Készpénz, kártya, Covid Koronavírus


Megváltoztak fizetési szokásaink a pandémia első hullámai alatt, de kevés annak a valószínűsége, hogy rövid időn belül számottevően csökken majd a készpénz használata.


Amikor a rendszerváltozást követően, az 1990-es évek legelején az American Express megalapította magyarországi irodáját, az Egyesült Államokból Budapestre költözött ügyvezető fontos feladatának tartotta, hogy a pénzügyi, kereskedelmi és turisztikai szakmával, valamint az átlagemberekkel megismertesse a bankkártya előnyeit a készpénz használatával szemben. Az akkortájt alapított Privát Profit című magazinban e témakörben még cikksorozatot is szponzorált, mely bemutatta, milyen kártyatípusok, kártyafajták vannak forgalomban a nagyvilágban. Akkoriban ugyanis Magyarországon még szinte kizárólag készpénzforgalom létezett, s elfogadóhelyek híján a boltokban a külföldről érkezett üzletemberek, turisták sem igen tudtak kártyával fizetni.

Forrás: Pixabay

Sok bankkártya, de még több készpénz

Azóta eltelt három évtized, és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái alapján ma Magyarországon minden felnőtt állampolgárnak van legalább egy bankkártyája. A magyar pénzintézetek 2021. június végén már 10,485 millió bankszámlát vezettek, amelyekhez több mint 10 millió fizetési kártya társult. A betéti kártyák száma 9,78 millió, a hitelkártyáké 1,19 millió volt.

Ugyanakkor még mindig népszerűek a bankjegyek. Az MNB 2021. év közepi mérlegstatisztikai adataiból az olvasható ki, hogy a magyar gazdaságban 7493,1 milliárd forint készpénz van, amely 13,9 százalékkal több, mint 2020 februárjában, a Covid–19 előtti utolsó „békehónapban”. A papírpénz csaknem 80 százaléka a lakosság kezében van.

A Magyar Bankszövetség szerint Magyarországon 2012 óta majdnem megháromszorozódott a forgalomban lévő készpénz mennyisége, mely sok szempontból egészségtelen folyamat. Tagjai ezért is javasolják, hogy különböző intézkedésekkel csökkenteni kellene e készpénzállományt gazdasági (költségcsökkentési, környezetvédelmi) és társadalmi (személyes biztonsági, feketegazdaság mérséklése) előnyök érdekében. Már 2019 őszén megjelentették a Javaslatok a készpénzállomány csökkentésére című tanulmányukat, amelyben többféle megoldást ajánlottak a döntéshozók figyelmébe. Ilyen például a készpénzben kapott bérjövedelem megszüntetése, a megtakarítási készpénzállomány számlapénzzé tételét támogató amnesztia, az 500 ezer forint feletti tranzakciókra bevezetendő készpénzhasználati limit, a pénzügyi tranzakciós illeték megszüntetése, a díjmentes havi kétszeri készpénzfelvétel összeghatárának mérséklése, sőt eltörlése, a sárga csekkes fizetés helyett az elektronikus fizetés előnyben részesítése.

(Forrás: Pixabay)

Járvány idején előre tört az elektronikus fizetés

A Covid–19 jelentős hatással volt a készpénzhasználatra és a pénzforgalmi tranzakciós forgalomra – olvasható az MNB új tanulmányában, és látható a publikált adatsorokból.

2020-ban a legtöbb fizetési mód forgalmában visszaesés történt, mely legfőképp a kis értékű készpénzes fizetéseket érintette. Eközben gyakoribbá vált az elektronikus fizetési módok használata már csak a testi-fizikai kontaktus elkerülése érdekében is. Az üzletekben a vásárlások és ezen belül a kártyás fizetések egy része az 5 ezer forint alatti összegekről áttevődött a nagyobb értékű sávokba a megváltozott vásárlási szokások miatt. (Kevesebbszer jártunk vásárolni, akkor viszont nagyobb értékben költöttünk.) A PIN-kód nélküli érintéses kártyafizetés határa is 15 ezer forintra nőtt.  A járvány egyértelmű nyertese az online bankkártyás fizetés lett. 2020 harmadik negyedévében 13 százalékkal nőtt a kártyás vásárlások száma a megelőző év azonos időszakához képest, az online belföldi vásárlásoké pedig 36 százalékkal emelkedett. A kártyás készpénzfelvétel a hazai bankautomatákból 8 százalékkal csökkent.

A készpénzes fizetések jelentősebb, a kártyás vásárlások mérsékeltebb visszaesése miatt az elektronikus tranzakciók számának és értékének aránya is számottevően növekedett az online pénztárgépeken regisztrált fizetéseken belül. Éves szinten a vásárlások értékének már 40 százaléka elektronikusan zajlott 2020-ban, s a darabszámát tekintve 5 százalékkal, 22 százalékra emelkedett a kártyás fizetések aránya.

Ugyanakkor a Deák Vivien–Nemecskó István–Végső Tamás–Bódi-Schubert Anikó által jegyzett tanulmány rávilágít arra, hogy 2020 márciusában nyolc munkanapon keresztül az MNB-ből kiugróan nagymértékű készpénzkiáramlás volt tapasztalható, mely elérte a 250 milliárd forintot – ez öt–hét hónap normál növekményének felelt meg –, összefüggésben a magyar kormány által elrendelt veszélyhelyzettel. Ezt később jelentős korrekció követte, majd a nyári hónapok során a készpénzforgalmat leíró mutatók többségükben elérték vagy megközelítették a korábban jellemző értékeiket. „A készpénz iránti intenzív keresletet tehát elsősorban nem a tranzakciós célú felhasználás generálja a járványhelyzet alatt, sokkal inkább a lakosságnak a bizonytalan helyzet miatt kialakult tartalékolási reakciója tükröződik benne. Nemzetközi tapasztalatok, valamint releváns kutatások is megerősítik, hogy gazdasági-társadalmi válsághelyzetek esetén a lakosság jellemzően a szokásosnál nagyobb mennyiségű készpénz felhalmozásába kezd, a készpénzre egyfajta vészhelyzeti tartalékként tekint” – állapítják meg a szerzők, hozzátéve: „Értékelve a fenti folyamatokat elmondható, hogy az elektronikus fizetések dinamikus növekedése és a készpénzállomány egyidejű bővülése egymásnak nem ellentmondó folyamatok.”

(Forrás: Pixabay)

Miről árulkodnak a bankjegyek?

Nyilvánvaló, hogy jóval többe kerül nagyobb készpénzigény mellett működtetni gazdaságokat, mint papírpénzkímélő eszközökkel. A háztartásoknak is kellemetlen papírpénzben tartani megtakarításaikat, hisz kockázatos, kevéssé biztonságos. Sokan mégis ezt az utat választják, mert az alacsony banki kamatok miatt szinte veszteséget jelent akár rövid távon lekötve, akár látra szóló betétként pénzintézetben elhelyezni a megtakarításokat. Az embereket elbizonytalanítja a pénzügyi intézményrendszer egyes szereplőinek csődje, válsága, egyesülése, átláthatatlan államosítása, magánkézbe adása, a hitelkihelyezések módja, stílusa is.

Emellett a nagy készpénzigény feltételezi a szürke-, illetve a feketegazdaság, a korrupció meglétét, mely egyeseket szintén készpénztartásra sarkall. A feketegazdaság súlya és a gazdaság relatív készpénzigénye közötti összefüggésre már a rejtett gazdaság jelenségét vizsgáló alapművek is rámutattak – írja elemző cikkében

Tóth István János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, aki rendszeresen publikál rejtett gazdaság és gazdaság-szociológiai témakörökben.Minél magasabb a feketegazdaság (adócsalás, korrupció stb.) szintje az adott országban, a gazdasági szereplők annál több készpénzt igyekeznek maguknál tartani” – mutat rá.  Úgy véli, hogy a háztartások fogyasztása és az elektronikus vásárlások összértékének összevetéséből az olvasható ki, hogy a forgalomban lévő készpénzállomány növekedése Magyarországon nem elsősorban a lakossági fogyasztás készpénzigény-növekedése miatt következett be. Hogy pontosan mi ennek a jelenségeknek az oka, arra feltételezések vannak – hangsúlyozza. Ehhez kapcsolódóan tényként említi meg, hogy az MNB éves jelentésekben közölt pénzforgalmi statisztikái szerint 2001 és 2019 között a 20 ezer forintos címletek aránya az összes forgalomban lévő bankjegyen belül 4-ről 40 százalékra nőtt, a bankjegyek értékén belül pedig a négyszeresére, 17-ről 69 százalékra. Ellenben a 10 ezer forintos 2001-ben és 2019-ben is az összes bankjegy 32 százalékát tette ki, összértékének aránya 62 százalékról 27 százalékra esett vissza, az összes címletet figyelembe véve. A szerző szerint egy gazdaság készpénzigényének vizsgálatakor a megtakarítási célú készpénztartás és az ezt befolyásoló tényezők elemzése mellett érdemes lehet figyelembe venni „az adott gazdaságban az intézményekbe vetett bizalom szintjét, a korrupció szintjét, a kormányzás minőségét is”.

(Forrás: Pixabay)

A szokás még nagy úr

Bár a bankkártyát nem használók aránya csökkent a koronavírus-járvány idején, a készpénzhez ragaszkodás továbbra is erős Magyarországon – állapítja meg Flór Nándor az Oeconumus Gazdaságkutató Alapítvány által megjelentetett tanulmányában.

Mint megjegyzi, e múltból fakadó hagyományos ragaszkodás, megszokás ellenére a jövő az elektronikus fizetéseké, ám a jól megszokott készpénzhasználatról nem egyszerű egyik napról a másikra leszoktatni az embereket. De a fiatalokat és a technikai innovációkat kedvelőket könnyebb lehet. Már Magyarországon is egyre több bankkártyát digitalizálnak mobiltelefonjukba a banki ügyfelek. Számuk 2020 végéig az MNB adatai szerint már 815 ezerig emelkedett, s köszönhetően a járványhelyzetnek is, a mobiltárcával történő vásárlások száma egy év alatt a háromszorosára emelkedett. A QR-kódos fizetés is a mobilfizetés egyik újabb formája, amely az okostelefon fényképezőjén keresztül olvassa be az adott tranzakció részleteit.

A pandémia megjelenése előtt az MNB előrejelzése 2030-ra tette a lakossági fizetési forgalomban a készpénz arányának 50 százalék alá süllyedését. 2019-ben Magyarországon még 70–75 százalékos szinten állt a bankjegyek használata. Bár a Covid–19 az alapvetően készpénzhez ragaszkodó lakosságot egy időre az elektronikus vásárlások irányába terelte, kérdés, ez mennyire lesz tartós folyamat a járvány leküzdését követő időszakban, a papírpénznek mekkora marad a szerepe a megtakarításokban, s hogy a rejtett gazdaság mérséklődésével egyenes arányban csökken-e a készpénz jelentősége.




Kapcsolódó cikkek

2021. október 15.

Dubajban a világ kiállítása

Lehetőség, mobilitás, fenntarthatóság – e három témakör áll a 2021 októberétől féléven át nyitva tartó Expo 2020 Dubai középpontjában, 192 ország, köztük Magyarország részvételével.

2021. október 8.

Hollywood csúcsragadozójának bukása

Az áldozatok és Harvey Weinstein filmmogul mellett jogászok a főszereplői Ronan Farrow újságíró kötetének, melyben olyan izgalmasan számol be oknyomozó munkájáról, ahogyan azt átélte.