Attenborough figyelmeztet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az „emberek székéből” szólt a politikusokhoz a természettudós, akinek hangja csak részben jutott el a döntéshozókhoz.

„Világ vezetői, vezetnetek kell!” – fogalmazott előadásában David Attenborough, a 93. életévében járó világhírű brit természettudós Katowicében, a ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 24. éves ülésén (COP24). A kéthetes tanácskozás nyitónapján, 2018. december 3-án elmondott beszédében egyben figyelmeztetett is: „Civilizációink fennmaradása és a létünket biztosító természet egyaránt a ti kezetekben van!”. (Felszólalásának összefoglalója a YouTube-on itt látható!)

(Fotó:Pixabay)

A Föld életéről szóló tévésorozatairól, természetfilmjeiről híres szakember a rendezvényen az úgynevezett „emberek székét” foglalhatta el, több százmillió ember képviseletében.  Azok érdekében vállalt közszerepet, akiknek életére hatással van a klímaváltozás, és azért tartotta fontosnak, hogy beül e „székbe”, hogy nyomatékosítsa a politikusokban: ezúttal egy olyan hatalmas ügyön kell dolgozniuk, amely az emberek jövőjéről, túlélési esélyeiről szól. A természettudós ugyanis úgy látja: az emberiség számára katasztrofális következményekkel járna, ha a bolygón nem sikerülne feltartóztatni a klímaváltozást. Ennek érzékeltetésére videokampányt is indított, s előadásában szinte videóüzenetként tolmácsolta az emberek észrevételeit a nagyvilágból, ők hogyan látják, miként érzik saját bőrükön a globális felmelegedést. „A világ lakói elmondták véleményüket. Fogy az idő. Az emberek azt akarják, hogy a döntéshozók most azonnal cselekedjenek!” – hívta fel Attenborough a plenáris ülésen a hallgatóság figyelmét.

(Fotó:Pixabay)

A katowicei ülésen 196 ország politikusa, szakértője vett részt, feladatuk az volt, hogy kidolgozzák a 2015-ben elfogadott párizsi klímaegyezmény részletes szabályrendszerét. E COP21-nek nevezett csúcstalálkozó megállapodásában az aláírók kitűzték a célt: 2100-ig lehetőleg 2 Celsius-fokon belül kell tartani a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodást megelőző szinthez képest. Ennek érdekében a világ országai vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok, legfőképp a szén-dioxid kibocsátásának mérséklésére, a kibocsátott gázok megkötésére, környezetbarát technológiák kidolgozására és használatára.

A lengyelországi tanácskozás résztvevői számos riasztó jel és kutatás árnyékában végezték munkájukat. A sarkvidéki gleccserolvadások növekvő sebessége, a természeti katasztrófák számának emelkedése – erdőtüzek, áradások, szárazságok, szélsőséges időjárások – mind-mind olyan figyelmeztető jelek, amelyeket már az átlagember is megtapasztal.  (Egy mértékadó magyar konferencián is szó esett erről 2018 őszén, melyről Fenntartható-e a világ? című cikkünkben itt írtunk.)

(Fotó:Pixabay)

Csupán néhány nappal a katowicei tanácskozás kezdete előtt hozta nyilvánosságra a Meteorológiai Világszervezet (WMO) előzetes éghajlati értékelőjét, melyből kiolvasható: a Földön a mérések óta a legmelegebb 20 év az elmúlt 22 évben volt, s globálisan a legutóbbi négy év volt a legmelegebb négy esztendő. A 2018-as év első tíz hónapjában pedig a földi átlaghőmérséklet csaknem 1 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti évek átlagát. Az üvegházhatású gázok koncentrációja rekordmagasságokban van, s ha a jelenlegi tendencia folytatódik, a század végére 3–5 fokkal nő a globális felszín hőmérséklet – olvasható az értékelésben. Nem véletlenül jegyezte meg a jelentés kapcsán Petteri Taalas, a WMO főtitkára: „Nem tűnik úgy, hogy a melegedés megfékezésének útjára léptünk volna…”

A WMO összegzése előtt bő egy hónappal publikálta az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) a legújabb jelentésétmelyben a szervezet tudóscsapata (közöttük Ürge-Vorsatz Diana) kijelenti: az emberiségnek alig 12 éve maradt arra, hogy mérsékelje a légkörben a szén-dioxid mennyiségét anélkül, hogy ne induljanak el a bolygón visszafordíthatatlan negatív természeti folyamatok. Emellett a szakemberek 1,5 Celsius-fokos emelkedési határ elérését találnák szükségesnek, nem a párizsi megállapodásban elvárt 2 Celsius-fokosat. A klímaváltozás az állatvilágban a kihalási dominóeffektust is elindíthatja, mely tragikus lehet a földi életre.

(Fotó:Pixabay)

A lengyelországi COP24 tanácskozáson felszólaló Tedros Adhanom Ghebreyesus, WHO-főigazgató arról számolt be, hogy egyértelműen bizonyítható: a klímaváltozás veszélyezteti a levegő és a vizek tisztaságát, továbbá az élelmiszerellátást, így közvetlen hatással van az emberi egészség romlására is. A WHO által az ülésre készített, Katowicében ismertetett dokumentum  szerint a levegőszennyezés évente 7 millió ember halálát okozza világszerte. A világ tizenöt, a legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó országában a levegőszennyezés egészségre gyakorolt, pénzben kifejezett káros hatása becslések szerint a GDP több mint 4 százalékát is kiteheti, miközben a párizsi egyezmény végrehajtásához szükséges intézkedések csupán a globális GDP 1 százalékával egyenlő ráfordításokat jelentenének.

(Fotó:Pixabay)

A katowicei tanácskozássorozat legvégén, csak egy nappal a tervezett zárónapot követően, 2018. december 15-én sikerült megállapodni a politikusoknak és a diplomatáknak a 2015-ös párizsi klímaegyezmény gyakorlatba ültetéséről szóló szabálykönyvről. Egy olyan szabályzatról, melynek betartása továbbra sem kötelező, csak önkéntes. Ezer „kis lépésről” született egyezség, nem egyetlen nagyról – vélik a szakemberek. Bár örömtelinek tekintik, hogy az ENSZ égisze alatt a világ legszegényebb országai pénzügyi támogatást kapnak, hogy valamelyest alkalmazkodni tudjanak az éghajlatváltozás hatásaihoz, de szomorúak, mert a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátói, fosszilisenergia-termelői és -felhasználói még mindig nem hajlandók a kellő felelősségvállalásra.

*

Csengjenek a fülünkben Petteri Taalas szavai, akivel bizonyára David Attenborough is egyetért. A WMO főtitkára új, elszomorító tényeket közlő jelentésük kapcsán kijelentette: „Nem lehet elégszer megismételni, hogy mi vagyunk az első generáció, amely megértheti az éghajlatváltozást – és az utolsó, amely még képes tenni ellene”.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 22.

Bécs egyre közelebb

Legalábbis vasúton, hiszen két és fél óra alatt lehet eljutni Budapestről az osztrák fővárosba egy magántársasággal, hamarosan naponta négyszer is.