Klímaváltozás – Európa ázik és izzad


Egyértelműen a globális felmelegedést okolják a szakemberek a 2021 júliusi nyugat-európai esőzések és a közép-európai tartós hőség kialakulása miatt.

Özönvízszerű áradások követték a heves esőzéseket 2021. július közepén Belgium keleti részén, Németország nyugati tájain, Hollandia délkeleti térségében, valamint Luxemburgban. Rekordokat döntött az esőmennyiség, volt, ahol egyetlen nap alatt majdnem nyolcvan liter hullott négyzetméterenként, s ez a további napokon meg is ismétlődött. Folyók léptek ki medrükből, csatornagátak szakadtak át, települések kerültek teljesen víz alá. Liege-ben például folyóként hömpölygött a víz az utakon. A kétszázezer lakót számláló belga városban egy időre megszűnt az áram-, a gáz- és a vízszolgáltatás is. A polgármester arra kérte az embereket, aki csak teheti, hagyja el a várost, akinek erre nincs lehetősége, találjon magának ideiglenes menedéket magasabban fekvő pontokon. Több száz halálos áldozatot követelt az ítéletidő a négy nyugat-európai országban.

Klímaváltozás – áradás, özönvíz, esőzés

A Föld felmelegedésének köze van a folyamatos, nagy esőzésekhez (Fotó: Pixabay)

Még többet kell tennünk az éghajlatvédelemért – jelentette ki Angela Merkel német kancellár, amikor 2021. július derekán meglátogatott egy árvíz sújtotta kistelepülést a Németország nyugati részén található Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Mint mondta, ő hisz a tudományban, és elfogadja a tudományos modellekkel alátámasztott magyarázatokat arról, miért képes koncentrálódni hatalmas esőzuhatag kis földrajzi területekre. Ezzel megerősítette azt a véleményt, miszerint a néhány nappal korábban lehullott és a környéken nagy pusztítást végzett csapadékmennyiségnek igenis köze van a klímaváltozáshoz. A gyorssegély mellett ezért is hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelmet fel kell gyorsítani.

Szokatlan légköri képződmények

Szakemberek szerint az ítéletidő kiváltó oka egy ciklon volt, egy alacsonynyomású, nagy nedvességtartalmú légtömeg, mely az átlagosnál tovább maradt e nyugat-európai táj fölött. Az éghajlatváltozás lehet az oka, hogy az alacsony-, illetve magasnyomású légköri képződmények a nyári évszakokban a korábbiaknál hosszabb ideig uralják az öreg kontinens légterét. Ez azzal jár, hogy egyes területekre gyakorta jelentős mennyiségű eső hull, ugyanakkor más vidékeken hőhullámot, tartós szárazságot okoz. A szakértők mindezt a Föld felmelegedésével, az Északi-sark jegének olvadásával magyarázzák, melynek hatására a légkörben megváltoznak az áramlatok. A klímaváltozás hat az Atlanti-óceánban futó Golf-áramlatra is, mely kiegyenlíti a tengerek vízhőmérsékletét. Ám vízhozama jelentősen mérséklődött az elmúlt évtizedekben, így a légkörnek kellene átvenni a hőkiegyenlítést. A fizika törvényei szerint azonban ez korábban nem tapasztalt változásokkal jár, többek között lelassuló légmozgással, úgynevezett állóhullámok kialakulásával, a ciklonok és anticiklonok megmerevedésével, mely folyamatos esőzésekhez vagy hőhullámokhoz vezethet. Így fordulhatott elő júliusban, hogy míg Nyugat-Európát heves esők áztatták, addig Közép-Európát az afrikai eredetű tartós forró levegő izzasztotta.

Ami ma szélsőség, holnap már átlagos lehet

Olyannyira, hogy 1901 óta az eddigi legmelegebb nyarat élhettük át Magyarországon 2021 júniusában és júliusában. Az első két nyári hónap átlaghőmérséklete 22,9 Celsius-fok volt, ami az eddigi legmagasabb a sorban – olvashattuk az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Facebook-oldalán, augusztus elején. A június a harmadik legmelegebb, a július pedig a legmelegebb volt a múlt század eleje óta.

Klímaváltozás – hőtérkép, nyári átlag hőméréséklet

Hosszabbodó, forrósodó nyarak (Forrás: Az Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook-oldala)

A hozzászólásokra reagálva az OMSZ munkatársai azt is megjegyezték, hogy a klímaváltozással két trend figyelhető meg: nő a szélsőséges esetek száma, ilyen lehet egy hűvös tavasz (amit egész májusban megtapasztalhattunk) és egy extrém meleg periódus (amilyen az eddigi nyarunk volt, négy hőségriadóval).

Ami ma szélsőséges hőhullám, az a jövőben egy átlagos nyári nap lehet Magyarországon – figyelmeztetett nemrégiben már írásának címében is Lakatos Mónika éghajlati szakértő, az Országos Meteorológiai Szolgálat tanácsadója. A Másfél fok elnevezésű, bő két éve működő színvonalas weboldal szerzői cikkeikben közérthetően szeretnének szólni az éghajlati változásokról. A szakember e honlapon megjelentetett dolgozatában arra hívja fel a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás egyik nyilvánvaló jele térségünkben a magas hőmérsékletekkel járó szélsőségek gyakoriságának növekedése. 2050 tájára Magyarország területén a hőhullámos napok száma a legoptimistább modellszámítások szerint is már legalább a múltbéli (1971–2000) érték duplájára növekszik, a század végére pedig éves átlagban megközelítheti az egy hónapot.

Klímaváltozás – hőmérő

 A forró nappalokat „trópusi éjszakák” követik (Fotó: Pixabay)

 A legforróbb időszakokban, amikor éjszaka sem csökken 20 Celsius-fok alá a hőmérséklet (ez a „trópusi éjszaka”), már az éjjelek sem tudnak felfrissülést hozni. A legutóbbi harminc évben (1991–2020) átlagosan 18 ilyen éjszakát kellett átélnie a budapestieknek, a legtöbbet, 41-et, 2019-ben. (A fővárosban a városi hősziget-jelenség még inkább súlyosbítja a hőhullámokat.) Budapest mellett főleg az Alföld és az ország délkeleti területei kitettek a hőhullámoknak.

A gyakoribbá, hosszabbá és intenzívebbé váló hőhullámok nagyobb kockázatot jelenthetnek az idősek és a betegek számára, de még az egészséges szervezetet is igencsak próbára teszik – jegyzi meg a szerző.

Ezzel összecseng a Politico, az Európával foglalkozó mértékadó kiadvány szerzőinek megállapítása is, mely szerint a klímaváltozás közvetlenül is veszélyezteti az emberek egészségét, befolyásolja sorsát. A több mint száz tudományos publikáción alapuló összegzés emellett a globális felmelegedés további számos káros hatását elemzi a vízhiánytól a mezőgazdasági termelés kényszerű módosulásán át a járványok tartóssá válásáig.

Minderről hamarosan bővebben is szólunk.


Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 24.

Készpénz, kártya, Covid

Megváltoztak fizetési szokásaink a pandémia első hullámai alatt, de kevés annak a valószínűsége, hogy rövid időn belül számottevően csökken majd a készpénz használata.

2021. szeptember 17.

„ABBA-tár”-koncerttel tér vissza az ABBA

Két szám már meg is jelent az új albumról, májusban pedig minden eddiginél különlegesebb digitális koncerten lesz látható 40 év után a legendás zenekar.