Diplomácia

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Valóságon alapuló, feszültséggel teli lélektani történelmi dráma, megannyi tanulsággal.

Még el sem kezdődött a színházi előadás, a díszlet már feszültséget áraszt. A szobabelső falán egy hatalmas piros zászló feszül fehér csíkkal, közepén horogkereszttel. Az erkélyt jelképező vaskorláton ugyanilyen vászon húzódik a félelmetes náci jelképpel. Amikor Sztarenki Pál alakjában megjelenik a színen a keménykezű Dietrich von Choltitz német tábornok, már tudjuk: a Rózsavölgyi Szalon apró színpada a párizsi Hotel Meurice lakosztályává alakult át, ahol a tábornok rezidenciája található. 1944 augusztusában járunk, nem sokkal azután, hogy a főtisztet Hitler az uralma alatt álló Franciaország fővárosának parancsnokává nevezte ki.

(Fotó: Gordon Eszter)

Choltitz tudja: ugyan élet-halál ura, de a szövetséges csapatok már közelednek Párizs felé. Hitler parancsára mindenesetre már aláaknáztatta a hidakat, a középületeket, s katonái már csak a parancsára várnak, hogy elpusztítsák a gyönyörű várost, és halált hozzanak több millió lakójára. Ekkor toppan be hozzá a szoba titkos lépcsőbejáratán egy rejtelmes svéd diplomata, Raoul Nordling – Alföldi Róbert testesíti meg –, aki egy végső kísérletet tesz arra, hogy meggyőzze a tábornokot Párizs elpusztításának értelmetlenségéről, és rádöbbentse, miért fontos, hogy életében először szembeszálljon felettese parancsával.

(Fotó: Gordon Eszter)

Cyril Gely francia szerző 2011-ben írt drámája valóságos szópárbaj. Két ellentétes oldalon álló értelmiségi ember szócsatája, akik érvekkel és ellenérvekkel kívánják egymást meggyőzni saját álláspontjukról. A tét óriási: milliók élete és az emberiség hatalmas kulturális javainak megmentése. A feszültségteremtő, izgalmas párbeszédekből, adok-kapokból felsejlik egy ízig-vérig kemény katona képe. Ám idővel lepereg róla az álarc, amikor kiderül, hogy Hitler szinte fogva tartja feleségét és három gyermekét, s életük forog kockán, ha megtagadja a fővezér parancsát. A német főparancsnokok családtagjai mind ilyen házifogságban vannak, s a tábornok úgy érzi, szinte lex Choltitzként hozták meg Berlinben az erről szóló különös törvényt.

(Fotó: Gordon Eszter)

A párizsi svéd konzult, Nordlingot nem hatja meg a tábornok bevallott félelme, az ő szíve a végveszélyben lévő Párizsért, második hazájáért dobog. A főtisztet arról próbálja meggyőzni, hogy a németek már amúgy is elvesztették a háborút, s gondolja végig, miként vonul be a történelembe, ha felrobbantja Párizst, és miként, ha életében először megtagad egy parancsot, de az ő révén menekül meg több millió ember és a világ egyik legszebb városa.

(Fotó: Gordon Eszter)

Maga olyan jól beszél, mint egy ügyvéd – dicséri a diplomatát a tábornok a heves szócsata közben, ám ez sem akadályozza meg őt abban, hogy ha kifogy az érvekből, beszélgetőpartnerére indulatosan pisztolyt szegezzen.

A dráma minden pillanata leköt minket, nézőket, az érvek és ellenérvek csatájában mindkét fél álláspontját próbáljuk megérteni, bár tudjuk, hogy ki az, aki az emberiség ellen, és ki az, aki az annak érdekében próbál cselekedni. Mert nincsen két értelmes tett, csupán egyetlen egy: hiszen Párizst elpusztítani teljesen értelmetlen, embertelen. Abszurd és gonosz, amelyre a jövőben soha nem lehet semmiféle mentség és magyarázat.

(Fotó: Gordon Eszter)

Alföldi Róbert higgadtan, nyugodtan, olykor sajátos humorral játssza a svéd diplomatát, aki mindvégig hisz abban, hogy a szó fegyverével képes felülkerekedni a tábornokon, aki vele ellentétben élete során eddig csak a fegyverek szavában hitt. Sztarenki Pál a német katonatiszt képében sokáig egy hithű katona keménységével és határozottságával áll ki vélt igazáért, de amint lelepleződik félelme, töprengő, majd szinte összetört emberré válik. Mindkét alakítás kiváló.

Sztarenki, aki egyben a darab rendezője is, úgy véli, ez a történet, túl a történelmi helyzeten és tényeken, egyben arról is szól, hogy mekkora egy ember felelőssége, mi minden múlik lelkiismeretén, a morális viselkedésén. „Azt veti fel: hol van az egyéni autonómia, a személyes szabadság határa, meddig vagyunk hajlandók engedni a tébolynak, s végrehajtani egy parancsot, amiről tudható, hogy ostoba, őrült, gyilkos, pusztító. Vajon a »parancsra tettem« felmentés lehet az elkövetett bűnök alól? Vajon nem akkor nyeri vissza az egyén a szabadságát, amikor képes ellentmondani?”

(Fotó: Gordon Eszter)

Alföldi többek között azt tartja a darab egyik fő erényének, hogy nem csupán egyetlen fordulópontja van, amelynél éreznénk, hogy a tábornok vált és megérti a diplomata érvrendszerét. „Nekem leginkább az a példaértékű ebben, hogy noha a két ember teljesen mást gondol a világról, sőt, a világ két pólusán állnak, mégis elismerik a másikat, s ha nem értenek is egyet, tisztelik egymást – fogalmazza a színész. – Ma azért eléggé utópisztikusnak gondolom ezt a hozzáállást, egyáltalán azt, hogy az egyik ember meghallja a másik ember mondatát, és fordítva. De itt a német tábornok a szó meg a normalitás, az épelméjűség révén jut el döntésének megmásításához, hogy egy katonai parancs ellenében egy másik parancsnak, a belső meggyőződésének engedjen. Ez a valódi szabadság.”

A Rózsavölgyi Szalonban 2018. október végétől látható az elgondolkodtató darab.

Kapcsolódó cikkek:


A szocializmus bűnbarlangjai
2020. október 23.

A szocializmus bűnbarlangjai

Milyen volt a bűnözés a Kádár-éra alatt? Kik voltak főszereplők a bűnözők, a bűnüldözők, a védőügyvédek között? Izgalmas kötetből olvashatjuk ki a válaszokat – a teljesség igénye nélkül.

Széllkapu: szabadidőpark, szélcsatornával
2020. október 16.

Széllkapu: szabadidőpark, szélcsatornával

Ideális találkozó- és pihenőhely Buda új parkja: botanikus kertet idéző gazdag növényzettel, függőkerttel, vízfüggönnyel, pihenőbútorokkal – és három különleges építménnyel.

Tisztelgés Barcsay Jenő előtt
2020. október 9.

Tisztelgés Barcsay Jenő előtt

A neves festő izgalmas korszakait jeleníti meg a Ferenczy Múzeum legújabb kiállítása Szentendrén, abban a városban, ahol a művész élete jelentős részét töltötte.

Margó, a „maszkos” irodalmi fesztivál
2020. október 2.

Margó, a „maszkos” irodalmi fesztivál

Hatvan program során sok-sok kortárs szerzővel találkozhatunk 2020 októberének derekán a Várkert Bazárban, ahol meg is vásárolhatjuk legújabb könyvüket. Jól jöhetnek önkéntes karanténnapjainkra.

Az ikonikus ironikus – Füles, a fotóművész
2020. szeptember 25.

Az ikonikus ironikus – Füles, a fotóművész

Kevés fotós mondhatja el magáról, hogy egyszerre két kiállítást is rendeznek tiszteletére. Márpedig Füles, azaz Tóth József különleges alkotásait egy időben két helyen is láthatjuk Budapesten, 2020 őszén.