Kettős mérce?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Azok a képek, amelyeken Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász-bábát rabláncon vezették a tárgyalásokra, bejárták a magyar sajtót. Hasonlót azonban sohasem láthattunk kórházban történt orvosi-műhiba-perek esetében. Ezért sokan kettős mércéről beszélnek.


Geréb ellen 2009-ben indult eljárás, amikor egyesítették a korábbi vádiratokat. Az ügy 2010 nyarán került a Fővárosi Bíróságra, mert az egyik vádbeli ügyben igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján felmerült: gondatlanságból elkövetett emberölésnek minősülhet a vád, ami korábban halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés volt. Összesen négy vádpont merült fel, ezek közül háromban volt Geréb is a vádlottak között. A bábát két ügyben marasztalták el, két ügy esetében a bíróság azonban nem állapított meg büntetőjogi felelősséget. A kettős mérce mellett érvelők azt mondják: a kórházban műhibaperek miatt elhunyt babák és anyukák esetei messze nem kapnak ekkora nyilvánosságot, sőt a hibázó orvosok ellen sokszor eljárás sem indul. Dolgozhatnak tovább, mintha semmi sem történt volna. Ezt támasztja alá Ábrahám László orvosiműhiba-perekre szakosodott ügyvéd is, akinek praxisában négy olyan ügy szerepel, amikor a szülő nő szülés közben vagy azt követően elhunyt, de a közreműködő orvos ugyanúgy dolgozik, mint korábban, nem tiltották el és eljárás sem indult ellene.

A Geréb-sztori egyik esetében egy 2003-as ikerszülés során a második újszülött oxigénhiányos állapotba került, ami miatt – a vád szerint – helyrehozhatatlan károsodást szenvedett, és ebből fakadó betegsége miatt hónapokkal később meghalt. 2007-ben pedig szülés közben a kismama „kivérzett” állapotba került. Geréb Ágnest 2010 október 5-én tartóztatták le Budapesten az Alma utcai születésházban. Miközben egy otthonszülési tanfolyam zajlott a házban, egy terhes nőnél megindult a szülés, és a fellépő komplikációk miatt mentővel kellett kórházba szállítani a vajúdó asszonyt. Gerébet nem sokkal később 30 napra előzetes letartóztatásba helyezték. A gyanú szerint tevékenységét jogosulatlanul, rendszeresen, ellenszolgáltatásért végezte.

Gerébék a per során kegyelmi kérelemmel fordultak a köztársasági elnökhöz, arra hivatkozva, hogy az otthon szülés szabályai még csak kialakulóban vannak. Pelle Andrea, Geréb ügyvédje védencének felmentését kérte, szerinte ugyanis egyetlen vádpontban sem állapítható meg a szülésznő bűnössége. Az ügyész korábban felfüggesztett szabadságvesztést és foglalkozástól való eltiltást kért a vádlottra.

Húsz év alatt a Geréb Ágnes vezette vagy kísérte szülések során egy baba hunyt el, s az elmúlt két évtizedben nagyjából 3500 otthonszülése volt a magyar bábáknak, akikből kb. egy tucat van hazánkban. A bábák engedélyköteles egészségügyi tevékenységet végeznek, az engedélyt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (ÁNTSZ) kellene kiadnia.

Geréb Ágnest első fokon, nem jogerősen 2 év letöltendő fogházbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság március 24-én. A szülész-nőgyógyász, bába legkorábban egy év múlva szabadulhat, a munkájától öt évre tiltották el és több mint kétmillió forint bűnügyi költség is terheli. Az ítélet szerint egy év után feltételesen szabadon engedhetik. Négy bábatársát felmentették, ám a másodrendű vádlott, K. Ágnes 300 ezer forint pénzbüntetést kapott, a többi vádlottat nem marasztalták el. Gerébet foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel vádolta az ügyészség. Az egyik ügyben meghalt, egy másikban maradandó fogyatékosságot szenvedett a baba. Az ítélethirdetés után egyébként Geréb Ágnest mintegy ötven támogatója várta a bíróság épülete előtt. A vád és a védelem is fellebbezett, ezért a döntés nem jogerős.

A Születésház Egyesület széles nemzetközi sajtókapcsolattal bír, angol nyelvű közleményüket rögtön a per után szétküldték – Európán túlról is jelezték mély felháborodásukat, a Guardian és több más neves lap is foglalkozott az üggyel – mondta Bodrogi Bea jogász, a Születésház Egyesület szóvivője. Habár az eljárás során nemzetközi szaktekintélyek sora, köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) volt igazgatója azt igazolták: a magyar bábák nem hibáztak, a bíróság mégis a hazai szülész-nőgyógyászat által diktált rendszer fenntartásában érdekelt szakértőkre hagyatkozott.

A Születésház úgy érvel: „A bíróságnak nem sikerült megértenie, hogy az otthonszülés lényege nem a szülés helyszíne, hanem annak a felesleges beavatkozásokat lehetőleg kerülő módja. Ezért utóbbira lehetetlen az előbbi szabályait alkalmazni. Civilizált országokban a bábák nem bíróság, hanem szakmai szervezetek előtt felelnek munkájukról, és nem kizárólag kórházi szülésekben jártas szakértők törnek felettük pálcát, hanem az otthonszülést ismerő szakemberek. A bábák döbbenettel fogadták, hogy bár a kormányzat időközben megalkotta az intézeten kívüli szülés szabályrendszerét, a vádhatóság egész egyszerűen nem vett tudomást erről, és továbbra is fenntartotta kőkorszaki álláspontját. A bíróság mai döntésével továbbra is fenntartja az otthonszülés kriminalizációját”.

Geréb Ágnes hívei azt remélik: a bábának egy napot sem kell börtönben töltenie. Bodrogi úgy véli: az otthonszülést ellenző orvosszakértők döntötték el a pert. – Már ők is látják, mind többen támogatják az otthonszülést, ami viszont számukra anyagi veszteséggel is járhat. Cserni János bíró önkényesen válogatott a – sokszor ellentmondásos – szakértői vélemények között. Az ítélet rossz, igazságtalan és kettős mércét alkalmaz. Az ügyész ráadásul azt mondta: az otthonszülés tiltott és veszélyes, ám az otthonszülésről életbe lépett már a törvényi rendelkezés. A császármetszések száma nő, ezek egyik leggyakoribb szövődménye az anya vagy a baba halála. A legsúlyosabb vád Geréb Ágnes ellen egy 2007-e eset, amikor a kisbaba válla elakadt a szülőcsatornában, s Geréb hiába próbálta műfogással világra segíteni, nem járt sikerrel, a kórházban kiszabadított babát már nem tudták újraéleszteni. A vállelakadásos babák kórházi halálozásáról próbáltunk adatot kérni, de állítólag nincs ilyen a statisztikában – meséli Bodrogi Bea. – A briteknél évente 7–8 ilyen haláleset történik s nem valószínű, hogy nálunk ennyivel jobb a helyzet.

Ábrahám László ügyvéd úgy véli: Geréb büntetése aránytalanul súlyos a jelenlegi bírói gyakorlat ismeretében, és az orvosi társadalom kettős mércéjére hívja fel a figyelmet. – A kórházi műhibákat államigazgatási eljárásban vizsgálják, és ha a szakértő nem talál mulasztást, megszüntetik a vizsgálatot, tehát a legtöbb műhibával foglalkozó eset nem is kerül a bíróságok elé – mondta Ábrahám.

A Születésház Egyesület célja, hogy megszűnjön a kettős mérce a szülész-nőgyógyászok és a bábák között. – A szakmai fórumokat kellene előtérbe helyezni a büntetőeljárások helyett, a hazánkban tapasztalható tendencia, miszerint jogi úton próbálnak ítéletet hozni, rossz megoldás – így Bodrogi Bea.

Az utóbbi években csupán egyetlen kórházban történt szülés szörnyű következménye került bele a hírfolyamba. De a büntetés meg sem közelíti Geréb Ágnesét, ugyanis részben jogerősen felmentette a Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon azt a szülész-nőgyógyászt, aki az eredeti vádirat szerint 2003-ban a MÁV-kórház ügyeletes orvosaként mulasztásokat követett el és ezzel veszélyeztetett két szülő nőt. Kétrendbeli, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel vádolták H. Szabolcsot, akit azonban a bíróság mindkét vádpontban – bizonyítottság hiányában – felmentett. H. Szabolcs éves viszonylatban a legtöbb szülést levezető, népszerű nőgyógyász volt a MÁV-kórházban. Az egyik vádpontban – amelyben egy anya életét vesztette – a vád és a védelem is tudomásul vette az elsőfokú ítéletet, így az jogerőssé vált, míg a másik vádpontban az ügyészség képviselője fellebbezést jelentett be, így a per a Fővárosi Bíróságon folytatódik. A bíróság az ügyben készült három igazságügyi orvosszakértői véleményre és a szakértők egymás jelenlétében tett tárgyalási nyilatkozataira alapozta a döntését. A megismételt bírósági eljárás végén előkerült például egy olyan, magzati szívhangot rögzítő CTG-lelet, amely szerint a vádlott a szülés előtt az anyát megvizsgálta, és a magzattal minden rendben volt, ennek megfelelően semmi sem utalt egy esetleges későbbi kockázatra – áll az indoklásban.

Krausz Viktória

 

 

Az otthonszülés körül zajló kaotikus állapot közel két évtizedes vajúdás után megszűnhet: ugyanis megszületett a nagy társadalmi vitákat kiváltott rendelet, azaz otthon is szülhetnek a nők, ha ez nem veszélyezteti a gyermek életét, a kormány elfogadta az intézeten kívüli szülésről szóló rendeletet.

Az otthonszülés alapellátásból való kizárása viszont diszkriminatív lépés lehet. A tervezet hatálybalépése 2011. április 1-je, de rendelkezéseit csak a május 1-je utáni szülészeti eseményekre lehet alkalmazni. A rendelet lehetőséget ad az úgynevezett születésházak létrehozására is, de szigorúan előírja a tárgyi és személyi feltételeket: az eseménynél szülész-nőgyógyász szakorvosnak is jelen kell lennie. Otthonszülésre akkor kerülhet sor, ha a szövődménymentes terhesség a 37. és 41. hét közötti időszakban van, a magzat fekvése koponyavégű, illetve az anya betöltötte a 18. életévét, de még nem múlt el 40 éves. Kizáró ok a korábbi császármetszés vagy az anya, illetve a magzat betegsége és az ikerterhesség is. A rendelet fontosnak tartja a háttérkórház szerepét, ahová szükség esetén az ellátást igénylő nő és gyermeke húsz percen belül beszállítható. Az ellátás nem TB-támogatott, akkor sem, ha egyébként az édesanya az egészségbiztosítás keretében jogosult az egészségügyi ellátásra. Ezt a szakemberek egy része diszkriminatívnak és érthetetlennek tartja, hiszen TB-támogatás nélkül a kispénzűeknek ez megfizethetetlen lesz, holott – érveik szerint – az otthonszülés olcsóbb, mint bármilyen más, támogatott szülés. Dr. Tóth Zoltán, a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai kollégium elnöke úgy véli: az otthonszülés igénye az évi 90 ezer szülés egy ezreléke. A kórházi körülmények közötti szülést az OEP finanszírozza. Ha valaki egy finanszírozott rendszer helyett az otthonszülést választja, akkor ez extra kívánságnak számít, s ezért nem jár támogatás.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A segédmotoros kerékpárra is kell kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni

A robogótulajdonosok jelentős része továbbra sincs tisztában azzal, hogy biztosítási kötelezettség nem csupán a rendszámmal ellátott járművekre, hanem minden olyan segédmotoros kerékpárra is kiterjed, amely részt vesz a közúti forgalomban – hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) csütörtökön.