Az utazás ajándék az öregedés ellen


Tudományos kutatás is igazolja, hogy az idősödésre jótékony hatással van az ismeretlen tájak felfedezése.

Ugye, ismerős érzés, hogy egy utazás, idegen városok, települések megismerése fokozott izgalommal és nagy örömmel jár. Ha turistáskodunk, megemelkedik az adrenalinszintünk, és olyan távolságokat teszünk meg, olyan dombokat, hegyeket mászunk meg, olyan magas kilátók tetejét vesszük sikerrel célba, amelyek meghódítására korábban nem is gondoltunk. Sőt lakóhelyünk közelében talán akaratunk sem lenne hozzá.

Utazás, turizmus, öregedés, Porto, pályaudvar

(Fotók: Falus Tamás)

Immáron egy tudományos igényű kutatás is azt igazolja, hogy az emberek lelki és testi egészségéhez jótékonyan járulhat hozzá a turizmus. Sőt az utazás az egyik legjobb módja, hogy tegyünk az öregedés ellen. Mindezt öt kutatótársa nevében a nyugat-ausztráliai Edith Cowan Egyetem (ECU) PhD-hallgatója, Fangli Hu állítja, aki társszerzője Az entrópia növekedésének elve: A turizmus emberi egészségre gyakorolt hatásának újszerű szemlélete (The Principle of Entropy Increase: A Novel View of How Tourism Influences Human Health) című, több tudományágat is átfogó (interdiszciplináris) tanulmánynak.

Eszerint az utazás egészségre gyakorolt kedvező hatásának része, hogy lassítja az öregedést, jeleinek megjelenését. Az öregedés folyamata ugyan visszafordíthatatlan, nem lehet megállítani sem, de lassítható – állítja Fangli Hu.

Utazás, turizmus, öregedés, villamos

S hogy miként kerül az entrópia kifejezés a tanulmány címébe? A kutatók, talán először a tudomány történetében, az entrópiaelméletet ültették rá a turizmusra.

De mi is az entrópia? Az a kifejezés, mely eredetileg a termodinamikában az anyagi rendszerek molekuláris rendezetlenségét fejezi ki, illetve a termodinamikai valószínűségének a mértékét. Ebből lehet következtetni a maguktól végbemenő folyamatok irányára, mivel a természetben egyre valószínűbb állapotok következnek be. Ilyen lehet az, amikor a hő a melegebb testről a hidegebb test felé áramlik. Élőlények esetében ilyen a természet halál irányába vezető megállíthatatlan útja is.

Ám az entrópia növekedése az ember esetében is mérsékelhető, ha pozitív hatások érik. Egy utazás során ez szinte garantálható. Új környezet, új impulzusok, új érzelmek, új látnivalók, új ízek, de a turistáskodás során megnövekvő fizikai tevékenységek is ebbe az irányba hathatnak. Nem beszélve az új ismerősökről, barátokról.

Utazás, turizmus, öregedés, Amalfi temploma

A tudomány nyelvén megfogalmazva: az utazás terápiaként is felfogható. Úttörő egészségügyi beavatkozásként szolgálhat, ha az entrópia szemüvegén át tekintünk rá. A környezetváltozás segítheti a szervezetet az alacsony entrópiás állapot fenntartásában. A pihentető tevékenység az új környezetben stimulálhatja a stresszre adott válaszokat. A kikapcsolódás oldja a feszültséget, az izmokban, az ízületekben a fáradtságot. Ez a megkönnyebbülés segít fenntartani a szervezet anyagcsere-egyensúlyát is. Erősödhet az immunrendszer, mely javítja a szervezet képességét, hogy észlelje az esetleges külső fenyegetéseket, és hatékonyan védekezzen ellenük. Felszabadulhatnak a szövetek helyreállítását és regenerációját segítő hormonok, ezek pedig hozzájárulhatnak az öngyógyító rendszer működéséhez.

Mindezekre persze nem gondolunk egy-egy kellemes utazás során.

Ezentúl viszont már akár gondolhatunk is…


Kapcsolódó cikkek

2024. november 6.

NMHH: egyre több fiatal diagnosztizálja magát félre pusztán az internetre hagyatkozva

TikTok-videók hatására a fiatalok majdnem fele hajlamos diagnosztizálni magát vagy másokat nem létező, kitalált mentális betegséggel, valamint a fiatalok sok esetben hajlamosak kritikus kétely nélkül valósként elfogadni az online térben eléjük táruló, bizonytalan eredetű információkat – állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) középiskolások és egyetemisták bevonásával készített kutatása.

2024. november 5.

Az energiatermelés zöldítése mellett a keresletet is indokolt átstrukturálni

Magyarország napelem kapacitása az utóbbi években látványosan fejlődött, és már 2023-ra meghaladta a korábban kitűzött 2030-as célt. Jelenleg közel 7850 MW megújuló villamosenergia-termelési kapacitás áll rendelkezésre. Globálisan azonban ijesztő az elmaradás a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez szükséges erőfeszítések terén.