„Ami tegnap város volt, ma táj is”

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium (RBTSZK) fiatal tájépítészei zöld keretbe foglalják a várost a KőZöld2011 nevű programjukban. A Budapesti Corvinus Egyetem égisze alatt működő szakkollégiumot az egyetem Budai Campusán működő Tájépítészeti Karának tájépítészmérnök és településmérnök hallgatói alapították 2,5 évvel ezelőtt. A szakkollégium életre hívásának az volt a célja, hogy a szakma irányában elkötelezett hallgatók saját maguknak egy önképzőkört hozzanak létre az egyetemi tananyagból.

– Sok érdekes dolog kimaradt a tananyagból időhiány miatt, mi viszont kíváncsiak voltunk, ezért alapítottuk a szakkollégiumot – mondja Angyal Andrea, aki ősszel fog diplomázni a Corvinuson. – További célunk volt még a kar szakmai közösségi tevékenységének élénkítése, az egyetemen kívül dolgozó szakmagyakorló cégek megismerése és a tájépítészet határterületeihez közeli társszakmákkal való együttműködés elősegítése.

A program korábbi, az Urbitális Majális programsorozatra történő ötletszintű kidolgozásában közreműködött a Magyar Tájépítészek Szövetsége (MTSZ), a Parkász Egyesület (PE) és a Tájépítészeti Kar Hallgatói Önkormányzata (BCE TÁJK HÖK).

A korábbi program célja az volt, hogy bemutassa, mi is a tájépítészet és a zöldgondolkodás, ezt mi továbbfejlesztettük. Mottónk: „Ami tegnap város volt, ma táj is”. Azon városlakókat akarjuk megszólítani, akik igazán a „mában élnek”, akik a legerőteljesebben, legdinamikusabban formálják környezetünket és a legaktívabban, legkritikusabban formálnak véleményt a világ dolgairól.

– Budapest Közép-Európa egyik legszebb városa. Szeretnénk arre felhívni az itt lakók figyelmét, hogy a várost járva rácsodálkozzanak lakóhelyük különlegességére, valamint ösztönözzük őket, hogy használják ki a rendelkezésre álló tereket. A város nem csak az épületeiből áll! A nézőpontot kicsit megváltoztatva: a város az épületei által formált negatív tömeg, a város maga a közterület, az utca, a tér, a sarok, a kapubeálló, és az, amit ezzel a városlakó kezdeni tud – magyarázza Oszvald Bence, a szakkolégium egyik tagja.

Az Urbitális Majális programsorozat keretében tíz darab képkeretet helyeztünk ki a belváros kerületeiben. Azt szeretnénk, ha az utca nem csak egy közlekedési csatorna lenne, a szükséges rossz, amit nap mint nap kényszerből használ az ember a lakóhelye és a munkahelye közötti ingázás céljára. E helyett azt szeretnénk, ha ezek a tágabb és szűkebb értelemben vett városi közösség aktívan használt közösségi terei lennének. S ezeket zöld kerettel jelöltük meg. De ez nem a tíz leglátványosabb helyszín, voltak köztük persze népszerűek is, de inkább szakmai szempontból döntöttünk, azaz a kevésbé használt helyszínekre fókuszáltunk. Jelenleg a belváros tíz pontján helyezkednek el ilyen keretek:
Egyetem tér,
Március 15-e tér,
Pesti Vigadó,
Lánchíd pesti hídfő,
Zrínyi utca,
Király utca,
Batthyány tér,
Ybl Miklós tér,
Döbrentei tér,
Eiffel tér.

Ez a tíz keret a XV. kerületbe vándorol majd át, ott lesz a mintaterülete a Kőzöld 2011 programnak.

Az elmélet mintaterületének Budapest XV. kerületét szemelték ki. A kerületben jelenleg óriási fejlődési lehetőségek vannak, az önkormányzati vezetőségben komoly építészeti szakmai múlttal rendelkező szakemberek ülnek. A kerület mint kis, önálló közigazgatási egység, jó mintaterülete egy egész városnak, hiszen a zöldfelületek területfelhasználása igen sokrétű, így tesztelhetik a modell bonyolult rendszerét. Az Önkormányzat 2011. május 6-i benyújtási határidővel ötletpályázatot hirdetett az újpalotai lakótelep Fő terének környezetalakítására és az itt lévő Újpalotai Közösségi Ház fejlesztésére. A pályázatra beérkezett pályaművek nyugat-európai szakmai elvárásoknak megfelelőek voltak, és 11 tervet meg is vásárolt az önkormányzat.

– A hosszú távú célunk, hogy a közösségi tervezésnek egy olyan, eddig a gyakorlatban kevésbé ismert, új metodikáját mutassuk be szakemberekkel együtt, aminek a közösségi részvétel az alapja. A módszer a közösségi igények felmérésével kezdődik. A városlakó konkrét helyet megjelölve eljuttatja hozzánk a zöldfelülettel kapcsolatos módosítási, létesítési igényét. A reprezentatív mintavételhez szükséges mennyiségű adat feldolgozása után kezdődhet az adatbázis minőségi transzformációja, amelynek során kategorizálás módszerével egy egységes formátumú adatbázisba foglaljuk a megjelölt helyszínekre vonatkozó lakossági igényeket. Ennek eredménye elképzeléseink szerint a statisztikai és teoretikus elemzéseken túl egy olyan alulról építkező „ágrajz”, amelynek minden szintjén önmagában is értelmes és értelmezhető, hasznos információ áll. Úgy véljük, ha a közösség sajátjának érzi a gondolatot, jobban ügyel rá, hogy hosszú távon meg is maradjon – sorolja a terveiket Angyal Andrea.

– A megmozdulások célja, hogy egy élő, együtt gondolkodó és kommunikáló városi közösséget hozzon létre. Ezért a legkülönbözőbb társadalmi csoportokat célzó alprogramokat hoztuk létre. Az egyszerre interaktív és integratív megmozdulásaink az óvodástól a nagymamáig, az utcaseprőtől a politikusokig mindenkinek lehetőséget ad, hogy elmondja véleményét. Ez a megmozdulás, az alulról jövő kezdeményezéseket egységbe tömörítve, lehetne a későbbi „városzöldítések” első, nagy alapköve – mondja Oszvald Bence.

A szervezők között teljes az egyetértés abban, hogy a program csak úgy érheti el a célját, ha minél nagyobb nyilvánosságot kap. Ebben segíti őket szakmai fő támogatójuk, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának Kert- és szabadtétervezési Tanszéke és a program mentora, Gergely Antal.

Krausz Viktória

---

 

A Programsorozat elemei:

Városi Tájkép Kiállítás:
A kiállítás (szó szerint) zöld keretein belül a kerület legszebb, és egyben tájépítészeti szempontból meghatározó látványait foglalják keretekbe. Budapest belvárosában kísérleti jelleggel 10 zöld keretet helyeztek el. A mindennapok során lehet, hogy észre sem vesszük, milyen szép helyen is élünk. A képkeretek egy pillanatra szeretnék megállítani a munkába rohanó embert, a zöld kereten keresztül egy olyan nézőpontot jelölnek ki, amely igazán figyelemre méltó.

Városi geocaching játék:
A kerületben elrejtett tíz kép(keret) koordinátáit nyilvánossá tesszük, így a kalandvágyóak azok alapján is keresgélhetnek. A programfelelősök üzenete szerint: „Keresd meg mindet, és fotózkodj le velük, töltsd fel a fotókat a KőZöld2011 Facebook-oldalára és a számodra legkedvesebb alá írd ki: „Tájk!”. A legtöbb „tájk!”-ot kapott helyszínen záróbulit tartunk! Azok, akik mind a tíz helyszínről küldenek magukról fotót, ajándékpólót kapnak, valamint egy főnyereményt is kisorsolnak. A nyertes által kiválasztott helyszínre[1] a szervező tájépítész csoportok együtt egy kerttervet[2] készítenek a részleteket a tulajdonossal egyeztetve. A helyszíneken a kép(keret)ek közelében információk olvashatóak a játékról három különböző nyelven. A leírás melletti kétdimenziós vonalkódot okostelefonnal leolvasva egyből a fent említett Facebook oldalra lehet jutni. Így a legegyszerűbb a képfeltöltés.

KőZöld!:
A „Zöldmozgalom” ma már nemcsak a növényesítés igényét, hanem egy másfajta életminőség iránti megnyilvánulást jelent, ahol a környezetminőség ökológiai, egészségügyi és esztétikai javítása mellett a társadalmi aktivitás ösztönzése is kiemelt cél.

A szakkollégium felhívása szerint: ha több zöldet szeretnél a városba, ha „kő zöld”, akkor közöld! Egy általad választott zöld képkerettel készült fotót tölts fel Facebook profilképnek. Ezzel mindenki felé azt közvetíted, hogy több zöld közösségi szabadteret szeretnél a városba, hogy az élhetőbb legyen. Cél, hogy a város különböző részein felhívjuk a figyelmet arra, hogy több zöldre van szükség, illetve aktív hozzáállással, akár kis beavatkozásokkal is javítani lehet a városi tájképet, környezetminőséget. A pusztuló kősivatag zöldellővé változhat. Gyűjtsük együtt a KőZöld2011 pontokat! Ismerkedjünk együtt a köztéri művészet új formáival – biztatják a szervezők a városlakókat.

 

[1] Kitételek:
1. A tervezési terület csak saját magántulajdon lehet.
2. Amennyiben a nyertesnek nem áll rendelkezésére olyan saját magántulajdonú terület, amelyen kertet lehetne létesíteni, abban az esetben a tervezési terület lehet
a) közösségi tulajdonú telek(rész), azzal a kitétellel, hogy a közösség összes tagja beleegyezését adja;
b) családtag saját magántulajdona.
3. A tulajdonos, illetve az összes tulajdonos beleegyezésére, illetve kifejezett szándékára szükség van.
4. A tervezési terület kiterjedése nem lehet nagyobb, mint 3000 m².
5. A program szervezői az elkészült kertépítészeti tervre semmilyen kivitelezési kötelezettséget nem vállalnak.
a) Ha a kivitelezésre van igény, a továbbiakban a felek (nyertes és szervezők) piaci áron megállapodnak.
6. A tervezési terület kiválasztásának és a tervezés korlátozását a továbbiakban a 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szabályozza.

[2] koncepciótervet

---