Fontos az alkotmánybírósági eljárási eszközök megismerése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dr. Udvary Sándor, PhD1975-ben született orvos édesapától és ápolónő édesanyától, édesanyja a kárpátaljai Visk városából származott el Magyarországra. Két testvére van, mindkettő szintén a jogászi pályát választotta. A református kötődésű családi hagyományokból fakadóan középiskoláit a Debreceni Református Kollégiumban végezte, a jogi pályát református lelkész-jogász keresztapja hatására választotta. Az ELTE-n 1993–1998 között végezte jogi tanulmányait, amely során szinte végig gyakornokoskodott a Szabó és Szomor Ügyvédi Irodánál. 1996-tól a Polgári Eljárásjogi Tanszék, Prof. Dr. Németh János demonstrátora volt, akitől nem csak szakmai erényeket tanulhatott. 1998-ban végzett, s rövid ügyvédjelölti működést követően az Alkotmánybíróságon kezdett dolgozni. A szakvizsgát 2001-ben szerezte meg, ettől az évtől látja el az Alkotmánybíróság eleinte még csekély számban szükséges jogi képviseletét is a bíróságok előtt. Jelenleg Dr. Kiss László alkotmánybíró főtanácsadója. A polgári eljárásjog iránti érdeklődéséből fakadóan 1998-tól 2005-ig az ELTE jogi karán oktatott, majd 1999-től máig a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán tanít, 2008-tól egyetemi docensként. A tudományos fokozatot 2007-ben szerezte meg. 2004-ben nősült meg, felesége szakvizsgázott jogász, PhD hallgató, jelenleg gyermeküket, a kétéves Marcellt neveli. Szabadejében utazik, külföldi útjai során az adott ország magas bíróságairól, alkotmánybíróságairól is igyekszik (szakmai) emlékeket hozni. A korábbi motorozást mára felváltották a gyermektársaságban is űzhető sportok, kerékpározás és hosszú séták a Rómaiparton. Autóban a Mercedest, motorban és zongorában a Yamahát, órában a Doxát kedveli és egyik kedvenc helyük esküvője óta a Bagolyvár étterem. Folyékonyan beszél angolul és németül.


Az Alkotmánybíróság hirdetőtermében beszélgetünk az interjú kapcsán. Mit érdemes tudni erről a teremről?

Az Alkotmánybíróság hirdetőtermét általában a híradóból szokták az olvasók ismerni, azonban bárki megismerheti, ugyanis az Alkotmánybíróság határozathirdetései nyilvánosak. A pulpituson az alkotmánybírók székei láthatók, hátukon az Aranybulla pecsétjének másolatával, jelképezve az alkotmányos tradíciókat. Kevés nyilvános hirdetés van egy évben, ezért az vonzza a sajtót és az érdeklődőket, sok egyetemi hallgató, esetenként jogász kolléga szokott bent ülni a teremben érdeklődően figyelve a hirdetéseket. Egyébként a határozatokat az Alkotmánybíróság hivatalos honlapján is közzéteszik, onnan is megismerhetők.

Kötelező a jogi képviselet az alkotmánybírósági eljárásban?

Az eljárásban a jogi, ügyvédi képviselet nem kötelező – sőt illeték- és költségmentes –, mégis egyre több ügyfél fordul hozzánk ügyvédi képviselet útján. Bár az eljárás nagyban különbözik az általános bírósági eljárásoktól, itt is elvárható a jogászoktól, hogy az alkotmánybírósági eljárás lényegesebb vonásait ismerjék, segítve ezzel ügyfelüket a határozat gyorsabb meghozatalában. Az alkotmánybírósági eljárást fekete dobozként szokták néha jellemezni, ez abból a szempontból találó, hogy a teljes ülés tanácskozása valóban zárt, az ügyfelek számára sem nyilvános – de így van ez a rendes bírósági tanácsok esetén is az ítélethozatalra való visszavonulás után. Ami gondot jelenthet, a részletes eljárási szabályok hiánya, amit az Alkotmánybíróság húszéves gyakorlatából lehet megismerni. Itt nagy segítséget nyújtanak a tudományos munkák, mint a nemrégiben nagy nyilvánosságot kapott Alkotmány-kommentár, vagy egy másik, az alkotmánybírósági törvény kifejezetten eljárási célú magyarázata, amelyet volt szerencsém megírni.

Azért tartom fontosnak az alkotmánybírósági eljárási eszközök alapos megismerését, mert – csakúgy, mint a rendes bírósági eljárásban – a helytelen kérelem, az alaki hibák egy mégoly alapos alkotmányossági probléma esetén is gátját szabhatják az érdemi vizsgálatnak, megakadályozhatja az alkotmányellenes jogszabály megsemmisítését, az ügyfél és a jogrendszer érdekének szolgálatát.

Főtanácsadóként milyen feladatköröket lát el az Alkotmánybíróságon?

Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve, határozatait testületi úton hozza, de az előadó alkotmánybírók jegyzik azokat. A határozatok tervezeteinek elkészítésében nyújtok segítséget Kiss László alkotmánybírónak, akinek a stábjához tartozom.

Ez általában alapozó kutatásokat, elméleti, nemzetközi háttér vizsgálatát, adott esetben a határozattervezet megszövegezését jelenti. Munkám célja – több más tanácsadó kollégámmal együtt –, hogy a teljes ülési vitán az alkotmánybírók a lehető legteljesebb rálátással vitathassák és hozzák meg a határozatokat.

Vannak olyan feladatai, amelyek közelebb állnak az ügyvédi hivatáshoz?

Személyes érdeklődési területem a polgári eljárásjog, oktatóként is ezen a területen mélyedtem el. Ebből adódott, hogy én látom el az Alkotmánybíróság jogi képviseletét egyes olyan perekben, amelyeket harmadik személyek indítanak a bíróságok előtt. Kevés ilyen per van, egy jelentősebb per közérdekű adat kiadása iránt folyt, de kártérítési pert is indítottak már ellenünk. Ezekben a perekben keményen kell védekeznünk, mert magas értékű kártérítést jelölnek meg a felperesek; eddig kártérítés fizetésére még nem kötelezték az Alkotmánybíróságot.

Volt ügyvédi tapasztalata ilyen feladat ellátásához?

Az egyetem befejezését követően egy rövid ügyvédjelölti idő után kerültem az Alkotmánybíróságra Németh János akkori alkotmánybírósági elnök meghívására. Egy ideig az elnök úr titkárságán dolgoztam, majd azt követően, miután az elnök úrnak megszűnt a megbízatása, más beosztásban folytattam alkotmánybírósági munkámat. Ügyvédi tapasztalatom sajnos nem volt, de azt hiszem, a legkiválóbb professzortól leshettem el szakmai titkokat. S bár nem gyakorlati tapasztalat, de a Károli Gáspár Református Egyetem Jogi Karán polgári eljárásjogot oktatok, ez is segít ebben a munkában.

Mióta tanít az egyetemen?

1998-tól 9 éven át az ELTE ÁJK-n voltam óraadó, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán pedig 1999 óta tanítok. Nagy örömmel fogadtam el a Németh János elnök úr által adott lehetőséget, úgy az egyetemi, mint az alkotmánybírósági munkát. Bár eredeti terveimben inkább az ügyvédi pálya szerepelt, mint ahogy ezt a polgári eljárásjog iránti érdeklődésem is mutatja, de azáltal, hogy az Alkotmánybíróságot képviselem a polgári eljárásokban, talán sikerül fenntartani ezt az érdeklődésemet a polgári perjogi képviselet iránt. Egyetemi tanszékünkön kollégáimmal igyekszünk a kurrens eljárásjogi problémákkal foglalkozni. Egyetemi kollégáimmal együtt jelent meg háromkötetes közös törvénymagyarázatunk a polgári perrendtartáshoz. Másik érdeklődési területem a médiajog, itt végzett kutatómunkám eredményeképpen tudományos fokozatot szereztem 2007-ben.

Végez valamilyen közéleti tevékenységet ezek mellett?

Pár éve igyekszem részt vállalni a Civitas Egyesület munkájában, amely amerikai támogatással azt a célt tűzte ki, hogy a demokratikus polgári kompetenciákat elmélyítse a középiskolás diákokban. Ez jogi, társadalmi, állampolgári ismeretek, készségek oktatásában, a közélet iránti érdeklődés felkeltésében nyilvánul meg. Véleményem szerint ez nagyon fontos célkitűzés, s az Alkotmánybíróság elnöke évről évre maga is részt vállal ebben. Úgy gondolom, hogy a jogállam fenntarthatósága akkor biztosítható, ha a polgárok tudatában vannak annak, hogy a jogrend őket szolgálja, és hogy nekik is van részük a jogszabályok megalkotásában. Ha ezt minél szélesebb rétegekben, minél fiatalabb korban tudjuk tudatosítani, akkor a demokrácia létfenntartó készségét meg tudjuk őrizni. Ellenben ha a tudatlanság, illetőleg a nemtörődömség uralkodik a fiatal generációkon és nem érzik sajátjuknak a demokrácia működtetését, akkor felülről irányítva nem biztos, hogy kellő életerő lesz bármelyik demokratikus intézményben. Nagyon sok tehetséges fiatal van, aki már középiskolás korban úgy érzi, hogy tennie kell a közösségért, ezért kell őket bátorítani, támogatni, hogy a jövőben is legyenek a közélet iránt érdeklődők széles körben, minden hivatásban.

Szabadidejét mivel tölti?

A viszonylag kevés megmaradó szabadidőmet igyekszem családi körben eltölteni. Hét évig zongoráztam, a komolyzene, de a rock ugyanúgy mindig kikapcsol, igyekszünk koncertekre járni. Kétéves kisfiam, Marcell szintén muzikális. S amennyire időnk engedi, külföldre utazunk kikapcsolódni.

Utazásai során volt lehetősége bepillantást nyerni más országok jogrendszerébe?

Mindig igyekszem időt szakítni, hogy az adott ország legfelsőbb bíróságát, esetleg alkotmánybíróságát meglátogassam, akár csak érdeklődőként is. Az Amerikai Egyesült Államokban a Szövetségi Legfelsőbb Bíróságot és a Floridai Legfelsőbb Bíróságot is sikerült meglátogatnom, sőt volt szerencsém egyszer egy középiskolai órát közösen megtartani a Floridai Legfelsőbb Bíróság elnökével, ami egy igazán érdekes élmény volt. Az elnök olyan fesztelenséggel és közvetlenséggel tartott egy polgárjogi órát a 15–16 éves középiskolásoknak, ami példaértékű volt számomra. Érthetően tudott elbeszélgetni velük a borzasztóan bonyolult jogi problémákról, olyanokról, amiken a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság is hosszú hónapokon, éveken át gondolkodik és rávezette a diákokat arra a megoldásra, ami jelenleg az aktuális bírói gyakorlatban van. Ami meglepő volt még hazai szemmel, hogy a Szövetségi Legfelsőbb Bíróságon egy látogatóközpont működik, ahol emléktárgyakat is lehet venni. Ez egy magyar jogász számára talán egy kissé túlzásnak tűnik, de az emberek megveszik az emléktárgyakat, ami arra is utal, hogy hatalmas társadalmi elismertsége van a bíróságnak. Ezt a célt hazai igazságszolgáltatásunk is joggal tűzheti maga elé.

Dr. Pál Edith


Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Hormonok és gének bűvöletében

Egészséges életünk megőrzéséhez, eléréséhez tudatos életvitelre van szükségünk – állítják két nyári könyvújdonság szerzői.

2022. június 17.

Musicalek nyara

A Baradlayak, Levi Strauss és Chicago gyilkos lányai is dalra fakadnak.