Hőhullámok ideje

Szenved a világ a forróságtól 2024 nyarán is. Lehet is, kell is tenni ellene, de csak globális összefogással lehet.

Kőrösszakáltól Death Valleyig

Több hetes hőhullám érte el Kelet-Közép-Európát 2024 júliusában, és Magyarországon is gyakran közelített a hőmérséklet a 40 Celsius-fokhoz. Egy-egy napon, például július 16-án több településen túl is lépte ezt az értéket, de a 38–39 °C sehol sem számított ritkaságnak. Kőrösszakálon és Kelebián 41,4, illetve 41,6 °C-ot mértek. Ha figyelembe vesszük, hogy e hivatalos értékeket árnyékban, és nem tűző napon kell mérni, s hogy a városokban a forró aszfalt még vissza is löki a meleget, akkor az is tény, hogy szabadban sok helyen kellett szenvedni a forróságtól jóval több, mint 40, talán 50 Celsius-fokban is.

Nyár közepéig már több hullámban megtapasztalhattuk az extrém hőséget (Fotó: Pixabay.com)

Az első globális nyári hőhullámban, június derekán az Egyesült Államokban, a kaliforniai Death Valley Nemzeti Parkban 130 Fahrenheitet (°F), azaz 54 °C-ot mértek, az arizonai Phoenixben 48 Celsius-fokot, a nevadai sivatag luxusvárosában, Las Vegasban 46-ot. Európában Görögországban lehetett megsülni. A magyarok számára is vonzó célponton, Kréta szigetén több mint 44 °C volt, Athénban pedig ideiglenesen le kellett zárni az Akropoliszt a 42 Celsius-fokos hőség miatt. Olaszország déli részén és Cipruson sem volt ritka a 40 °C fölötti hőmérséklet. Indiában, például Delhiben 44 °C is volt, de ott már május közepén beköszöntött a kánikula.

„Langymeleg” tenger-, tó- és folyóvizek

Idén júliusában a tengervizek hőmérséklete is jóval melegebb volt az átlagosnál. Dubrovnikban 29,7 fokot mértek, de az Adria többi részén is 26–28 fokra melegedett a víz hőfoka. Sőt, Portorozsnál 29-re. A Földközi-tenger Antalyánál és Haifánál is elérte a 29 fokot, Thesszalonikinél, Larnacánál, Velencénél, Palermónál, Nápolynál a 28-at, Barinál, Valenciánál, Korfunál a 27-et. A Vörös-tenger Hurghadánál és Sharm el-Sheikh-nél a 30–31 fokot. S mivel errefelé nyáron a levegő hőmérséklete is 39–42 Celsius-fok körül alakul, a turistáknak szinte nem nagyon kell magasabb hőfokkal találkozniuk, mint Közép-Európában. Ahová július nagyobb részében akadály nélkül áramlott be az afrikai levegő… Még a Balti-tenger is 21 fokos, fürdésre alkalmas Gdansknál.

A folyók, tavak vizei is kellemes – már-már alig hűsítő – hőfokra emelkedtek a júliusi forróságban. A Duna Budapestnél és Bajánál 24 fokos lett, a Tisza Szegednél és Tokajnál is 28–29. A Velencei-tó Agárdnál átlépte a 30 fokot, a Balaton Siófokon közelített hozzá, és a Fertő-tóban is 28 fokos vízben lehetett fürödni.

A klímatudós már az év elején tudta

Ha valakit nem ért meglepetésként az idei forró nyár eljövetele Európában, és szerte a nagyvilágban, az Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató volt. A CEU professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) alelnöke már az év elején nyilvánosan hangoztatta, nem árt, ha testben és lélekben felkészülünk: a nyári hónapok bizony hőhullámokkal telnek majd el, a meleg napok száma átlagon felüli lesz. Az okát is megmondta: az El Niño tengeráramlási rendszer. A „kisfiú” becenevet kapott, ciklikusan megjelenő természeti jelenség legújabban 2023 óta befolyásolja a bolygón a globális hőmérsékletet. Az El Niño idején felmelegedik a Csendes-óceán vize, mely plusz hőt bocsát ki a légkörbe. A fokozott légköri felmelegedés előbb a trópusok levegőhőmérsékletét növeli meg, mely aztán kihat szinte az egész világra. A jelenséget az üvegházhatású gázok még fel is erősitik. Habár a jelenség hamarosan véget ér, hatása még jó ideig velünk maradhat.

Ettől függetlenül is tény, hogy az elmúlt évtizedekben rohamos éghajlatváltozásnak lehetünk tanúi – és elszenvedői. Magyarországon is. Már saját tapasztalatokból is tudjuk, hogy nő a hőséghullámok gyakorisága, hossza, intenzitása, kiterjedése. A klímakutató érzékletes példaként említi, hogy míg a XX. században a hőségnapok száma évtizedenként összesen három–hat nap volt, addig manapság nyaranta összességében már akár egy egész hónapnyi is lehet. A modellekből az olvasható ki, hogy ez akár két hónapra is növekedhet az évszázad közepére, második felére. Ha pedig nem csökken a Földön a károsanyagok (üvegházhatású gázok) kibocsátása, az éghajlat változása, a melegedés még tovább fog gyorsulni.

Nehéz védekezni az egyre melegebb idő ellen… (Fotó: Pixabay.com)

Sorra dőlnek meg a melegrekordok

Idén júniusban egymás után sorozatban 13. hónapja volt magasabb a Föld átlaghőmérséklete, mint az egy évvel korábbi azonos hónapokban, az Európai Unió klímaváltozás-figyelő szolgálata, a Copernicus jelentése szerint. A júniusi globális átlag 1,5 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti, vagyis a XIX. század közepe előtti szintet. 2023 júliusától 2024 júniusáig pedig 1,64 Celsius-fokkal nőtt ez az érték. Nem nehéz megjósolni, hogy júliusban sem áll meg ez a folyamat.

A júniusi európai átlaghőmérséklet 1,57 °C-kal haladta meg az 1991 és 2020 közötti júniusok átlagát, állapította meg a Copernicus, megjegyezve: az idei június a második legmelegebb hónap volt Európában a feljegyzések kezdete óta. Elsősorban Európa délkeleti részén és Törökországban voltak különösen kiugró értékek. Júliusban ehhez minden bizonnyal csatlakozik Kelet-Közép-Európa néhány országa, így Magyarország és Románia. Európán kívül júniusban nagy melegeket mértek az Antarktisz nyugati részén, Kanadában, az Egyesült Államok nyugati vidékén, Brazíliában, és Szibéria északi területein is.

COP25-től COP29-ig

A COP25 elnevezésű, 2015-ös párizsi klímakonferencián politikusok és szakemberek – az ITCC klímatudósainak ajánlásait és figyelmeztetéseit elfogadva – azt a célt tűzték ki maguk és a világ elé, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését megállítsák: 2030-ig 1,5 Celsius-foknál, az iparosodás előtti szinthez képest. Mert, ha ez nem sikerül – figyelmeztetnek ma is a tudósok –, akkor az visszafordíthatatlan következményekkel járhat az emberiség számára. (Lásd korábbi írásunkat: Most vagy soha – Megfékezhető-e még a klímaváltozás?)

Bár azóta a világ kormányai és multinacionális, illetve kisebb cégei sok környezetvédelmi intézkedést tettek, láthatóan nem eleget. Sőt, a világ több pontján is háború dúl nagy emberáldozatokkal, valamint a környezet további rombolásával, szennyezésével. (Lásd: Háború és klíma című cikkünket.) A másfél fokos cél megvalósítása egyelőre nem sikerül.

Nem jártak igazi eredménnyel a későbbi klímakonferenciák, még ha ígéretek el is hangoztak. A hírek szerint az Európai Unió a COP 29-en, a Bakuban 2024 novemberében megrendezendő klímacsúcson minden eddiginél határozottabban fog kiállni amellett, hogy a világ országai tartsák be ígéreteiket, melyek szerint át kell állni a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiaforrások használatára. Bár született erről megállapodás az egy évvel korábbi dubaji COP28 konferencián, az eredmények még nemigen látszanak. Az EU e folyamathoz kész anyagilag is hozzájárulni, és a szegényebb országokat támogatni, de elvárja más erős gazdaságok finanszírozását is az ENSZ éghajlat-politikai céljainak megvalósításához.

Az El Niño-jelenség ugyan véget ér, és csak néhány év múlva tér vissza, de a hőhullámok sora folytatódik, legfeljebb intenzitásuk lesz valamelyest kisebb. Vagyis hozzá kell szoknunk a nyári forrósághoz, s a korábbiaknál melegebb tavaszi és őszi időszakokhoz is. A mai felnőttek gyerekkorában még a 30 °C-os hőmérsékletek számítottak kánikulának.

Ha manapság csak ennyit mutatnak a hőmérők, akkor fellélegzünk, és azt mondjuk: végre megjött az enyhülés…

---