Amikor egy művész álma beteljesül

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kevés művésznek adatik meg, hogy felkérést kap egy cégtől: alkotásaival színesítse belső tereit a portától az irodahelyiségeken át a tárgyalótermekig. A világpolgár Havadtői Sámuel képzőművésznek mindez megadatott. Ráadásul a megbízást egy magyar vállalkozástól kapta.

„Életemben eddig egyszer történt meg, hogy teljesen szabad kezet kaptam, 1978-ban, amikor John Lennon felkért, hogy Yoko Onónak teremtsek egy légteret” – emlékezik a művész, aki nem hitte volna, hogy életében másodszor is az a megtiszteltetés éri, hogy egyszerre lehessen lakberendező, festő, szobrász, és kizárólag saját elképzelései szerint alakítson, rendezzen be egy tér együttest – saját munkáival. Márpedig a Concorde Alapkezelő Zrt. ezt kérte tőle, és a feladatot a napokban, 2014 év elején teljesítette is. Kész a nagy mű.

Pinokkió

A részvénytársaság budapesti Alkotás utcai irodahelyiségeiben tizenhat egyedi Havadtői-alkotás látható. Részben újak, részben az eddigi életmű különböző korszakaiból nyújt válogatást a különleges galéria. Az iroda bejáratánál, a pult mellett az ember nagyságú, nagyorrú Pinokkió szobra fogadja a vendéget, valamint a cég munkatársait, nap mint nap.

Yoko Ono Havadtői Sámuel, egykori élettársa művészetéről: „Munkásságának nagyszerűsége őszintén megérintett. Az ősi magyar lélekből és kultúrából mélyen merítve olyasvalamit teremtett, ami nagyon is a jelenhez tartozik.”

Műgyantából, csipkéből készült az akrillal festett mesefigura, vagyis Havadtőire jellemző, egyedi módon. A recepcióra születtek meg a bikát és a medvét ábrázoló képek. A bika a pénzügyi világ szakzsargonjában a felfelé ívelő árfolyammozgást jelképezi, míg a medve a lefelé hanyatló mozgást.

Szintén az egyik tárgyalóban kapott helyet a Játszma című, 2006-ban készült sorozat néhány képe, az alumínium panelre készült és fehér színű, festményszerű, domború alkotás. Eredetileg az 1972-es, legendás Bobby Fischer–Borisz Szpasszkij sakk-játszma emlékét idézi, ugyanakkor e sajátos légkörben utalhat a mű arra a stratégiára, amely a befektetéseket megelőzi, illetve azokra a pénzügyi játékokra, logikákra, melyek azokat jellemzik. A fal előtt álló hét színes kiskacsa pedig vidámságot kölcsönöz a tárgyalóba. A nagy tárgyalóban lévő festmény pedig talán a siker jelképe.

Kacsák a tárgyalóban

A művész munkatársa Somogyi Gábor belsőépítész volt, aki az üvegépületben bérelt helyiségekben teljesen átalakította a terek megvilágítását úgy, hogy a fény jótékonyan hasson mind a munkára, mind pedig előtérbe helyezze a művészi alkotásokat. Az irodák kialakításakor pedig időtálló alapanyagokkal dolgozott. Például diófával, valamint a bútorokon és a falakon is megjelenő bambusszal, mely az állhatatosságot jelképezi. Érdekesek a folyosó falai, melyeket hosszában élő zuzmóval borította a cég narancs és zöld színeivel. A növények a levegőben lévő párából veszik fel a vizet és az ásványi anyagokat.

A nagyvilágban inkább Sam Havadtoyként ismerik az 1952-ben, Londonban született művészt. A magyar médiában erdélyi származású magyarként írtak róla, a román újságokban erdélyi románnak nevezték idővel az erdélyi nagyapai gyökerekkel rendelkező festő-szobrászt. 1972-ben költözött New Yorkba, ahol kezdetben lakberendezőként dolgozott. Húszas-harmincas éveiben olyan korszakos jelentőségű művészekkel hozta őt össze a sors, mint Andy Warhol, Keith Haring, David Bowie, Robert Rauschenberg, George Condo vagy Donald Baechler. Élete meghatározó személyiségei között tartja számon Andy Warholt, Giorgio Morandit, Alexej von Jawlenskyt, Yoko Onót. Bevallása szerint utóbbiak ma is hatással vannak rá, munka közben valamennyiük művészetéből ihletet tud meríteni. Yoko Ono John Lennon halálát követően két évtizedig volt partnere. 2000-ben tért vissza Európába, azóta elsősorban Olaszországban él, de Magyarországra is sűrűn látogat, és New Yorkot is gyakorta felkeresi. A mai napig szoros kapcsolatot tart fenn a kortárs New York-i művészeti élettel.  Nemrégiben költözött a Ligur-tengerpartról Milánóba. Modern művészetében a neopop irányzat hatásai jelennek meg, de a pop-art stílusjegyei is felfedezhetők. Az elmúlt években Milánóban, Kolozsváron és Egerben volt kiállítása A művész egy évtizede fogott régi csipkék gyűjtésébe, és képei, egyes szobrai alapjául is csipkeréteg szolgál. Újraértelmezett, csipkébe öltöztetett Walt Disney-figura kacsaszobrai szinte művészete védjegyévé váltak. Tavaly novemberben két alkotása is elkelt a New York-i Sotheby’s kortárs művészeti árverésén, s alkotásai Budapesten, a Concorde Alapkezelő budai irodáján kívül az Andrássy úti Il Bacio di Stile áruházban is láthatók. Kolozsvári kiállítása különben egyben családi, baráti ünneppé vált: Kaliforniából, New Yorkból, Olaszországból, Magyarországról gyűltek egybe rokonai, barátai, akikkel együtt utaztak fel a hegyekbe, Havadtőre.

Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója utólag bevallja, merész döntés volt, amikor a művészre és belsőépítész kollégájára bízta irodájuk felújítását, a terek megújítását. Nyugat-Európában több ilyen példa is akad, ám Magyarországon talán ez az első. „A mi életünk is jelentősen megváltozott” – fogalmazott a január közepén rendezett sajtóbemutatón. Vagyis nemcsak az ügyfelek lepődnek meg, amikor meglátják a szokatlan belső tereket, hanem az a negyven munkatárs, aki naponta sajátos hangulatú munkahelyre jár be dolgozni. „Büszke vagyok a végeredményre” – hangoztatta Havadtői Sámuel ugyanekkor, aki csak saját magát tudta ismételni, hiszen ugyanerről a büszkeségről beszélt Alföldi Róbertnek a róla és erről az „irodai munkájáról” készült kisfilmben.

A nagy tárgyaló

Két érdekes kérdés is felvetődött e bemutatón, melyekre csak részben kaptunk feleletet. Mekkora összegért szegődött el a világpolgár képzőművész erre a projektre, és vajon bárki számára látogatható-e az iroda, akik Havadtői kompozícióira kíváncsiak. Nos, a vezérigazgató ügyesen megkerülte a választ az első kérdésre. Pontos összeget nem árult el, azt viszont kifejtette, hogy a művészet értékét nem lehet egyetlen számmal kifejezni, jellemezni.

Sam Havadtoy gyakran lepelként használja a csipkét, mintegy elfedve titkos gondolatait a szemlélő elől. Mindezt Barbara Graustark, a The New York Times Pulitzer-díjas művészeti főszerkesztője állítja, aki szerint a művész munkái által szembetűnővé válik az őszinteség és csalárdság közötti hajszálvékony elválasztó vonal, s mindvégig arra törekszik, hogy porrá zúzza megszokott szemléletmódunkat. E gondolatok is olvashatók a képzőművészről a napokban magyar, angol és olasz nyelven megjelent könyvben.

Úgy véli, sokkal többet ér számukra az irodájukban megjelenő művészeti alkotások összessége, mint az értük kifizetett összeg, vagy mint az egyes darabok egyenkénti ára. Ugyanis ezzel a különleges befektetéssel munkahelyükön és munkahelyükről az összhatás, a vállalkozásukról kialakított kép megváltozott, s ezáltal a cég értéke is növekedett, mely nem fejezhető ki pénzben, bár részvénytársaságuk pénzzel foglalkozik. Évente több mint 360 milliárd forint összeget kezelnek; csaknem egyharmad részben magánszemélyek bízzák rájuk pénzüket, egyenként átlagosan 200 millió forint értékben. Erre jegyezte meg mosolyogva Havadtői Sámuel: akinek tehát van kétszáz milliója, és a Concorde Alapkezelőhöz jön tárgyalni, láthatja műveit… E vicces mondattal igaza is van, meg nem is. Igaza van, hiszen művei egy nem nyilvános munkahelyen találhatók, vagyis az utcáról bárki nem kopogtathat be azzal, hogy alkotásait látni szeretné. A cég vezetője ugyanakkor megígérte: alkalmi kiállításokra egyes műveket kívánságra kölcsönadnak, így azok mégsem vesznek majd el örökre a művészetkedvelők szemei elől.

---