A jog a magánegészségügyben
Az állami ellátásból érkező pácienseknek mások az elvárásaik a magánpraxissal szemben. Vélt vagy valós elégedetlenségeik egyre több panasszal járnak.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Azok a képek, amelyeken Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász-bábát rabláncon vezették a tárgyalásokra, bejárták a magyar sajtót. Hasonlót azonban sohasem láthattunk kórházban történt orvosi-műhiba-perek esetében. Ezért sokan kettős mércéről beszélnek.
Geréb ellen 2009-ben indult eljárás, amikor egyesítették a korábbi vádiratokat. Az ügy 2010 nyarán került a Fővárosi Bíróságra, mert az egyik vádbeli ügyben igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján felmerült: gondatlanságból elkövetett emberölésnek minősülhet a vád, ami korábban halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés volt. Összesen négy vádpont merült fel, ezek közül háromban volt Geréb is a vádlottak között. A bábát két ügyben marasztalták el, két ügy esetében a bíróság azonban nem állapított meg büntetőjogi felelősséget. A kettős mérce mellett érvelők azt mondják: a kórházban műhibaperek miatt elhunyt babák és anyukák esetei messze nem kapnak ekkora nyilvánosságot, sőt a hibázó orvosok ellen sokszor eljárás sem indul. Dolgozhatnak tovább, mintha semmi sem történt volna. Ezt támasztja alá Ábrahám László orvosiműhiba-perekre szakosodott ügyvéd is, akinek praxisában négy olyan ügy szerepel, amikor a szülő nő szülés közben vagy azt követően elhunyt, de a közreműködő orvos ugyanúgy dolgozik, mint korábban, nem tiltották el és eljárás sem indult ellene.
A Geréb-sztori egyik esetében egy 2003-as ikerszülés során a második újszülött oxigénhiányos állapotba került, ami miatt – a vád szerint – helyrehozhatatlan károsodást szenvedett, és ebből fakadó betegsége miatt hónapokkal később meghalt. 2007-ben pedig szülés közben a kismama „kivérzett” állapotba került. Geréb Ágnest 2010 október 5-én tartóztatták le Budapesten az Alma utcai születésházban. Miközben egy otthonszülési tanfolyam zajlott a házban, egy terhes nőnél megindult a szülés, és a fellépő komplikációk miatt mentővel kellett kórházba szállítani a vajúdó asszonyt. Gerébet nem sokkal később 30 napra előzetes letartóztatásba helyezték. A gyanú szerint tevékenységét jogosulatlanul, rendszeresen, ellenszolgáltatásért végezte.
Gerébék a per során kegyelmi kérelemmel fordultak a köztársasági elnökhöz, arra hivatkozva, hogy az otthon szülés szabályai még csak kialakulóban vannak. Pelle Andrea, Geréb ügyvédje védencének felmentését kérte, szerinte ugyanis egyetlen vádpontban sem állapítható meg a szülésznő bűnössége. Az ügyész korábban felfüggesztett szabadságvesztést és foglalkozástól való eltiltást kért a vádlottra.
Húsz év alatt a Geréb Ágnes vezette vagy kísérte szülések során egy baba hunyt el, s az elmúlt két évtizedben nagyjából 3500 otthonszülése volt a magyar bábáknak, akikből kb. egy tucat van hazánkban. A bábák engedélyköteles egészségügyi tevékenységet végeznek, az engedélyt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (ÁNTSZ) kellene kiadnia.
Geréb Ágnest első fokon, nem jogerősen 2 év letöltendő fogházbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság március 24-én. A szülész-nőgyógyász, bába legkorábban egy év múlva szabadulhat, a munkájától öt évre tiltották el és több mint kétmillió forint bűnügyi költség is terheli. Az ítélet szerint egy év után feltételesen szabadon engedhetik. Négy bábatársát felmentették, ám a másodrendű vádlott, K. Ágnes 300 ezer forint pénzbüntetést kapott, a többi vádlottat nem marasztalták el. Gerébet foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel vádolta az ügyészség. Az egyik ügyben meghalt, egy másikban maradandó fogyatékosságot szenvedett a baba. Az ítélethirdetés után egyébként Geréb Ágnest mintegy ötven támogatója várta a bíróság épülete előtt. A vád és a védelem is fellebbezett, ezért a döntés nem jogerős.
A Születésház Egyesület széles nemzetközi sajtókapcsolattal bír, angol nyelvű közleményüket rögtön a per után szétküldték – Európán túlról is jelezték mély felháborodásukat, a Guardian és több más neves lap is foglalkozott az üggyel – mondta Bodrogi Bea jogász, a Születésház Egyesület szóvivője. Habár az eljárás során nemzetközi szaktekintélyek sora, köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) volt igazgatója azt igazolták: a magyar bábák nem hibáztak, a bíróság mégis a hazai szülész-nőgyógyászat által diktált rendszer fenntartásában érdekelt szakértőkre hagyatkozott.
A Születésház úgy érvel: „A bíróságnak nem sikerült megértenie, hogy az otthonszülés lényege nem a szülés helyszíne, hanem annak a felesleges beavatkozásokat lehetőleg kerülő módja. Ezért utóbbira lehetetlen az előbbi szabályait alkalmazni. Civilizált országokban a bábák nem bíróság, hanem szakmai szervezetek előtt felelnek munkájukról, és nem kizárólag kórházi szülésekben jártas szakértők törnek felettük pálcát, hanem az otthonszülést ismerő szakemberek. A bábák döbbenettel fogadták, hogy bár a kormányzat időközben megalkotta az intézeten kívüli szülés szabályrendszerét, a vádhatóság egész egyszerűen nem vett tudomást erről, és továbbra is fenntartotta kőkorszaki álláspontját. A bíróság mai döntésével továbbra is fenntartja az otthonszülés kriminalizációját”.
Geréb Ágnes hívei azt remélik: a bábának egy napot sem kell börtönben töltenie. Bodrogi úgy véli: az otthonszülést ellenző orvosszakértők döntötték el a pert. – Már ők is látják, mind többen támogatják az otthonszülést, ami viszont számukra anyagi veszteséggel is járhat. Cserni János bíró önkényesen válogatott a – sokszor ellentmondásos – szakértői vélemények között. Az ítélet rossz, igazságtalan és kettős mércét alkalmaz. Az ügyész ráadásul azt mondta: az otthonszülés tiltott és veszélyes, ám az otthonszülésről életbe lépett már a törvényi rendelkezés. A császármetszések száma nő, ezek egyik leggyakoribb szövődménye az anya vagy a baba halála. A legsúlyosabb vád Geréb Ágnes ellen egy 2007-e eset, amikor a kisbaba válla elakadt a szülőcsatornában, s Geréb hiába próbálta műfogással világra segíteni, nem járt sikerrel, a kórházban kiszabadított babát már nem tudták újraéleszteni. A vállelakadásos babák kórházi halálozásáról próbáltunk adatot kérni, de állítólag nincs ilyen a statisztikában – meséli Bodrogi Bea. – A briteknél évente 7–8 ilyen haláleset történik s nem valószínű, hogy nálunk ennyivel jobb a helyzet.
Ábrahám László ügyvéd úgy véli: Geréb büntetése aránytalanul súlyos a jelenlegi bírói gyakorlat ismeretében, és az orvosi társadalom kettős mércéjére hívja fel a figyelmet. – A kórházi műhibákat államigazgatási eljárásban vizsgálják, és ha a szakértő nem talál mulasztást, megszüntetik a vizsgálatot, tehát a legtöbb műhibával foglalkozó eset nem is kerül a bíróságok elé – mondta Ábrahám.
A Születésház Egyesület célja, hogy megszűnjön a kettős mérce a szülész-nőgyógyászok és a bábák között. – A szakmai fórumokat kellene előtérbe helyezni a büntetőeljárások helyett, a hazánkban tapasztalható tendencia, miszerint jogi úton próbálnak ítéletet hozni, rossz megoldás – így Bodrogi Bea.
Az utóbbi években csupán egyetlen kórházban történt szülés szörnyű következménye került bele a hírfolyamba. De a büntetés meg sem közelíti Geréb Ágnesét, ugyanis részben jogerősen felmentette a Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon azt a szülész-nőgyógyászt, aki az eredeti vádirat szerint 2003-ban a MÁV-kórház ügyeletes orvosaként mulasztásokat követett el és ezzel veszélyeztetett két szülő nőt. Kétrendbeli, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel vádolták H. Szabolcsot, akit azonban a bíróság mindkét vádpontban – bizonyítottság hiányában – felmentett. H. Szabolcs éves viszonylatban a legtöbb szülést levezető, népszerű nőgyógyász volt a MÁV-kórházban. Az egyik vádpontban – amelyben egy anya életét vesztette – a vád és a védelem is tudomásul vette az elsőfokú ítéletet, így az jogerőssé vált, míg a másik vádpontban az ügyészség képviselője fellebbezést jelentett be, így a per a Fővárosi Bíróságon folytatódik. A bíróság az ügyben készült három igazságügyi orvosszakértői véleményre és a szakértők egymás jelenlétében tett tárgyalási nyilatkozataira alapozta a döntését. A megismételt bírósági eljárás végén előkerült például egy olyan, magzati szívhangot rögzítő CTG-lelet, amely szerint a vádlott a szülés előtt az anyát megvizsgálta, és a magzattal minden rendben volt, ennek megfelelően semmi sem utalt egy esetleges későbbi kockázatra – áll az indoklásban.
Krausz Viktória
Az otthonszülés körül zajló kaotikus állapot közel két évtizedes vajúdás után megszűnhet: ugyanis megszületett a nagy társadalmi vitákat kiváltott rendelet, azaz otthon is szülhetnek a nők, ha ez nem veszélyezteti a gyermek életét, a kormány elfogadta az intézeten kívüli szülésről szóló rendeletet.
Az otthonszülés alapellátásból való kizárása viszont diszkriminatív lépés lehet. A tervezet hatálybalépése 2011. április 1-je, de rendelkezéseit csak a május 1-je utáni szülészeti eseményekre lehet alkalmazni. A rendelet lehetőséget ad az úgynevezett születésházak létrehozására is, de szigorúan előírja a tárgyi és személyi feltételeket: az eseménynél szülész-nőgyógyász szakorvosnak is jelen kell lennie. Otthonszülésre akkor kerülhet sor, ha a szövődménymentes terhesség a 37. és 41. hét közötti időszakban van, a magzat fekvése koponyavégű, illetve az anya betöltötte a 18. életévét, de még nem múlt el 40 éves. Kizáró ok a korábbi császármetszés vagy az anya, illetve a magzat betegsége és az ikerterhesség is. A rendelet fontosnak tartja a háttérkórház szerepét, ahová szükség esetén az ellátást igénylő nő és gyermeke húsz percen belül beszállítható. Az ellátás nem TB-támogatott, akkor sem, ha egyébként az édesanya az egészségbiztosítás keretében jogosult az egészségügyi ellátásra. Ezt a szakemberek egy része diszkriminatívnak és érthetetlennek tartja, hiszen TB-támogatás nélkül a kispénzűeknek ez megfizethetetlen lesz, holott – érveik szerint – az otthonszülés olcsóbb, mint bármilyen más, támogatott szülés. Dr. Tóth Zoltán, a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai kollégium elnöke úgy véli: az otthonszülés igénye az évi 90 ezer szülés egy ezreléke. A kórházi körülmények közötti szülést az OEP finanszírozza. Ha valaki egy finanszírozott rendszer helyett az otthonszülést választja, akkor ez extra kívánságnak számít, s ezért nem jár támogatás.
Az állami ellátásból érkező pácienseknek mások az elvárásaik a magánpraxissal szemben. Vélt vagy valós elégedetlenségeik egyre több panasszal járnak.
Szemészeti elváltozások szinte mindenkit érintenek életük során. Lézeres látásjavító beavatkozásokkal sok gond orvosolható, ám azok kizárólag magánfinanszírozásban érhetők el.
Ridley Scott ott folytatja, ahol 25 éve abbahagyta: látványosan, izgalmasan, szórakoztatóan.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!