Megfertőznek minket a vírusos filmek Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

E járványos időszakban egyre népszerűbbek a világban az olyan játékfilmek, melyek középpontjában valamilyen vírus áll. De mi lehet ennek az oka?

Középpontban Vuhan

„Minél mélyebbre ásunk, annál gazdagabbá válik Vuhan története. Egy dolog egy szörnyeteggel harcolni, és egy más dolog egy szörnyeteggel sötétben felvenni a küzdelmet.” Charles Randolph szavait idézi cikkében a Variety, a neves amerikai filmes szaklap, melyből megtudhatjuk: az Oscar-díjas forgatókönyvíró már készíti Hollywood első covidos játékfilmjét.

Randolph produkciójának még nincs címe, de az már tudható, hogy a vírus felismerésének idején játszódik majd, és a világjárvány legkorábbi szakaszának eseményeit fogja bemutatni. Ezúttal nemcsak írni fogja az alkotást, hanem rendezni is, s ő lesz a producer is. Márpedig, ha Randolph munkához lát, azt komolyan kell venni, mert előző két műve is megtörtént eseményeket dolgozott fel – kiválóan. A nagy dobás című filmjében (The Big Short, 2015) aranyszobrot érően adaptált filmre egy regényt, mely a 2008-as gazdasági világválság előzményeit dolgozta fel. (Az alkotásról a Jogászvilág.hu oldalán itt írtunk!) De ő írta a Botrány című film forgatókönyvét (Bombshell, 2019) is, mely a Fox News hírcsatorna alapítójának és mindenható urának, Roger Ailesnek bukását meséli el, akit női alkalmazottjai jelentettek fel zaklatás miatt.

Az újra felfedezett Fertőzés, Matt Damonnal

Míg Charles Randolph a valóság eseményeit dolgozza fel forgatókönyveiben, s igaz történetek elevenednek meg játékfilmjeiben, addig a korábbi, vírusról szóló mozikat a képzelet szülte. Közülük akadnak jobbak és rosszabbak (többnyire az utóbbiak), és olyan emlékezetesek, amelyeket újra felfedezett a világ a koronavírus-járvány idején.

Fertőzés c. film plakátja

Fertőzés: talán nagyobb a sikere napjainkban, mint bemutatása idején (A magyar plakát részlete)

Közülük az egyik legérdekesebb a Fertőzés (Contagion), Steven Soderbergh 2011-es rendezése. Az Erin Brokovich, az Ocean’s-filmek direktorának alkotása annak idején viszonylag kevés figyelmet kapott, igaz, Amerikában és a nagyvilágban azért termelt 135 millió dollárt a mozikban. Ez talán inkább a sztároknak szólt, Matt Damon, Gwyneth Paltrow, Laurence Fishburne, Kate Winslet, Jude Law, Marion Cotillard játékának, mintsem az ijesztegetésnek tűnő tartalomnak. Még horror-/thriller-kategóriában is nyert egy díjat a mű, melyet aztán szépen elfelejtettek a nézők. Egészen 2020 tavaszáig. Ekkor azonban újra életre kelt, és a streaming-szolgáltatók egyik sikerfilmjévé vált. Talán azért is, mert a legrealisztikusabban ábrázolja egy világjárvány elterjedését – és mert sok hasonlóságot mutat napjaink szomorú valóságával.

A Fertőzés előzetese itt tekinthető meg.

Itt is Kínából terjed el a kór, és állatról jut emberbe. A játékfilmben olykor szinte megjelennek a mai híradók valóságról szóló tudósításai. Fokozatosan terjed el a halálos kór cseppfertőzéssel a Távol-Keleten, az Egyesült Államokban, a világ többi országában, mely lázzal, köhögéssel jár, a halottak száma pedig egyre csak nő. Nincs kezelési protokoll, és vakcina sem létezik. Védekezésként megkezdődik a maszkviselés, mindenkinek gyakori kézmosást javasolnak, bezárnak az iskolák, éttermek, elindulnak a felvásárlások az üzletekben, kiürülnek a reptéri terminálok, kijárási tilalom lép életbe a nagyvárosokban, a járványügyi központ pedig az emberek elől titokban tart egyes információkat.

A betegeknél megindulnak a kontaktkutatások, már ameddig lehet követni, ki, kivel találkozott. Amikor a filmben a Kate Winslet által alakított járványügyi nyomozó főhős a minnesotai egészségügyi központban egy értekezleten elmagyarázza, mit jelent az R, a reprodukciós ráta, azaz, hogy egy fertőzött átlagosan hány további embernek adja át a kórt, akkor mi, mai nézők már rutinosan bólogatunk, hiszen ezt már tudjuk, nem úgy, mint a film első nézői annak idején. Azzal is tisztában vagyunk, hogy egy ember akkor is terjesztheti a betegséget, ha nincs tünete, mert a vírusnak lappangási ideje is lehet. És bár a film túlzásokba esik – talán ez is a feladata –, mert a vírus rövid idő alatt milliók halálát okozza a Földön, azért a valóság is döbbenetes adatokat produkál. A Johns Hopkins Egyetem nyilvántartása szerint 2020 november végéig a világon Covid–19 fertőzésben 1,4 millió ember halt meg, és 60 milliónyian fertőződtek meg. És ezek csak az egyes országok által hivatalosan jelentett adatok összegzései.

Érdekes felvetéseket, kérdéseket is megfogalmaz a film. Például: lehet-e a majdan kifejlesztett gyógyszert belekeverni a vezetékes ivóvízhálózatba, hogy az mindenkit meggyógyíthasson? Ha lesz vakcina, kezdetben biztosan nem lesz elegendő. Kik kapják meg majd először? A bennfentesek? Később pedig azok, akiknek a születési idejét kisorsolják egy televízióműsorban?

Dustin Hoffman és a Vírus

Szintén érdekes kérdéseket vet fel az elmúlt hónapokban újra sokak által megnézett Vírus (Outbreak) című Wolfgang Petersen rendezte játékfilm Dustin Hoffman, Rene Russo, Morgan Freeman, Kevin Spacey, Donald Sunderland főszereplésével. Az 1995-ben készített alkotás mai szemmel talán azért érdekes, mert bemutatja, mennyire fontos a kontaktkutatás, az, hogy ki kitől, mikor kapta el a vírust.

Vírus c. film plakátja

Morgan Freeman, Dustin Hoffman és Rene Russo a Vírus című film főszereplői (Plakátrészlet)

A történet során ádáz harc folyik azért, hogy felkutassák és befogják azt az „őshordozó” kismajmot, amelynek becsempészésével amerikai földre került a vírus. Ez az állat még a mutáció előtti vírust hordozza magában, így testéből kinyerhetik a mások gyógyulását elősegítő antitestet. A Dustin Hoffman által alakított kutatóezredes magánéleti gondokkal küzd (a Rene Russo alakította exfeleség szintén víruskutató), de fontos szerepet kapnak a műben a hadsereg eltitkolt machinációi: a tudományos eredmények visszatartása hadi és politikai célokért. Hangsúlyosan vetődik fel az az erkölcsi dilemma is, vajon el lehet-e pusztítani megfertőződött emberek ezreit azért, hogy megmentsük a fertőzéstől egészséges emberek millióit. A profi módon elkészített, tipikus hollywoodi film külön érdekessége volt, hogy bemutatása táján ütötte fel a fejét Afrikában az ebolajárvány, csaknem ugyanott, ahonnan a filmbéli, vírushordozó majomfaj is származott (az egykori Zairéban).

A Vírus előzetese itt látható.

Kocsis Ágnes magyar vírusa

Érdemes szólnunk Kocsis Ágnes 2005-ben készült A vírus című magyar rövidjátékfilmjéről is, amely annak idején a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Cinefondation szekciójában harmadik díjat érdemelt.

A vírus c. magyar rövidjátékfilm - filmrészlet

Kocsis Ágnes történetében egy kutató fertőződik meg (A filmrészletben a főszereplő, Bánki Gergely)

A történet egy virológusról szól (Bánki Gergely alakítja), akit kutatás közben kap el egy új vírus. Bőre látványos vörös színt kezd ölteni, de nem érez fájdalmat. Főnöke munkahelyéről hazaküldi, barátnője elköltözik tőle, barátai elhagyják. Teljesen magára marad, a kórházban elkülönítik, egy hatalmas védőburokban kell feküdnie. Egy idő után tünetei megszűnnek, felgyógyul, de a barátok elfordulása, a bezártságban eltelt napok nem múlnak el lelkében nyomtalanul.

Kocsis Ágnes rövidfilmje, A vírus itt látható, a Vimeo oldalán!

Gondolatok, tanulságok, érzelmek

Persze, hosszasan lehetne sorolni azokat a filmeket, amelyekben valamilyen formában megjelenik egy vírus, de a zombiszerű lényekké alakult hősökről ezúttal most nem szólunk, és azokat a műveket sem soroljuk fel, amelyekben egy járvány, inkább csak ürügyet szolgáltat az ijesztgetésre vagy egyfajta sci-fi világ megteremtésére.

Inkább annak megválaszolása lehet izgalmas, miért is lettek népszerűek a pandémiákról szóló, korábban készült alkotások – épp a világjárvány idején. Talán, mert a játékfilmes eszközök mélyebb érzelmeket váltanak ki belőlünk, mint a tévéhíradók, egyéb híradások fertőzésekről szóló beszámolói, melyektől már kezdünk fásulttá lenni? Talán, mert kíváncsiak vagyunk, milyen ötleteket, megoldásokat adtak a művészek az elmúlt években, évtizedekben a ma megválaszolásra váró kérdésekre? Vagy épp támaszt kereshetünk, vigaszt, megnyugvást találhatunk e produkciókban? Tán azt gondoljuk, jobban viseljük el a bezártságot és a valóságot, ha azt látjuk, hogy akár még sokkal rosszabb is lehetne a helyzet, mint amelyben most élünk?

A mélyebb elemzés a pszichológusokra vár.

A vírus c. magyar rövidjátékfilm - filmrészlet

Filmrészlet Kocsis Ágnes alkotásából

Addig pedig, mint a játékfilmekben, egyre türelmetlenebbül várjuk a tudománytól a vakcina érkezését. Ám ha megjelenik is az ellenszer, akkor sem tehetjük ölbe a kezünket. E játékfilmek is arra figyelmeztetnek: bármikor újra felbukkanhat a világban egy új, eddig ismeretlen vírus, amelynek egy ideig nem lesz ellenszere. S azzal is tudni kell majd együtt élni. Erre pedig mindannyiunknak fel kell készülni: egészségügyben dolgozóknak, politikusoknak, gazdasági szakembereknek, gyártóknak, kereskedőknek, jogászoknak, a szolgáltatóiparban, a turizmusban tevékenykedőknek, valamennyi mezei földi halandónak.


Kapcsolódó cikkek

2022. január 21.

Íme a világ legbiztonságosabb légitársaságai

Egyedülálló lista a légitársaság biztonságáról: meglepő „mélyrepülés” az élről, miközben már a Covid-protokoll betartása is része a vizsgált szempontoknak.

2022. január 11.

Antigénteszt, antitestteszt – mire jó, mire nem?

Az otthon használható Covid-tesztek könnyen kimutathatják, védettek vagyunk-e, netán megfertőződtünk-e? Ez különösen fontos lehet az omikron és a flurona megjelenésének idején.