Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Erdőtüzek, hőhullámok, szárazság, vízhiány, heves esőzések, áradások – a tudósok már kiabálnak: ha tovább pusztítjuk a természetet, visszafordíthatatlan változások teszik egyre lakhatatlanabbá a Földet. És már nem csak gyermekeink számára!
Egyszerre figyelmeztetnek ezen a nyáron a természeti jelenségek és a szakemberek: azonnali cselekvésre és változtatásokra van szükség életmódunkban, gazdaságunkban, energiafelhasználásunkban bolygónk védelme érdekében, ha el akarjuk kerülni, hogy az élhetőség határáig melegedjen a Föld. (A 2021 júliusi természeti katasztrófákról írásunk első részét lásd itt: Klímaváltozás – Európa ázik és izzad.)
Augusztus második és harmadik hetében tovább folytatódtak a szokatlan természeti jelenségek és pusztítások. Görögországban, Dél-Törökországban és Algériában bozót- és erdőtüzek okoztak tragédiákat a nagy forróságban, Dél-Szicíliában csaknem 50 Celsius-fokot mértek, Rómában és Madridban 40 Celsius-fokos hőmérséklethez kellett hozzászokniuk az ott élőknek. A heves esőzések áradásokkal, földcsuszamlásokkal jártak Japán délnyugati részén, ahonnan emberek millióit kellett kimenekíteni. Magyarországon idén már a hatodik hőségriadót kellett elrendelni, miközben viharok csaptak le az ország egyes területire.
Egyre gyakoribbá válhatnak az erdőtüzek is (Fotó: Pexels)
Atlasz a jövő lehetséges változásairól
Ma már nem kérdés, hogy emberi tevékenység okozza a globális felmelegedést, és elhanyagolható szerepe van a természeti tényezőknek. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű csökkentése nélkül nem lehet megakadályozni a 1,5 Celsius-fokos melegedést. (Vagyis azt, hogy a globális átlaghőmérséklet ne emelkedjen ennyit az iparosodást megelőző, a XVIII. század közepe előtti szinthez képest, mert az már jelentős éghajlati, környezeti változásokat okoz a Földön. Lásd írásunkat erről: Eljött a cselekvés évtizede.)
A felszíni hőmérséklet a szárazföldeken már így is több mint 1 Celsius-fokot emelkedett az XIX/XX. század fordulójának időszakához képest, és a növekedés rohamos. Olyannyira, hogy már arra is kevés az esély, hogy a kritikus 1,5 Celsius-fokon belül maradjon a hőmérséklet-emelkedés, ami pedig kívánatos lenne. Minderről az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC (The Intergovernmental Panel on Climate Change) 2021. augusztus 9-én nyilvánosságra hozott jelentésében (Climate Change 2021: The Physical Science Basis) olvashatunk. A dokumentum valójában a testület első munkacsoportjának legújabb, sorrendben hatodik összegzése, mely egyesíti az éghajlati tudomány legújabb eredményeit, valamint igyekszik hozzájárulni a paleoklíma, a megfigyelések, a folyamatok megértéséhez, és éghajlati szimulációkkal előrevetíteni a jövő lehetséges változásait. Interaktív atlasza révén választhatunk a kontinensek között, és jövőbeli előrejelzéseket láthatunk, milyen éghajlati változások várhatók különböző hőmérsékletemelkedések esetén.
Ürge-Vorsatz Diána: még gyakoribbá válnak a most még szélsőségesnek tartott jelenségek (A szerző felvétele)
A rendelkezésre álló adatok szerint a Föld klímája 125 ezer éve volt utoljára annyira meleg, mint jelenleg, vagyis a bolygó hőmérsékleti óráját ennyivel tekertük vissza – fogalmazott Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU oktatója azon a nyilvános beszélgetésen, melyet a Másfél fok (masfelfok.hu) rendezett a jelentés megjelenése napján. Ő maga az IPCC szervezet harmadik munkacsoportjának alelnöke, mely a klímaváltozás és a felmelegedés mérséklésének kérdésével foglalkozik. A kutató azonban részt vett e mostani összegzés szakmai vitájában, az ő munkacsoportjának jelentése pedig 2022-ben lát napvilágot.
Ürge-Vorsatz Diána kiemelte: e 14 ezer tudományos publikáció alapján készült összefoglaló új megállapítása, hogy a szélsőséges időjárási jelenségeket a korábbiaknál sokkal egyértelműbben hozza összefüggésbe a globális felmelegedéssel. Ráadásul a helyzet a mainál is rosszabb lesz: még intenzívebbé válnak az éghajlati változások, még gyakoribbá válnak a most még szélsőségesnek tartott jelenségek, például a hőhullámok, a trópusi ciklonok, az erdőtüzek. A tudós a jelentés állításai közül fontosnak tartotta megjegyezni korábban már hangoztatott saját véleményét: az üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali, gyors és nagyléptékű csökkentésére van szükség, különben nem lehet megakadályozni az 1,5 Celsius-fokos melegedést. Ez ma már talán csak fizikailag tűnik lehetségesnek, mert ehhez a politika irányítóinak egységes akaratára és tetteire is szükség lenne!
Kegyetlen évszázad elé nézünk, Európa forró kontinens lehet
Erről is szó esik majd munkacsoportja jövő évi jelentésében. Abban az összefoglaló tanulmányban, melyből az Európával foglalkozó Politico című kiadvány 2021 júliusában már részleteket tett közzé. A várhatóan több mint négyezer oldalból álló dokumentumból megdöbbentő következtetések váltak most nyilvánossá Európa jövőjéről.
Eszerint a klímaváltozás a jövőben a kontinens déli részét súlyosabban fogja érinteni, mint az északit, mely mélyebb éket ver a fejlettebb észak és a fejlődő dél közé. Míg Európa északi felének árvizekkel és tüzekkel kell megküzdenie, a déli területeket szárazság, városi hőség és a mezőgazdaság hanyatlása fogja jellemezni. Még akkor is, ha az általános felmelegedés csak 1,5–2 Celsius-fokot fog emelkedni az ipari forradalom előtti állapotokhoz képest. Kegyetlen évszázad elé nézünk – írják a tudósok, és ez a jelző még akkor is igaz marad, ha a kormányok képviselői 2021 második félévében véleményt alkotnak a jelentésről, és más nyelvezet használatát javasolhatják, amely némileg tompíthatja a tanulmány élét – jegyzi meg a Politico.
Az eddigi kirívó európai hőhullámok szép lassan életünk természetes részévé válnak a közeljövőben. A városok jellemzően 5–10 Celsius-fokkal melegebbek, mint a környező vidék. Emellett a globális felmelegedés miatt további 6–10 fokkal is számolniuk kell az ott élőknek. A lakók a legnagyobb növekedést délen fogják tapasztalni. Például Rómában és más mediterrán városokban, ahol a hőség olyan intenzív lesz, hogy a természetes szellőzésre épülő hagyományos építészeti rendszerek már nem lesznek hatásosak. Rómában hamarosan olyan meleg válik mindennapossá, mint amilyen manapság Szaud-Arábia fővárosában, Rijádban van (44–48 Celsius-fok). Egy interaktív térképen mi is bejelölhetünk városokat, és leolvashatjuk, hogy átlagos hőmérsékletük a jövőben mely települések mai átlaghőfokát érheti el. Budapesten például olyan meleg lesz, mint az albán fővárosban, Tiranában, vagy a spanyolországi Zaragozában. Berlin lakóit a mai párizsi idő várja, a párizsiakat hamarosan firenzei meleg fogadhatja. A madridiaknak marrakeshi, a londoniaknak várnai, a lisszaboniaknak egyiptomi időjárással kell majd számolniuk.
Európa forró kontinenssé válik – olvasható az összefoglalóban. London, Koppenhága és Brüsszel utcáin megjelenhetnek az olyan faredőnyök, amelyeket a meleg elleni védekezésül ma Nápolyban használnak.
Amikor az öreg kontinens kettészakad
Északon az európai gazdák látszólag győztesnek érezhetik magukat, mert a melegebb telek, a hosszabb tenyészidőszakok és a több eső miatt több élelmiszert lesznek képesek termelni, mint manapság. Délen viszont a melegebb világ katasztrófát jelent. Az aszályok várhatóan gyakoribbá és szélsőségesebbé válnak, s Európa déli és középső síkságaira is átterjednek. Az itt élők számára egyharmadnyival kevesebb víz áll majd rendelkezésre, mint amennyire szükségük lenne. Az Ibériai-félsziget egyes részein például évente több mint hét hónapig tarthat a szárazság. A csapadék elmaradása miatt Dél-Európában számos alapvető termény termesztése megnehezülhet. Két Celsius-fokos felmelegedés esetén a mezőgazdasági bioszféra évtizedenként 25–135 kilométerrel északabbra tolódik majd – figyelmeztetnek a tudósok. A búza terméshozama délen 12 százalékkal csökkenhet, míg északon 5 százalékkal nőhet. Szélsőséges felmelegedési forgatókönyvek esetén a déli búzatermés akár a felére is visszaeshet, de még az optimista forgatókönyv szerinti 1,5 fokos felmelegedés esetén is szinte lehetetlen lesz öntözés nélkül kukoricát termeszteni Spanyolország, Franciaország, Olaszország és a Balkán nagy részén.
Még nagyobbak lesznek a tűzveszélyes területek (Fotó: Pixabay)
A szélsőséges hőség, szárazság és csapadékmennyiség miatt Európa árterei és tűzveszélyes területei egyre nagyobbak lesznek. A kontinens csatornáit nem az éghajlatváltozásra építették, a heves esőzésekkel nem képesek megbirkózni. A tengerszint emelkedése különösen a mélyen fekvő hollandiai, németországi és belgiumi, valamint az észak-olasz partvidék lakói számára jelent veszélyt.
Európa hűvösebb éghajlata korábban megnehezítette számos szúnyogfaj és az általuk terjesztett betegségek életét, de ez a védelem megszűnőben van. Így például a tigrisszúnyogok okozta chikungunya-láz kórokozója egészen északra húzódik fel, de a dengue-lázzal és a nyugat-nílusi vírussal is számolni kell. Visszatérhet a malária is.
A tudósok tényleírásaira, következtetéseikre, felfestett jövőképeire, figyelmeztetéseire mindenkinek oda kell figyelnie: várostervezőknek és mezőgazdaságban dolgozóknak, mérnököknek és gazdasági szakembereknek, jogalkotóknak, helyi és országos politikusoknak.
Antonio Guterres, az ENSZ-főtitkára nem véletlenül hangoztatta az IPCC augusztusban megjelent jelentése kapcsán: az Vörös riasztás az emberiségnek.
