Bécs egyre közelebb
Legalábbis vasúton, hiszen két és fél óra alatt lehet eljutni Budapestről az osztrák fővárosba egy magántársasággal, hamarosan naponta négyszer is.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A könyvnyomtatás a legfontosabb európai találmány, Leonardo da Vinci a legjelentősebb európai művész, a Don Quijote az öreg kontinens irodalmának legelragadóbb irodalmi alakja, Az élet szép a legjobb európai film, és a demokrácia a legjelentősebb dolog, amellyel Európa hozzájárult a világ kultúrájához. Ezt az érdekes eredményt hozta a Goethe Intézet internetes közvélemény-kutatása, melyen harminc ország 22 ezer polgára vett részt.
Tizenhat Európával összefüggő kérdésre kért választ a harminc országban működő Goethe Intézet 2013 tavaszán. Huszonnégy uniós tagország (köztük Magyarország), két, az EU-ba készülő tagállam (Szerbia és Törökország), hat Európával szomszédos, illetve Európa-közeli ország (Marokkó, Tunézia, Egyiptom, Algéria, Libanon, Jordánia) polgárai interneten válaszoltak, mit gondolnak az európai kultúráról, a kontinens értékeiről. A Goethe Intézet kezdeményezésének célja az volt, hogy új lendületet adjon az európai identitásról folyó vitának. A négylépcsős projekt első elemeként 2013. március 21-én az összes Goethe Intézet weboldalán németül vagy valamennyi részt vevő ország nyelvén lehetett felelni az Európa kulturális vívmányaira, alapvető értékeire vonatkozó kérdésekre. Az eredmények 2013 nyarán jelentek meg a Goethe Intézet weboldalain, valamint a kutatás médiapartnereinél, a Deutschlandradio kulturális szerkesztőségénél és a Die Welt című lapnál, ahol rádióműsorok, interjúk, kommentárok, esszék foglalkoztak a válaszokkal. Ezt követően felkért neves személyiségek is véleményt alkottak az eredményekről, majd megnyílt a lehetőség az internetes kommentre is. Szakértők irányításával hamarosan húsz fiatal művészi formába öntheti véleményét, 2014-ben pedig konferencián értékelik az eredményeket értelmiségiek, politikusok.
A demokrácia Európa „ajándéka” a világnak. Képünkön az Akropolisz
A Goethe Intézet weboldalán huszonnégy nyelven, köztük magyarul is olvashatók a kérdések, és az azokra adott feleletek összesített eredménye. Külön megtalálhatók és összehasonlíthatók az Európai Unió, illetve az unión kívüli országok polgárainak válaszai, és külön kikereshetők a feleletek országonként is.
A Mit jelent Önnek Európa? nyitókérdésre a legtöbb válaszadónak a kultúra, közösség, sokszínűség, szabadság, szabad utazás szavak jutottak eszébe, a magyarok emellett a hagyomány, demokrácia, egység, euró fogalmakat említették, az Európai Unión kívüli polgárok a fejlődés, művészet, rend szavakkal is jellemezték Európát.
Az EU-tagállamok válaszadóinak 62 százaléka szinte teljesen vagy „ízig-vérig” európainak érzi magát, csak 8 százaléka válaszolt úgy, hogy egyáltalán nem. A magyarok közül senki nem jelölte be az egyáltalán nem választ, valamelyest szóval 18 százalék válaszolt, viszont 82 százalékban az ízig-vérig, illetve a szinte teljesen szavakkal erősítette meg európaiságát.
A kérdőív kitöltői közül a legtöbben Németországban élnének (28 százalék), Olaszország, Franciaor-szág és Spanyolország előtt (10–9–8 százalék). A magyarok közül Németországot 29 százalék válasz-taná, Olaszországot 9 százalék, s az átlagot meghaladóan Ausztria 8 százalékot, az Egyesült Királyság 7 százalékos szavazati arányt kapott. (E számokat csak megerősíthetik az ismert tények, hányan is dolgoznak valójában magyar fiatalok ezekben az országokban.) A nem európai országban élők, illetve a törökök és a szerbek között ez az arány Németország javára billen el (35 százalék). A németek viszont lakhelyül legszívesebben Franciaországot (17 százalék), Olaszországot (14 százalék) vagy Spanyolországot (10) választanák.
Leonardo da Vinci
Ugyancsak a németországi dominancia érvényesül a Melyik ország testesíti meg legjobban Európa jövőjét? kérdés válaszaiban. Az összválaszadók csaknem fele jelölte meg Németországot (49 százalékuk). Svédország mindössze 6 százalékkal követi a második helyen. A magyarok körében ez az arány 53 százalék Németország javára, a második helyen viszont – meglepő módon – holtversenyben Magyarország áll, együtt az Egyesült Királysággal és Svájccal (5–5 százalékkal.)
Barcelona jelképe: Sagrada Familia
A legjelentősebb európai épületre kíváncsi kérdést a résztvevők nemzeti hovatartozásuk szerint érdekes módon válaszolták meg: összesítésben az Eiffel-torony végzett az első helyen (25 százalék), de a görögök java részének az Akropolisz a legfontosabb, míg az olaszoknak a Colosseum. A franciáknak viszont a Brandenburgi kapu, a németeknek pedig az Eiffel-torony, csakúgy, mint a nem európai országokban élőknek. A magyar válaszadóknál is az Eiffel-torony áll az élen, megelőzve a római Colosseumot és a Szent Péter-bazilikát, de az ötödik helyen már a budapesti Parlament épülete szerepel. Igaz, a legjobb tízben ott vannak az összesített listán is szereplő népszerű európai turistacélpontok, mint a berlini Brandenburgi kapu, a barcelonai Sagrada Família-templom vagy az athéni Akropolisz.
A berlini Brandenburgi kapu
Shakespeare
Ki a legelragadóbb irodalmi alakja az európai irodalomnak? – így szólt a következő kérdés, mely kel-lően félreérthető volt. Mindez a válaszokból derült ki, mert a résztvevők egy része irodalmi figurát értett az alakon, más része pedig irodalmi alkotót. Így fordulhat elő, hogy az összesített lista élén Don Quijote áll az élen, megelőzve Faustot – és Goethét, Shakespeare-t… Az EU-n kívüli polgárok, csakúgy, mint a magyarok, Shakespeare-t tették az élre, s ez utóbbi lista érdekessége, hogy nyolcadik helyen József Attila is helyet kapott.
A legjelentősebb európai művésznek Leonardo de Vinci bizonyult, lehagyva Picassót, Michelangelót és Mozartot. A legjobb európai filmnek a válaszadók Benignitől Az élet szép című alkotást tartják (8 százalék), majd A mások életét, Florian Henckel von Donnersmarcktól (6 százalék), és az Amélie csodálatos élete című művet (6 százalék). A magyar szavazóknál a nyolcadik helyre még befért Szabó István Mephistója, a tizedikre pedig Radványi Géza Valahol Európában című műve.
Jelenet Az élet szép című filből
A legnagyobb európai sportoló iránt érdeklődő kérdésre többségében Novak Djokovic volt a felelet: a szerb teniszező 72 százalékos fölénnyel végzett az összesítésben az élen, megelőzte Michael Schumachert és Roger Federert. A németeknek Steffi Graf a legjelentősebb sportoló, a magyaroknak Puskás Ferenc, Egerszegi Krisztina, Gyurta Dániel.
A legfontosabb európai politikusok rangsorát Angela Merkel vezeti (18 százalék) Winston Churchill előtt (14 százalék). A magyaroknál Churchill az első, Merkel a második. A többi európai ország is Churchillt teszi az első helyre, kivéve a franciákat, akiknél de Gaulle áll az élen (20 százalék), míg a törökök Atatürkre (10 százalék) a legbüszkébbek.
A legfontosabb európai találmánynak a könyvnyomtatást tekintik az emberek a gőzgép és az autó előtt, a legjelentősebb dolognak pedig a demokráciát tartják, amellyel Európa hozzájárult a világ kultúrájához. Az Európán kívüli országok az irodalmat, a reneszánszt és a klasszikus zenét a demokrácia elé sorolták.
A legjobb konyhával a válaszadók 42 százaléka szerint Olaszország dicsekedhet. Sok nemzet lánya és fia azonban saját főztjét tartja a legjobbnak, így a magyar, a portugál, a spanyol, a francia és a görög is.
Izgalmas válaszokkal született meg Európa toplistája, melyet lehet értékelni: egyetérteni vele, vitatni egyes megállapításait, de a legfontosabb, hogy e szavazás Európára, annak kultúrájára, értékeire, eszmeiségére irányítja a figyelmet.
*
Európa toplistájáról Umberto Eco olasz író:
– A felmérésekkel mindig óvatosan kell bánni. Például az, hogy a megkérdezettek többsége Berlint tartja a legvonzóbb városnak, feltehetőleg annak tudható be, hogy több mint háromezer német volt közöttük, és mindössze feleennyi francia. A franciákat ismerve lefogadom, hogy fordított esetben Párizs nyert volna…
Természetesen örülök, hogy az olasz konyha végzett az élen, de azt gondolom, ez is a német szava-zóknak köszönhető – ha több franciát kérdeztek volna meg, minden bizonnyal a francia konyha nyert volna. Megértem, hogy sok mai fiatal számára Angela Merkel a legjelentősebb politikus, már csak azért is, mert jelenleg nincs még egy ilyen befolyásos személy a politikai porondon. De Napóleon négyszázalékos eredményét látva (aki így vagy úgy, de mégiscsak jelentett valamit Európa számára) az az érzésem, hogy a kérdést félreértették. A fiatalok a jelenben élnek, és lehet, hogy számukra a Colosseum is a mai világ része, valami, amit képeslapokon is látnak. Napóleon viszont nincs a fejükben, ami miatt félő, hogy kevéssé értik az európai történelmet…
Az élet szép című film kiemelése, amiben minden bizonnyal esztétikai és morális szempontok is szerepet játszottak, a fiatal generációk egészséges lelkivilágáról árulkodik. Az egy vagy két generációval idősebbek azonban a Patyomkin páncélosra szavaztak volna.
A válaszok egy része azonban nagyon is sokatmondó a számomra. Amikor azt kellett meghatározni, mit jelent számukra Európa, a többség – jóllehet elég kis többség – a kultúrát nevezte meg. Fontos, hogy legalább egy fiatal elit felismeri, hogy a nyelvi, regionális és államszerkezetbeli különbségek ellenére a kultúra az, ami összetartja Európát, sokkal inkább, mint az euró. Nem tudom, hogy a megkérdezettek a keresztény hagyományra, a Biblián keresztül ható zsidó kultúrára vagy a görög-római örökségre gondoltak-e, de lehet, hogy ezt már túlzás lenne firtatni. Mindenesetre ez lehet az oka, hogy egy elsöprő többség tartja magát – „meglehetősen” vagy „100 százalékig” – európainak, és optimista Európa jövőjét illetően.
A Don Quijote magas helyezése is a kultúra fontosságát látszik alátámasztani. Nyilvánvaló, hogy – a nemzeti különbségeken túl – Európa létjogosultságát a közös kultúra jelenti, és csak remélni lehet, hogy a fiatalok is egyre inkább megértik ezt. Az is sokat elárul, hogy a válaszadók csaknem húsz százaléka a nyomtatás feltalálásával azonosítja az európai hagyományt, és a demokráciát tartja Európa legjelentősebb hozzájárulásának a világkultúrához.
Összességében a válaszok bizonyos fokú optimizmusra adnak okot, de egyben egy olyan generációról árulkodnak, amely szinte semmit sem tud a múltjáról. Ezen pedig csak az Európáról szóló oktatás segíthet.
Európa toplistájáról Móra Terézia író:
– Ha országokra lebontva nézzük az eredményeket, a top-tízes toplistákon kevés eltérés van. Egy-egy rikító kivétel. A magyarok számára Puskás Ferenc egy ikon, és a parlamentjük épülete jelentős európai épület; a többiek számára magától értetődően kevésbé. A cseheknek a prágai vár, a portugáloknak a Belém-torony stb. „Mi” és „mi”. Evidensnek tartom, hogy az utóbbi években a Brandenburgi kapu többek számára vált szimbólummá; de hogy miért kiált olyan sok ember Eiffel-tornyot, amikor a legjelentősebb európai építmény irányt érdeklődnek náluk, azt nem egészen értem. Igaz, már a formája is ikonikus, mindenki felismeri a körvonalait, és ha egy amerikai filmben felbukkan a motívum, hogy valaki Európába készül, azonnal az Eiffel-torony képe jelenik meg…
Úgy alakították ki a tesztet, hogy szükségképpen pozitív legyen az összkép. Mi: nem háború és más túlkapások. Mi: kultúra. Gutenberg. Leonardo. Bach. Eiffel. Nyilvánvalóan ez az, amire pillanatnyilag szükségünk van. Valamire, ami összeköt. Egy közös Igenre. Megértem ezt, és egyet is értek vele, minden számomra elgondolható perspektívából. Igen, számomra is ezt jelenti Európa: „kontinens”, „haza”, „kulturális közösség”. És én is igenlően viszonyulok az aktuális békeprojekthez. Úgy hívják: Európai Unió. Úgy érzem, ezt gyakran elfelejtik. Az EU nemcsak, sőt, nem is elsősorban „gazdasági ügy”. Léte a forró és a hidegháborúk tapasztalatai után ígéret arra, hogy másképpen is lehet. Mégpedig közösség formájában.
A szavazók |
---|
A pontosan 22 235 válaszhoz a német szavazók járultak hozzá a legnagyobb arányban: 3379-en voltak (15,2 százalék), utánuk a szerbek (9,0 százalék), az olaszok (8,6 százalék), a franciák (7,7 százalék) és a magyarok (6,6 százalék) következtek, akiknek száma 1474 volt. A résztvevők több mint fele a 20 és 40 év közötti korosztály tagja. Az EU-tagállamokból 16 493-an válaszoltak (74,2 százalék), feleleteit 4247 nem EU-tagállambeli (19,1 százalék) küldte el, a válaszadók 6,7 százaléka nem nyilatkozott a nemzetiségéről. |
AZ ÖSSZESÍTETT VÉGEREDMÉNYBŐL: |
---|
Melyik a legjelentősebb európai épület? 1. Eiffel-torony, Párizs, Franciaország 2. Colosseum, Róma, Olaszország 3. Akropolisz, Athén, Görögország 4. Európai Parlament, Brüsszel, Belgium/Strasbourg, Franciaország 5. Brandenburgi kapu, Berlin, Németország 6. Szent Péter-bazilika, Vatikán 7. Sagrada Família, Barcelona, Spanyolország 8. Berlini fal, Berlin, Németország 9. Kölni dóm, Köln, Németország 10. Reichstag épülete, Berlin, Németország A hazáján kívül melyik európai országban élne szívesen egy ideig? Ki a legelragadóbb irodalmi alakja az európai irodalomnak? Ön szerint melyik ország testesíti meg legjobban Európa jövőjét? Mi a legfontosabb európai találmány? Melyik az a legjelentősebb dolog, amellyel Európa hozzájárult a világ kultúrájához? Ki a legjelentősebb európai művész? (Bármely művészeti ág közül) Ki a legfontosabb európai politikus? Ki a legnagyobb európai sportoló? a legjobb konyhája? Melyik a legjobb európai film? Melyik a legvonzóbb európai város? |
A MAGYAR EU-TOPLISTA |
---|
Mennyire érzi magát európainak? Egyáltalán nem 0% Szinte teljesen 30% Valamelyest 18% Ízig-vérig 52% Melyik a legjelentősebb európai épület? A hazáján kívül melyik európai országban élne szívesen egy ideig? Ki a legelragadóbb irodalmi alakja az európai irodalomnak? Ön szerint melyik ország testesíti meg legjobban Európa jövőjét? Mi a legfontosabb európai találmány? Melyik az a legjelentősebb dolog, amellyel Európa hozzájárult a világ kultúrájához? Ki a legjelentősebb európai művész? Ki a legfontosabb európai politikus (élő vagy múltbeli)? Ki a legnagyobb európai sportoló? Melyik európai országnak van a legjobb konyhája? Melyik a legjobb európai film? Az Ön számára melyik a legvonzóbb európai város? |
Legalábbis vasúton, hiszen két és fél óra alatt lehet eljutni Budapestről az osztrák fővárosba egy magántársasággal, hamarosan naponta négyszer is.
Az emberi értelem és az AI találkozásából egyedi és inspiráló alkotások születhetnek. Egy új tárlat is bizonyság erre.
Köln és Stuttgart magyarok tízezreivel telik majd meg idén június közepén a foci-Eb két helyszínén, ahol a magyar válogatott játszik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!