Mi tanulhatunk Zidane-tól?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy jelenleg is tartó, sikerekkel övezett pályafutás részleteibe avat be minket egy vadonatúj sportkönyv, egy másik pedig focit tanít.

Itt az ősz, újra elkezdődtek az európai futball-bajnokságok küzdelmei, köztük a spanyol La Ligáé is, a világ egyik legszínvonalasabb bajnokságának mérkőzései. Hétről hétre láthatjuk a képernyőn a Real Madrid, a Barcelona, az Atletico Madrid vagy a Sevilla meccseit, a Real kispadján pedig Zinedine Zidane-t a világ egykoron legjobb játékosát, aki rövid edzői pályafutása során egymás után már háromszor is Bajnokok Ligája-győzelemre vezette csapatát.

Róla szól a Jean Philippe–Patrick Fort ismert francia újságíró szerzőpáros könyve Zidane – Egy ember két élete címmel. A kötet egyszerre izgalmas olvasmánya az átlag focibarátoknak, akik csodálták annak idején a Juventus, a Real Madrid és egyben a francia válogatott meghatározó középpályását, de pofi játékosoknak is, akik tanulmányozhatják, mi vezethet a világra szóló sikerekig.

Regényszerűen olvashatunk a Marseille szegénynegyedében, 1972-ben született fiúcskáról, akinek apja kabili származású; ősei az észak-algériai hegyvidék kis településéről származnak. Yazid – mindenki csak így hívta a tehetséges gyermeket, aki betonpályákon edződve nagy tudásával és erős személyiségével hívta fel magára a figyelmet. Már tizenévei elején tehetségkutató edzőtáborokban találta magát, ahol feltűnt: a játékban labdáinak „szeme van”, dekázásban kiemelkedően ügyes, a labda szinte „hozzáragad”. Kivételes mozgásnyelvvel rendelkezik, és tehetsége az évek során sem kopik. Szüleinek fájó döntést kell hozni, amikor elengedik a szülői házból. A kis Zidane elhagyja négy testvérét és Cannes-ba, egy nevelőcsaládhoz költözik, hogy befogadószülőkhöz kerülve a helyi csapat futballakadémiáján tanuljon és játsszon tovább.

A kötet borítóképe

16 éves, 10 hónapos és 27 napos, amikor cingár fiúként először játszhat a francia első osztályban, az AS Cannes színeiben. Termetre már ő a legnagyobb Zidane, a családban mégis megmarad örökre a legkisebbnek. Továbbra is szerény, csendes, szótlansága ritka a focisták között. Fejlődése egyenletes, szabályos. U19-es válogatott, s hiába figyelnek fel rá többen is, amikor csapata kiesik az első osztályból, Arséne Wenger, a Monaco edzője nem tart rá igényt. A Girondins Bordeaux csapata viszont szerencsére igen, így 1992 nyarán megkapja élete első, valódi profi szerződését. Közben beceneve is változik, ő Zizou, ahogy később megismerte a világ. Könnyen beilleszkedik a csapatba, fiatalon megnősül, és 22 évesen meghívják a francia válogatottba is.

Az anyagiak többé már nem jelentenek gondot számára. Házat vásárol szüleinek, egész családjának. 1996-ban pedig már a torinói Juventus veti ki rá hálóját. Vérbeli profi labdarúgóvá válik, aki azonban továbbra is megmarad szerénynek. Nem fogad el autójához sofőrt, házához személyzetet. Ám amikor családjával visszatér Cannes-ba nyaralni, már a Carlton Hotel elnöki lakosztályát választja. Második olasz szezonjában Torino legelőkelőbb negyedébe költözik, és érkezik a baba is, négy gyermeke közül az első.

A világon egyre többen csodálják játékát. Olasz bajnok lesz, Bajnokok Ligája-döntőt játszik, 2000-ben a FIFA az év játékosává választja. Közben azonban rá kell jönnie, hogy az általa imádott foci már nemcsak játék, sport, hivatás, hanem társadalmi jelenség, sőt politika is, amikor a válogatott csapatot a köztársasági elnök fogadja. Így 1998-ban, amikor – éppen Zizou két fejesgóljával a vb-döntőn – Franciaország 3-0-ra legyőzi az esélyesebb Brazíliát.

És a foci üzlet is: 2001-ben a Real Madrid 75 millió eurós rekordösszegért vásárolja meg a 29 éves sztárt a Juventustól, amit Zidane nem bán, mivel szeretne BL-t nyerni, mert az még hiányzik dicsőségtárából. Igaz, az évi hatmillió eurós fizetés is elég vonzó. És rá egy évre a Real az ő mesteri kapáslövésével nyer Glasgow-ban 2–1-re a döntőben, a Bayer Leverkusen ellen.

Egy nagy játékos tulajdonságaihoz hozzátartozhat a hirtelen haragúság. Pályafutása során többször állították ki önfejűsége, durvasága miatt, melyet mindig elhomályosított táncos-virtuóz játéktudása. E haragra gerjedését használta ki 2006-ban Materazzi, az olasz védő, aki a 2006-os, 1–1-es vb-döntőn csúnya szavakkal hergelte fel a francia játékost, aki viszonzásul tettleg bántalmazta a védőt. Kiállítás lett a vége, és tizenegyesrúgásokkal Olaszország győzött. Csapdát állítottak fel ellene, melybe belesétált. A franciák szemében ő volt a tökéletes ember, mely öntudatlanul is teher volt számára – összegeztek a szakemberek.

Zidane visszavonulás után elnöki tanácsadó lett a Realnál, közben edzőnek tanult, majd a Castillánál, a madridiak B-csapatánál vállalt edzői feladatot. Innen hívták 2016 januárjában az első csapathoz vezető edzőnek. Eredményeit jól ismerjük. Már abban az évben megnyerte együttesével a Bajnokok Ligáját (és a FIFA-világkupát is).

A kezünkben forgatott könyv francia kiadása 2017-es, ezért itt be is fejeződik. A magyar szerkesztők e két esztendővel későbbi kiadáshoz egy utószóban még követhették volna a két kiadás között eltelt időszak szenzációs eredménylistáját, melyre jól emlékezhetnek e könyv lelkes olvasói. Zidane-nal a kispadon 2017 és 2018 tavaszán is megvédte a Real Madrid a BL-címét (előbb a Juventus ellen 4–1, majd a Liverpool ellen 3–1 a döntőben). Zizou ezt követően meglepetést okozva felállt az edzői székből, hogy tíz hónappal később, 2019 márciusában visszatérjen oda, így most is őt láthatjuk a kispadon.

A ma is reflektorfényben álló szakember pályafutásáról érdekes e könyvben olvasni mind az apáknak, akik legnagyobb meccseit bizonyára élőben követték nyomon a tévéközvetítések során, mind fiaiknak, akik közül néhányan most tanulják örömmel a labdarúgás mesterségét.

Itt a Focikisokos

A kötet borítóképe

A Zidane-kötet az Alexandra gondozásában jelent meg 2019 nyarán, csakúgy, mint a Focikisokos gyerekeknek című kiadvány, Andrew Latham tollából. A kanadai szerző több mint húszéves nevelőedzői tapasztalattal rendelkezik, éveket töltött többek között az angol Sheffield United ifjúsági csapatának futballakadémiáján. Munkáját elsősorban 11–15 éves, focit szerető srácoknak, sőt lányoknak ajánlja, de hasznos segítség lehet a szülőknek is. Gyakorlati tanácsai segíthetik a készségfejlesztést, stratégiai elemzései megkönnyíthetik az eligazodást a futballpályán, „titkos” üzenetei pedig könnyebbé tehetik az edzésmunkát.

Milyenek a rövid és középhosszú passzok, hogyan lőjünk belsővel, rüszttel, külsővel, miként lehet fedezni a labdát, mi a hátsó alakzat, hogyan lehet segíteni a labdát vezető játékostársat? Egyebek mellett e kérdésekre is választ kaphatunk. A szülők pedig arra kapnak feleletet, hogyan lehet bátorítani a gyakorlást, s miként viselkedjünk gyermekünk mérkőzésén.

Ha elolvassuk e könyvecskét, természetesen még nem válunk jobb focistává vagy focistaszülővé, nem a mi gyermekünk lesz a jövő Zidane-ja, mégis javunkra, csemeténk javára válhat.

---