Háború és klíma


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kevesebb szó esik klímavédelemről egy háború idején, pedig nagyon is szoros az összefüggés a kettő között.

Amikor egy háborúban naponta emberek százai halnak meg, nem sokan gondolkodnak el azon, hogy egy folyamatos fegyveres konfliktus mennyire vetheti vissza a Föld lakóit a környezetvédelmi és klímacélok megvalósításában, hogy a jelen pusztítása milyen hátrányos következményekkel járhat a távolabbi jövőre nézve is.

Egy háború, emberi életek értelmetlen kioltása mindig szörnyű csapás az emberiség történelmében. A harcoknak káros a hatása a természetre, a környezetre is, mely közvetve ugyancsak emberéleteket veszélyeztethet. Az értékes termőterületek kényszerű parlagon hagyása pedig a világ számos pontján vezethet éhínséghez.

Háború – klímavédelem

(Fotó: Pexels)

 Hatalmas a környezetszennyezés

Egy háború nagy csapat- és járműmozgással jár földön, vízen, levegőben, és nagy mennyiségű üzemanyag felhasználását követeli meg. Ez óriási károsanyag-kibocsátással jár. A hadi- és olajipari, egyéb ipari létesítmények, repülőterek elleni támadások következményei a környezet további rombolását vonják maguk után. A robbanófegyverek pusztításai együtt járnak tűzzel, füsttel, levegő- és talajszennyezéssel. A településeken nagy mennyiségben halmozódnak fel törmelékek, megsérülnek a víztisztító telepek. A lakatlan tájakon a biológiai sokféleség (biodiverzitás) szenved kárt, állatok és növények pusztulnak el, az erdőtüzek óriási területeken okoznak mérhetetlen károkat. Az ukrán–orosz háborúban a csernobili atomerőmű környékén sok ezernyi hektáron égett az erdő. Radioaktív anyagokkal egyelőre nem fertőződött a levegő, és remélhetően a működő négy ukrajnai atomreaktor is biztonságban vészeli át a harcokat. Szerencsére, vegyi eszközök alkalmazásáról sem érkeztek hírek. Atomfegyverek esetleges bevetéséről is csak fenyegetődznek a politikusok. Még a kisebb hatótávolságú, szerényebb erővel rendelkező taktikai atomfegyverek használata is felbecsülhetetlen mértékű pusztítást végezhetne a Föld egy részén, egyben felgyorsítva a klímaváltozás folyamatait.

Háború – klímavédelem

(Illusztráció: Conflict and Environment Observatory, ceobs.org)

A szárazföld 1–6 százaléka katonai terület

A Conflict and Environment Observatory szervezet a háborús károk és a környezetvédelem kapcsolatáról szóló írásában már a háború előtti helyzeteket is elemzi: a károsanyag-kibocsátással járó katonai kiképzéseket, gyakorlatokat is a katonai környezetszennyezéshez sorolja, megjegyezve, hogy a világ legnagyobb haderőinek széndioxid-kibocsátása nagyobb, mint a világ sok országának együttvéve. „A hadseregeknek nagy szárazföldi és tengeri területekre is szükségük van, akár bázisok és létesítmények, akár tesztelés és kiképzés miatt. A katonai területek a becslések szerint a világ szárazföldi részének 1–6 százalékát teszik ki. Sok esetben ezek ökológiailag fontos területek” – teszik hozzá elemzésükben a szervezet szakértői. Az pedig nyilvánvaló, hogy egy idegen országot megtámadó külföldi hadsereg számára a megszállás és a harci cselekmények közben a környezet védelme még a legutolsó szempontok között sem szerepel.

De ne legyenek hiú reményeink akkor sem, ha véget ér a háború, mert a helyreállítási munkálatok megkezdésével, a károk felszámolásakor az emberi élethez szükséges körülmények azonnali megteremtése az elsődleges cél, együtt a gazdaság újjáépítésével, újraindításával. A környezetvédelem kimerülhet a szennyeződések eltávolításában. Ám kérdés, marad-e energia a biológiai sokféleség védelmére, a klímaváltozást kiváltó okok mérséklésére.

Háború – klímavédelem

 (Fotó: Pexels)

Invázió és klímaválság

Oroszország ukrajnai inváziója nem vonhatja el a vezetők figyelmét az egyre súlyosbodó klímaválságról – jelentette ki Patricia Espinosa, az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményének (U.N. Framework Convention on Climate Change – UNFCCC) klímavédelmi vezetője a Reuters hírügynökségnek. Még akkor sem, ha a háború annyi szenvedést okoz. Mert a globális felmelegedés továbbra is a leggyorsabban növekvő fenyegetés a bolygón élő emberi fajra – tette hozzá. A 196 országot tömörítő UNFCCC irányítója szerint a mostani geopolitikai válság fordulópontot jelent a globális klímavédelemben, és még inkább a megújuló energiaforrások irányába téríthetik el az országok irányítóit, akik a jövőben egyre kevésbé akarnak függeni Oroszországtól, a fosszilis tüzelőanyagok egyik fő globális szállítójától.

Háború – klímavédelem

(Fotó: Pexels)

 Harrari is figyelmeztet

„Ha a honvédelmi kiadások világszerte 6 százalék helyett 20 százalékra emelkednének, akkor az az egészségügyünk és a jólétünk rovására menne, de más veszélyforrások, például a klímaváltozás elleni küzdelem rovására is” – fogalmazott 2022. április közepén Yuval Noah Harari neves izraeli történész és író, a CNBC amerikai televíziós csatorna egyik műsorában. A Sapiens – Az emberiség rövid története (2014) és a Homo Deus – A holnap rövid története című népszerű munkák szerzője az ukrán–orosz háborúról szólva kifejtette: „Valójában a békének és annak a világnak a védelméről van szó, amelyhez hozzászoktunk. Annyira hozzászoktunk, hogy már természetesnek vesszük. De ha nem vigyázunk, visszacsúszunk a háború és az erőszak dzsungelébe, amelyben az országok kénytelenek sokkal többet költeni tankokra, rakétákra, és sokkal kevesebbet tanárokra, ápolókra és jóléti rendszerekre.”

Figyelmeztetett: mindez szörnyű katasztrófa lenne. Vagyis a most zajló háború békés megoldása nemcsak Ukrajnának és közvetlen szomszédjainak, hanem az egész emberiség az érdeke.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 22.

Bécs egyre közelebb

Legalábbis vasúton, hiszen két és fél óra alatt lehet eljutni Budapestről az osztrák fővárosba egy magántársasággal, hamarosan naponta négyszer is.