágában, Pozsonyban és Vilniusban, 2005-ben Varsóban nyitottak irodát, 2006-ban Tallinban, 2007-ben pedig (a nemzetközi ügyvédi irodák közül elsőként) Minszkben és Kijevben. Az ügyfélkör jelentős része német ajkú, német jogi környezetből érkezik, ezért a németországi, nürnbergi iroda akvizíciós szerepet tölt be, illetve a közép-kelet-európai ügyfelek németországi jogvitáit és jogi tanácsadási feladatait látja el – tette hozzá dr. Szabó Levente Antal. Idén tervezik megnyitni a bukaresti és szófiai irodájukat. Romániával kapcsolatban azt mondta: hosszú távra terveznek, „bár nagyon fontos piacról van szó, nem az a fontos, hogy azonnal ott legyünk, hanem az, hogy megtaláljuk a megfelelő partnereket, akik értik és érzik a bnt-csoport filozófiáját”. Az indulás óta a munkatársak száma megduplázódott, jelenleg több mint 150 embert foglalkoztatnak, és azt remélik, hogy ez a tendencia a válság közepette is folytatódik.

A bnt-csoport nettó árbevétele folyamatosan nő, tavaly meghaladta a hatmillió eurót. Dr. Szabó Levente Antal úgy fogalmazott: szokatlan egy ügyvédi irodától, hogy ezeket a számadatokat közzéteszi, de ebben nincs semmi rejtegetni való. Stabil az árbevételük és a saját tőke helyzetük, ez biztosítja a finanszírozási hátteret a működéshez és a fejlesztéshez válság idején is. E tekintetben is hosszú távra terveznek, a bevételeket fejlesztésre, építkezésre, új munkatársak alkalmazására, a régiek továbbképzésére költik, valamint sokat áldoznak a legmagasabb színvonalú IT-háttértámogatásokra is, hogy növeljék versenyelőnyüket.

Utóbbival kapcsolatban elhangzott: az a stratégia, hogy ahol lehet, jól bevált és komoly fejlesztői háttérrel rendelkező szoftvereket használnak (az év végére készül el az összes irodát kiszolgáló, egységes szoftverhálózat), de saját fejlesztéseket is végeznek, különösen a projektmenedzsment szoftvereket tekintve. E körben ügyvédi szempontból fontos az adatbiztonság, az elektronikus archiválás és a dokumentumkezelés, egyre nagyobb teret hódítanak ugyanis az elektronikus eljárások. Az ügyvédi irodák működésében korábban alig ismert fogalom volt az elektronikus alapú tudásmenedzsment vagy a minőségbiztosítás, rövidesen azonban nem lesz ezek nélkül minőségi ügyvédi szolgáltatás.

A gazdasági válság kényszerűen változásokat hozott az ügyvédi piac szereplőinek is; több nagy tengerentúli és nyugat-európai irányítású ügyvédi iroda hagyta el a régiót, vagy létszámleépítést hajtott végre. „Nekünk ez inkább lehetőség, mint aggály. Nem lett kevesebb munkánk, rugalmasan kezeljük a megbízási díjak rendszerét, azt helyi vagy régiós szinten meghatározva. Ha rugalmasan állunk az ügyfél gondjaihoz, ha vele együtt, mondhatni kéz a kézben túléljük a válságot, akkor még jobban megerősödhet ügyvéd–ügyfél között a kapcsolat.” Visszaszorulóban vannak az egyes beruházásokhoz kapcsolódó, projekt jellegű tevékenységek, előtérbe kerültek viszont a munkajogi kérdések (a csoportos létszámleépítések, a munkáltatási rendszerek átgondolása, az újfajta bérezési struktúrák megjelenése, a csökkentett munkaidő jogi kezelése miatt). Egyre gyakoribb, hogy újratárgyalják a hosszú távú szerződéses kapcsolatokat a költségcsökkentés érdekében, belső átvizsgálással, majd a célok rögzítése után következik a szerződéses partner felkeresése, hozzáállásának feltérképezése, illetve a szerződés újrakötése. Érezhetően nő a jogviták száma is, a válság előtt megkötött szerződések újratárgyalása, a beruházások leállítása, halasztása miatt.

Az ügyvédi reklámokkal kapcsolatban dr. Szabó Levente Antal úgy fogalmazott: a jelenlegi, megengedőbb szabályozás (bár vannak újragondolandó pontjai) mindenképpen üdvözlendő. Mint mondta, gyakori félreértés, hogy az ügyvédi reklám korábban általában tiltott lett volna, és csak az új szabályozás nyitotta volna meg ezt a területet az ügyvédeknek. Eddig is volt arra lehetőség, hogy az ügyvédek legális keretek között propagálják a tevékenységüket. Az ügyvédi reklám – a régió speciális adottságai és hagyományai miatt – aligha fog úgy működni, mint mondjuk az USA-ban. Az ügyvéd „szabadabban gondolkodhat arról, hogyan nyit a nyilvánosság felé”, de az eddig is igénybe vehető eszközök lényegesen nem változnak, hiszen az ügyvédi munka jellege és presztízse sem engedi, hogy fogpasztareklám-szerűen hirdessék magukat a nyilvánosság előtt. Az ügyvédi honlapokat tekintve a jelenlegi hazai szabályozás egyes esetekben szembemegy a nemzetközi trendekkel; az ügyvédi iroda legfontosabb értéke, hogy milyen ügyekben vett részt és milyen munkatársakkal dolgozik, ezért előbb-utóbb elkerülhetetlen, hogy minderről a weboldalon is információt adhassanak az ügyvédi irodák, természetesen amennyiben ehhez az ügyfél megadja a szükséges hozzájárulást.

dr. Schmidt Gábor


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A segédmotoros kerékpárra is kell kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni

A robogótulajdonosok jelentős része továbbra sincs tisztában azzal, hogy biztosítási kötelezettség nem csupán a rendszámmal ellátott járművekre, hanem minden olyan segédmotoros kerékpárra is kiterjed, amely részt vesz a közúti forgalomban – hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) csütörtökön.