Bundabotrány a focivilágban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

November közepén a bochumi ügyészség és a rendőrség bejelentése derített fényt az Európa-szerte tapasztalható futballmeccsek körüli visszaélésekre. Kétszáznál is több labdarúgó-mérkőzéssel – köztük Bajnokok Ligája- és Európa Liga-találkozókkal – kapcsolatban vetődött fel a bundázás gyanúja. A sportbunda kifejezésre a Google keresője több mint 237 ezer találatot jelez, nagy részük a nemrégiben kirobbant, hazánkat is érintő futballbunda botrányokhoz kapcsolódik. Négy magyar utánpótlás játékost már kihallgatott az MLSZ, ráadásul az utánpótlás-válogatott tavalyi három meccsével már a Nemzeti Nyomozóiroda is foglalkozik. A tények…

November közepén a bochumi ügyészség és a rendőrség bejelentése derített fényt az Európa-szerte tapasztalható futballmeccsek körüli visszaélésekre. Kétszáznál is több labdarúgó-mérkőzéssel – köztük Bajnokok Ligája- és Európa Liga-találkozókkal – kapcsolatban vetődött fel a bundázás gyanúja.

A sportbunda kifejezésre a Google keresője több mint 237 ezer találatot jelez, nagy részük a nemrégiben kirobbant, hazánkat is érintő futballbunda botrányokhoz kapcsolódik. Négy magyar utánpótlás játékost már kihallgatott az MLSZ, ráadásul az utánpótlás-válogatott tavalyi három meccsével már a Nemzeti Nyomozóiroda is foglalkozik. A tények feltárásában dr. Bérces László ügyvéd, sportjogász volt segítségünkre.

– Meg kell különböztetni a hagyományos bundát, amely során a két csapat állapodik meg a meccs eredményéről, a most zajló bundától, aminek lényege, hogy egy nemzetközi bűnszervezet fogad azokra a meccsekre, amelyeknek eredményét előzőleg már megpróbálták befolyásolni. Két-három kulcspozícióban lévő játékos lefizetése már elegendő lehet ahhoz, hogy a „várt” eredmény megszülessen. S így, a mérkőzések manipulálásával eurómilliókat keresnek. Hazánkban néhány játékos lehet érintett, nem pedig egész csapatok. Ha a kötelességszegés bizonyítottá válik, egytől öt évig terjedő szabadságvesztés is adható a játékosoknak a Btk. 251. szakasza értelmében. Ám a bizonyítás nehéz, hiszen ki tudja megmondani, hogy egy öt méterről elrúgott labda direkt vagy véletlenül ment a kapu mellé. Külföldi bűnszervezet kereshette meg a focistákat. Főként azon csapatok játékosai lehettek a célpontok, akiknek a fizetése alacsony, viszont a csapat bentmaradása biztos. Ahol netán nem is fizetik ki a játékosokat, ott még könnyebben „emberükre” találhattak a csalók, akik persze kihasználják azt is, hogy számos csapat, főleg hazánkban, a csőd szélén áll, napi gondokkal küzd. A csapatok évi költségvetése 5-800 millió forint. A Debrecen a Bajnokok Ligájában való szerepléssel egymilliárdot keresett. Óriási pénzekről van szó. Ám mivel a foci amúgy is tele van meglepetésekkel, nagyon nehéz eldönteni, hogy egy-egy mérkőzés a bunda „eredménye” vagy sem. A bochumi ügyészség állítólag lehallgatásokkal és civilek beépítésével szerezte meg a bizonyítékokat – magyarázza dr. Bérces László, aki emlékeztet arra is, már évtizedekkel ezelőtt is voltak óriási bundabotrányok, tipp mixes csalások és az ominózus Szerbia–Magyarország 6-0-ás meccs után az akkor menesztett Várhidi Péter is tett olyan megjegyzéseket, hogy valami nem stimmelt a találkozó körül.

A megbundázott meccsek mindenkinek ártanak. A sportnak, a sportszervezeteknek, az adott nemzetnek, a csapatoknak, a játékosoknak és az államnak is. Hiszen, ha a bundázott mérkőzések miatt kevesebben fogadnak, az abból befolyt pénz is csökken, aminek egyébként egy részét az állam és az adott sportág kapná meg. És a magántőke sem fog egy megbundázott sportág mögé állni. A Videoton ex-elnöke, aki az első sportjogi könyv szerzője is, úgy véli, az egyik megoldás az lehetne, ha a sport állami finanszírozását úgy oldanák meg, hogy a játékosok ne essenek kísértésbe, tehát megfelelő fizetést kellene kapniuk.

– Tévedés, hogy a focisták jól keresnek. Persze van néhány dúsgazdag világsztár, de a magyar játékosok közül jó néhányan igen rosszul élnek.

Az egyetemi oktató, sportjogász szerint a rendszerváltás után omlott össze a sportfinanszírozás. Addig ugyanis az állami nagyvállalatok támogatták a csapatokat. Például a Földművelésügyi Minisztériumé volt a Fradi, de a Diósgyőr, a Dunaújváros és számos csapat mögött is egy-egy nagy állami vállalat állt. Ám ezek ’90 után kivonultak az együttesek mögül, azok meg pénz nélkül maradtak. Talán mostanában kezd látszani valami remény, egyre több magánvállalkozó támogatja a csapatokat. Kár lenne mindezt a megbundázott meccsekkel ellehetetleníteni.

Krausz Viktória


Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Hormonok és gének bűvöletében

Egészséges életünk megőrzéséhez, eléréséhez tudatos életvitelre van szükségünk – állítják két nyári könyvújdonság szerzői.

2022. június 17.

Musicalek nyara

A Baradlayak, Levi Strauss és Chicago gyilkos lányai is dalra fakadnak.