Fukuyama: Közérthetően a liberalizmusról
A világhírű filozófus-közgazdász új munkájában összefoglalja az eszme lényegét, több évszázados útját és mai próbatételeit.
A világ legszebb nemzeti parkjai
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Kiváló karácsonyi ajándék lehet ez az impozáns album, mellyel képzeletben beutazhatjuk a Föld legszebb tájait – és kiválaszthatjuk, hová utazzunk legközelebb…
Öt kontinens szépséges természetvédelmi övezeteit fedezhetjük fel könyves utazásunk során, Elena Bianchi A világ legszebb nemzeti parkjai című kötetét lapozgatva. Nemzetközi hírű természetfotósok kiváló felvételei varázsolnak el minket, és fedezhetjük fel a természet fantasztikusan gazdag világát. Az egyik oldalon még az izlandi Vatnajökull Nemzeti Park „fekete zuhatagánál” járunk, a másikon már a namíbiai Etosha Nemzeti Park afrikai elefántjai közelednek felénk. Hol a Spitsberger-sziget fakó bundájú rénszarvasain ámulunk Norvégiában, hol az Egyesült Államok Halál-völgy Nemzeti Parkja erodált sós anyagának különleges alakzatai előtt sétálunk.
A Corvina kiadásában jelent meg Elena Bianchi A világ legszebb nemzeti parkjai című kötete
Örülhetünk annak, hogy Földünk természeti szépségit ma már megannyi parkban védik. Először Európában született meg a természetvédelem eszméje, mellyel megfogalmazódott az óhaj: a legszebb természetes földterületeket védeni, óvni kell. Előbb meg kell védeni a pusztítástól, erőforrásainak kiaknázásától, majd pedig meg kell őrizni szépségét – és megmutatni másoknak. Elsőként azonban az Újvilágban, 1875-ben használták a nemzeti park kifejezést, a michigani Mackinac park alapításakor, igaz az első valódi nemzeti parknak az 1872-ben létrehozott Yellowstone-t tekintik. Majd még a XIX. század végén követte Sydneyben a Royal Park, a kanadai Alberta államban a Banff, s a Kruger Dél-Afrikában – olvashatjuk a kötetben. Európában a svéd Sarek volt az első 1909-ben, mely ma már a lappföldi világörökségi terület része. Hétszáz éves fák, luc- és erdeifenyők magasodnak errefelé északon, kétszáz csúcs haladja meg az 1800 métert és száz gleccser is megcsodálható errefelé. A teljes vadászati tilalom miatt a Sarek Parkban igencsak nagyra képes nőni a jávorszarvas. Nyaranta az itt fekvő gazdag legelőkön a lappok itt legeltetik rénszarvascsordáikat. Ez a legnagyobb megőrzött terület, ahol fennmaradt a nomád pásztorkodás szokása. Az északi fényről itt készített felvétel meseszép a kötetben.
Szépségesek a Tóvidék Nemzeti Park lankás tájai Angliában, a természetvédelemnek köszönhetően megszaporodott a kőszáli kecske állománya a franciaországi Vanoise Nemzeti Parkban (a természetfotós egy anyakecskét lesett meg gidáival). Egy szempillantás alatt Lanzarotén találhatjuk magunkat, az egyik Kanári-szigeten, ahol a Timantaya Nemzeti Parkban, vulkanikus területen, a felszín alatt tíz méterrel még ma is fortyog a föld.
[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]Virunga parkja a Kongói Demokratikus Köztársaságban arról híres, hogy itt található a Földön a legtöbb fajta emberszabású majom: hegyi gorilla, csimpánz, keleti síkvidéki gorilla. A Tanzánián és Kenyán végighúzódó Serengeti Nemzeti Parkban négyszázezer Grant-gazella és kétszázezer zebra él. Vándorlásuk példa nélküli a Földön. A dél-afrikai Kruger Nemzeti Parkban ellesett kiváló fotón a nagy impala békésen tűri, ahogy orrát tisztogatja a türelmes kis piros csőrű nyűvágó.
A Nagy Korallzátony Tengeri park Ausztrália ékessége, háromezer kisebb zátony labirintusa. A légi- és tengeri felvételek révén könnyebb elképzelni világát. Alaszka északkeleti sarkában a Sarkköri Nemzeti Vadrezervátumban jegesmedvékkel, Grant-szarvasokkal találkozhatunk. A kaliforniai Yosemite Nemzeti Park bámulatos vízesése, zuhatagjai, óriás fái, feketemedvéi kuriózumnak számítanak. A park több mint háromezer négyzetkilométeres területének 95 százaléka ember alkotta tárgyaktól mentes vadon.
Plitvicei-tavak (Fotó: Falus Tamás)
A könyv segítségével repüljünk vissza képzeletben Európába! Kivételesen a horvátországi Plitvicei-tavak vízesés-láncolatáért sem kell most a szomszédba utaznunk, elég felütnünk a 68. oldalt. A legkönnyebben talán ide juthatunk el, hisz alig ötórányi autóútra található a magyar fővárostól. A kötetből megtudhatjuk, mire számíthatunk, ha felkerekedünk: nyolc kilométernyi tórendszert barangolhatunk be, teraszosan elhelyezkedő kisebb-nagyobb állóvizeket láthatunk. Kisebb patakok táplálják őket, s a sziklák között maguknak utat törő víz hol kisebb, hol nagyobb, hol hatalmas vízesésekbe torkollik. Az őszi és téli kiváló felvételek mindenképpen utazásra csábítják az olvasót, aki pedig már járt e parkban visszaidézheti szép emlékeit, előkeresheti saját fényképeit.
A nagy alakú, 23×32 centiméteres, több mint 270 oldalas kötet erőssége, hogy a képek és leírások mellett minden parkhoz társul egy „névjegy” is, a legfontosabb adatokkal: mekkora, merre található, milyen az éghajlata, állat- és növényvilága, és mikor a legideálisabb felkeresni. A Corvina kiadásában megjelent könyv ideális ajándék lehet, akár karácsonyra is.
Idővel pedig jó utat minden olvasónak!